Akcióterv javaslat-Predlog akcionog plana

2015.05.11.

Az alábbiakban ismertetjük négy vajdasági magyar párt, tizenegy civil szervezet és számos egyén közös állásfoglalását a szerbiai kisebbségi akcióterv tartalma kapcsán.

Poštovani čitaoče!

Četiri stranke Mađara u Vojvodini, jedanaest civilnih organizacija i pojedinci su u zajedničkom zahtevu formulisali predlog sadržaja akcionog plana koji Srbija mora da usvoji i sprovede na svom putu ka EU. Tekst se u celini može pročitati u nastavku teksta na mađarskom jeziku.

Bővebben: Akcióterv javaslat-Predlog akcionog plana

Az elvesztegetett év

Óbecse, 2015.május 11., hétfő

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének közleménye

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elvesztegetett évként értékeli a szerbiai kormány eddigi tevékenységét. Napról napra beigazolódik az amit a legelején mondtunk: nincsen meg a kapacitásuk, tudásuk a szükséges átalakítások végrehajtására. A fokozódó szegénység, elvándorlás, médiasötétség, az oktatás és az egészségügy hanyatlása, az ország további eladósítása, a kisebbségi jogok és a vajdasági autonómia csökkentése megköveteleik e tényállás felvetését.

A kormányzati többséget alkotó kisebbségi kormánypárt felelőssége még ennél is érzékelhetőbb. A délvidéki magyarság érdekeinek nem tudtak érvényt szerezni, de megszavazták a bérek és nyugdíjak csökkentését, a közszférában dolgozók közelgő elbocsájtásuk előkészítésére. Szavazataikkal támogatták a munkások kizsákmányolását és gyors elbocsájtását biztosító munkaügyi törvényt, a nyugdíjaztatási korhatár további növelését.

A mezőgazdasági támogatások csökkentek, a vajdasági termőföldek arab, és más külföldi állampolgárok kezére kerültek, belementek a vagyon-visszaszármaztatás és a kollektív bűnösség méltánytalan kezelésébe. Megszavazták a köztársasági költségvetést a Vajdaságnak járó hét százalék nélkül. A Vajdaság hagyományos jelképei körül kialakult politikai játék után világosan látható milyen érdekeltséget képviselnek. Ezért közösségünkben is, megérett az idő a belső változásokra, amelyre már a közeledő tartományi és önkormányzati választások kiváló alkalmat adnak.

Mit "hozott" a kormányzati felelősség a délvidéki magyarságnak?

Mit "hozott" a kormányzati felelősség a délvidéki magyarságnak?

VMDK HÍRMONDÓ II.évf.4. szám 2015.01.29.

A közösségnek semmit. Egyéneknek, csoportoknak, igen. Azonban a címben szerepelő kérdés egyre aktuálisabb. A haladókkal kötött paktum évfordulójának közeledése, a fokozódó szegénység (nem csak feltétlenül anyagi), elvándorlás, médiasötétség, az oktatás, egészségügy hanyatlása, az ország további eladósítása, a magyar és a vajdasági autonómia csökkenése, a délvidéki magyarság nyílt és megoldatlan ügyei egyaránt megkövetelik felvetését. A paktum szövegének (részleges) megjelenítése után, már tettünk egy kísérletet a dokumentum részletes elemzésére. Sőt, politikai tapasztalatainkra támaszkodva, egyes esetékben még előre borítékolhatókat is megfogalmaztunk (beigazolódtak). Most eljött az ideje, hogy ismét kivesézzük a dokumentumot, ezúttal a jelenben. Az átláthatóság miatt, tesszük ezt táblázat formájában, arra törekedvén, hogy megtartsuk objektivitásunkat.

 
 Ígéret  Igaz  Hamis
 A szerb kormány dolgozni fog a kisebbségi kormánypárt által megfogalmazott programjában foglalt prioritásokon    Hamis
 A kisebbségi kormánypárt támogatni fogja Aleksandar Vučić beiktatási beszédében foglaltakat  Igaz, maradéktalanul támogatták minden javaslatát  Vajdaság autonómiájának csökkentése, bérek, nyugdíjak lefaragása, a közszférában dolgozók elbocsájtása, a VAT-nak járó 7% mellőzése. Közvetett úton a magyarok elvándorlásának serkentése.
 Európai integrációk: a magyar közösség érdekeit  a legnagyobb mértékben figyelembe fogják venni, a 22. fejezet megnyitásáig meghozzák az EGTC alakításáról szóló törvényt    Eddig semmi sem valósult meg
 Vajdaság helyzete: Vajdaság új statútumának meghozatala, hatásköri törvény elfogadása, Vajdaság pénzeléséről szóló törvény elfogadása, fizetési osztályok bevezetése  Részben teljesítették. Vajdaság új   Statútumát elfogadták, azonban az tovább szűkíti Vajdaság autonómiáját.  Hatásköri, pénzelési törvény nincsen elfogadva, még a VAT-ban sem. A fizetési osztályok kidolgozás alatt vannak. Elfogadásával várható a bérek további csökkenése.
 Regionális fejlesztés, infrastruktúra fejlesztése, nagyberuházások

 Részben igaz. A Belgrád-Budapest vasútvonalat  kínai gazdasági érdekek mentén beválasztották Szerbia prioritásai közé,

Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vonal sorsa még ismeretlen.

A Szabadkai Színház épületére ígéret van a pénzügyi támogatásra(eddig csak a szabadkai önkormányzat, a VAT adott rá eszközöket), ahogyan az Y ág esetében is. Az utóbbi két beruházás kérdéses, hogy magyar érdekeltségű projektumok.

 

A fejlesztési térségek összehangolásából eddig nem lett semmi, cserében lemondtak  Ada-Zenta-Magyarkanizsa visszatéréséről Bácskába.

 Egészségügy  Tovább romlott a szerbiai, vajdasági egészségügy színvonala, a szakemberek elvándorolnak, a szabadkai, zentai kórházak fejlesztéséből eddig semmi sem érzékelhető.  A magyarok által lakott vidékeken nem történtek jelentősebb fejlesztések, beruházások.
 Szociális védelem  Egyedül a közmunkák terén történt némi előrelépés a megfelelő törvényes keretek kidolgozásával.  Nem lett elegendő pénz elválasztva a falugondnoki szolgálatok működtetésére,  a visszaeső bűnözők segélyeztetéséről nem tudni 
 Mezőgazdaság  A termelők szociális biztosítási módja és a csatlakoztatható járművek regisztrálását szabályozó keretek változtak.  A mezőgazdasági támogatások rendszere (szubvenciók) ugyan változott, de a  termelők kevesebb pénzt kapnak mint eddig és csak a kisebb területek után lehet igényelni. Nem lett összehangolva az EU irányvonalaival. A termőföldeket el lehet adni külföldi állampolgároknak. 
 Részarányos foglalkoztatás    Semmi előrelépés az állami szférában (rendőrség, katonaság, állami közvállalatok, önkormányzatok, köztársasági szervek, igazságszolgáltatás etc.). A létszámstop, bérek csökkentése, elbocsájtások a jelenleginél is  rosszabb helyzetet fognak előidézni. A részarányos foglalkoztatást  előkészítő intézkedések sem készültek el.
 Kisebbségi jogok  A nemzeti tanácsokról szóló törvényt megkurtította a szerbiai alkotmánybíróság. Első módosítása megtörtént. A lényegen nem változtattak.

 A nemzeti tanácsokról szóló törvény második módosítása, amely a hatáskörökkel foglalkozna nem történt meg. 

A kultúráról szóló törvény rendelkezései nem lettek összehangolva a NT szóló törvénnyel, az iskolák alapítási jogának átvitele nem történt meg.

Nem lett meghozva az új nyelvhasználati törvény, a kisebbségi sajtó nem lett megvédve a magánosítástól, a kisebbségi költségvetési alapba nem lettek előlátva jelentősebb összegek, a szerb mint környezeti nyelv oktatási programja nem lett megváltoztatva, a kis létszámú magyar osztályokat most is bezáratták, a diplomák honosítása terén nem történ semmi, ahogyan az Európa kollégium ügyében sem. Nem lett kialakítva a szabadkai körzeti iskolaigazgatóság, a magyar kultúrára, civil társadalom működésére nem lettek eszközök kiválasztva.

 A bűnözés elleni harc, igazságügy  

 Az 5000 dinár alatti lopások nem lettek besorolva a szabálysértések közé, hivatalból nem emelnek vádat ellenük.

Nem alkalmazzák a részarányos foglalkoztatást az igazságügyben, a bírósági elnökök,  bírók, bírói segédek, ügyészek, gyakornokok alkalmazásánál, de a foglalkoztatottak esetében sem.

Magyarkanizsa, Ada, Temerin, Bácstopolya nem kapták vissza a bíróságokat, Csóka és Törökkanizsa nem lettek Zenta felé irányítva.

 Szerb-magyar megbékélés, vagyon-visszaszármaztatás, rehabilitáció, együttműködés az egyházakkal  Hatályon kívül lett helyezve Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjaira rótt kollektív bűnösség, a szerb kormányfő nem kért bocsánatot a "nép nevében" elkövetett népirtásért, de a határozat nem lett semmisé nyilvánítva.  Egyénileg kell kérelmezniük a rehabilitációt, vagyon-visszaszármaztatásra nem jogosultak mert lejárt az igénylési határidő. Módosító indítványon keresztül lett előirányozva pénz a vegyes szerb-magyar történész bizottság működésére.  A vagyon-visszaszármaztatás akadozik, főleg a termőföldek esetében, a részvényekben történő kárpótlást elodázták,  a természetbeli cserelehetőséget (szubsztitúció) nem valósították meg, az egyházi vagyon nem lett   visszaszármaztatva, a papság szociális helyzete továbbra is megoldatlan.
 Önkormányzatok    Nem lett módosítva az önkormányzati törvény, nem lett módosítva a helyi közösségek státusát meghatározó jogi környezet (Szerbia ratifikálta a szubszidiaritás elvén működő települési önkormányzatokról szóló dokumentumot és ezt kellene számon kérni, nem a helyi közösségekkel foglalkozni!-szerk. megjegyzés), nem lett megváltoztatva a kommunális rendőrségről szóló törvény, továbbra sem lehet alkalmazni községi szinten kommunális rendőröket 

A VMDK véleménye szerint nyugodtan mondható, hogy a kormányzati felelősség nem hozott semmit a délvidéki/vajdasági magyarságnak. Egyes esetekben még rontott is az esélyeinken az ügyeink megfelelő rendezésére, mert a félmegoldások elfogadásával , amelyek a gyakorlatban nem alkalmazhatóak, illetve nem alkalmazzák őket, jó hivatkozási alapot adtak/adnak a mindenkori szerbiai politikai elitnek Brüsszel előtt.

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!
www.vmdk.org.rs
A VMDK Hírmondó azért keletkezett, hogy áthidalja a délvidéki magyar sajtóban észlelhető cenzúrát és tájékoztatást adjon a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) tevékenységéről. Autonómia, települési önkormányzatok, munkahelyek, biztonság, jelen és jövő a szülőföldön!
Honlapunk:www.vmdk.org.rs
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel.:+381(0)216910150
+381(0)21691
Fax:+381(0)216910151
Skype: VMDK1990
Facebook: www.facebook.com/vmdk2014
VMDK TV: http://www.youtube.com/user/VMDKtv

 

Néhány szó Kabók Erika tudósításának margójára

VMDK HÍRMONDÓ II.évf. 3.sz. 2015. év

2015. január 26., hétfő

A napokban sok szó esett a Vajdaságban történt második világháborús atrocitásokról. A "hideg napokról" Újvidéken, magyarok kivégzéséről,elűzéséről Csúrogon és környékén.

Ennek kapcsán Kabók Erika (szerkesztő) és Hegedűs Dániel (operatőr) készítettek egy riportot a Duna TV 2015. január 23-i 18h híradójának, illetve Kabók Erika cikket is írt a Magyar Szó 2015. január 24-25. hétvégi lapjában. A tragikus események bemutatása mellett, Kabók Erikáék azt állították, hogy a Szerb Kormány tavaly meghozott határozatának, amellyel hatályon kívül helyezték a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjaira kirótt kollektív bűnösséget, Csúrog elűzött magyarjai visszakaphatják elkobzott vagyonukat. Nem tudni mi késztette az újságírót, hogy megfogalmazza ezeket a mondatokat.

Talán tájékozatlansága, netán szándék vagy valami más, de ezek a mondatok bejárták az egész Kárpát-medencét és a délvidéki magyar közösséget is. Pontosan ezért nem hagyhatjuk őket szó nélkül. Mert az igazság az, hogy az említett határozat értelmében a kollektív bűnösség nem lett semmisé nyilvánítva, tehát csak a jövőre nézve van jogi hatása. Ez a gyakorlatban egyéni rehabilitálási eljárást von maga után, végeztével lehet kérvényezni a vagyon-visszaszármaztatást. Azaz a Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjaink esetében csak lehetne, mert időközben lejárt a kétéves határidő a vagyon-visszaszármaztatási kérelmek átadására. Ennyit a szerb-magyar történelmi megbékélésről, őszinteségről, méltányosságról és kölcsönösségről.

Végezetül, megértjük mi a VMDK-ban azt is, hogy a kisebbségi kormánypártnak az elhibázott lépések után szüksége van a sikertörténetek" gyártására, de azt gondoljuk, hogy ezt a témát tapintatosabban kellene kezelni. Saját közösségünk miatt.

Dokumentumok:

 

Váratlan helyről érkezett megerősítés a VMDK állításaira

VMDK HÍRMONDÓ II.évf.2.szám 2015.01.23.

 A VAT ombudsman-helyettese Vukasinovic Éva kezdeményezi az újonnan megválasztott nemzeti tanácsok vezetőivel való találkozást, annak érdekében, hogy tájékoztassa őket milyen törvényes lehetőségekkel rendelkeznek. Szerinte erre nagy szükség van, mert nincsen mindenki tisztában azzal mi is valójában a nemzeti tanács. Ezzel az állítással mi is a VMDK-ban egyezünk.

Évek óta azt mondjuk, hogy a nemzeti tanácsoknak jogi státusa rendezetlen, nincsenek valós felhatalmazásaik és a pénzelésük is gyámoltalan. Persze, a szerbiai és a szerbiai hatalom részét képező kisebbségi kormánypárt mindenhol "sikertörténetként" mutatta be a Brüsszel felé fordított kisebbségi kirakatot biztosító torz szüleményt. Reméljük ennek most, és mindenkorra vége. Mert mit is mond Vukasinovic Éva a nemzeti tanácsokról szóló torvény módosításának előestéjén:
"A nemzeti tanácsok formális jogi aspektusból szemlélve még csak nem is állami intézmények, de nem is igazgatási szervek, nem polgárok egyesületei, holott nyilvános meghatalmazásuk van és a költségvetési eszközök felhasználói. Ezzel kapcsolatban felmerül a nemzeti tanácsok tevékenységének tervezése és annak megvalósítása is, tekintettel arra, hogy a költségvetési eszközök folyósítása rendszertelen és általában késik."

Nahát! Ismét igazunk lett. Sajnos. Remélhetőleg mások is meghallják ezeket a szavakat és cselekvésre is ösztönzik őket. Mert van mit tenni a valós kulturális autonómia terén.

Matrica ügy

Fónagy János, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kormányszóvivői sajtótájékoztatón Budapesten bejelentette,hogy a röszkei határátkelőtől induló autópálya és az első kijáratig terjedő 900 méteres szakasza útdíjköteles marad. A VMDK tudomásul veszi a magyar kormány döntését, bár a továbbiakban sem egyezik vele. Indokolatlan lépesnek tartjuk, amely nem méltányolta a vajdasági magyarok véleményét és a hozzá párosuló petíciót. Ennek ellenére, mi a VMDK-ban legalább azt tudjuk mondani mi megtettük azt amit lehetett. Ami nem jelenti azt, hogy elálltunk e téma melegen tartásától. Forog a kerék.

 

Találkozók a nemzeti tanácsok elnökeivel

A tartományi ombudsman nemzeti kisebbségi jogokkal megbízott helyettese, Vukašinović Éva ma megkezdte az egyeztető tárgyalásokat az újonnan megválasztott nemzeti tanácsok képviselőivel.
A találkozók célja, hogy közösen áttekintsék a nemzeti közösségek számára fontos aktuális kérdéseket és azokat az eszközöket, amelyekkel a közösségek számára hatékonnyá válhatna a tartományi ombudsman intézménye, amelyek elősegítenék a nemzeti közösségek jogainak hatékonyabb érvényesítését, fejlesztését, személyi és kollektív jogainak védelmét.

Az alapvető probléma, amellyel a nemzeti tanácsok munkájuk során szembesülnek az az, hogy nincsenek benne azokban a törvényekben, amelyek közvetlenül vagy közvetetten hozzájárulnak a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósításához. A nemzeti tanácsok formális jogi aspektusból szemlélve még csak nem is állami intézmények, de nem is igazgatási szervek, nem polgárok egyesületei, holott nyilvános meghatalmazásuk van és a költségvetési eszközök felhasználói. Ezzel kapcsolatban felmerül a nemzeti tanácsok tevékenységének tervezése és annak megvalósítása is, tekintettel arra, hogy a költségvetési eszközök folyósítása rendszertelen és általában késik.

A tartományi ombudsman illetékességén belül együttműködést teremtett minden kisebbségi nemzeti tanáccsal és figyelemmel is kísérte tevékenységüket a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény alapján. A nemzeti tanácsok első négyéves megbízatásáról az ombudsmani hivatal A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak négy éve című kutatási projektumban számol be. (021.rs)

forrás: http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/18177/Talalkozok-a-nemzeti-tanacsok-elnokeivel.html

Marad a matrica Röszkénél

Fizetős marad a röszkei határátkelő. Ez derül ki a magyar kormány tájékoztatásából.

A legfontosabb változás, hogy a megyei matricák nem a megyehatár előtti utolsó, hanem a megyehatár utáni első csomópontig lesznek érvényesek. Az egy hónapos próbaüzemet követően február elsejétől változik az útdíjrendszer, a döntés értelmében több szakasz ingyenes lesz, közöttük a ferihegyi gyorsforgalmi út – jelentette be Fónagy János, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kormányszóvivői sajtótájékoztatón Budapesten.

Arról is döntöttek, hogy a kormány eltörli az 1470 forintos eljárási díjat a megyei matricák bevezetésével összefüggő ügyekben – közölte. Azok, akik januárban díjfizetés nélkül hajtottak díjköteles szakaszokra, nemcsak a pótdíj alól mentesülnek, ha február végéig éves matricát vesznek, hanem az egyéb esetekben szokásos szolgáltatási díjat sem kell megfizetniük.

Tájékoztatása szerint az M1-es Fejér megyei és az M7-es Veszprém megyei szakaszai a szomszédos megyékre érvényes matricákkal használhatóak, a Budapest és Győr vagy Siófok között rendszeresen közlekedőknek így 4 helyett elég 3 megyei matricát váltaniuk.

Ingyenes lesz a 4-es főút Budapest felől a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérig tartó szakaszának használata, az M86-os főút szombathelyi és a 61-es főút kaposvári szakaszai (a csatlakozó gyorsforgalmi kapcsolat megépítéséig), és a dunaújvárosi, illetve a szekszárdi autópálya-hidak használata, a Pentele és Szent László-hidakra nem kell egyetlen matrica sem a Megyeri-híd mintájára.

Forrás: http://pannonrtv.com/web/?p=181620

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

 

Néhány további kérdés az MNT pénzelése kapcsán

2015. január 22.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének 2015. január 5-i sajtótájékoztatóján kihoztuk milyen kevés pénzzel vesz részt Szerbia a Magyar Nemzeti Tanács költségvetésében. Eddig ezt rajtunk kívül senki sem tette szóvá, és ezzel is hozzájárultak a kisebbségi kirakat fenntartásához. A vajdasági sajtónak köszönve, amely némi meglepetésünkre lehozta az általunk közölt adatokat, igaz csak nagy vonalakban, mára már mindenki látja milyen ruha van az autonómia királyán. Azonban, az a bizonyos ruha megérdemel még néhány mondatot. Kezdjük azzal, hogy az előző évekhez képest amikor az állami költségvetésből érkező összegek (szerb+tartományi költségvetés) 30% körül mozogtak, az a 2015-ös MNT által elfogadott költségvetés tervezetében csak 13,6% jelennek meg.

Konkrét számokban az a következőképpen néz ki: a jövő évre tervezett összbevétel 689.700.000,00 dinár aminek 85% (588.720.000,00 din) továbbra is magyarországi forrásokból valósul meg támogatások és transzferek által. A tervezett összbevételnek mindössze 13,6% származik a szerb állami forrásokból (94.000.000,00 din). Még lesújtóbb adat pedig az, hogy az MNT munkájához , vagyis az úgynevezett „autonómia", illetve a "kisebbségi Kánaán" működtetéséhez ebből az összegből a Szerb Köztársaság csak 61 millió dinárral részesedik, ami százalékban 8,8% jelent.

Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a vajdasági magyarok Szerbia legjobb adófizető állampolgárai, akkor ez vérlázítóan kevés. Ráadásul az említett 94.000.000,00 dinárnak az 57%, azaz 54 millió dinárt a költségvetési tervezet szerint az MNT fizetésekre, juttatásokra és működési költségekre szánja, ami szintén elfogadhatatlan.

Sajnos ezt a tényt már kevésbe firtatja a vajdasági magyar média, így továbbra is a vajdasági magyarság nagy része abban a tévhitben van, hogy Szerbia milyen nagylelkűen támogatja kultúránkat, a magyar oktatást, médiát, nyelvhasználatot. Pedig az MNT-ben lévő hatalmi többség magyarországi pénzekből vitézkedik, holott az MNT pénzelése, döntéseinek végrehajtásához, programjaihoz hozzárendelt pénzeszközök biztosítása elsődlegesen nem a magyarországi adófizetők feladata volna, hanem a mindenkori hatalomé Belgrádban. De ott nagy a csend. Pedig ugyanaz a kisebbségi párt van hatalmon az MNT-ben, Újvidéken és Belgrádban is. Hogy ez miért fontos? Gondolom mindenki előtt ismeretes, hogy nemrég fogadta el a Szerb , majd a Vajdasági képviselőház is a 2015 –re vonatkozó költségvetést, amelyek meghatározzák a nemzeti tanácsoknak járó összegeket.

Legjobb tudomásom szerint, a kisebbségi kormánypárt egyik hatalmi szinten sem fejezte ki elégedetlenségét a nemzeti tanácsoknak juttatott szégyenletes támogatások kérdésében, pedig részt vettek a költségvetési támogatásokat előlátó büdzsé előkészítésében, majd megszavazásában. Ha ez nem így van, akkor meg felvetődik a kérdés miért nem élt a módosító indítvány lehetőségével annak érdekében, hogy azt amit esetleg a kormányban való szerepvállalása által nem tudott, vagy nem is akart elérni, megpróbálja a parlamenti szavazás keretében érvényesíteni? Erre a lépésre még a Szerb Haladó Párttal való koalíciós szerződés szerint is lehetőségük lett volna (8. pont, Kisebbségi jogok fejezet, e) alatti kitétel), ahogyan azt meg is tették a magyar-szerb vegyes történelmi bizottság működésének, illetve a szabadkai színház építésének folytatása esetén, ami dicséretes, de további kérdéseket von maga után.

Miért kell olyan kérdésekben módosító indítványokat beadni, amelyek már eleve államközi vagy valamilyen más jellegű szerződésben szavatoltak? Olcsó politikai poénszerzés vagy a koalíciós partner máris megfeledkezett a vállalt kötelezettségekről? Ennyire elégedettek a nemzeti tanácsok pénzelésével? Esetleg a vegyes bizottság munkája és a szabadkai színház nagyobb súllyal bír a vajdasági magyar autonómia építésétől? Politikai vakság vagy szándékosság? Kérdések, kérdések.....

http://csonkaaron.blogspot.com/2015/01/nehany-tovabbi-kerdes-az-mnt-penzelese.html

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél