Pártmédia további építése? Elkelt a Topolyai Tájékoztatási Közvállalat

2015. október 24.

Pártmédia további építése?

2015.október 16-án megjelent a hír miszerint a magánosítás második körében van vevő a Topolyai Tájékoztatási Közvállalatra. Az ajánlattévő a pacséri székhelyű Regionális Kommunikációrt Egyesület (szerbül Udruženje za regionalnu komunikaciju-URKO) volt.

Az URKO 45 eurócenttel kínált többet a kikiáltási ártól, amit a közvállalat becsült vagyonának 66% -ban határoztak meg. Összességében 31.165 euróért fizettek érte.

Az ügy érdekessége, hogy az URKO egyesület eddig a Pacséri TV keretein belül működött, amely műsorait a mutyilistán szerepelő SAT-Trakt vállalat (tulajdonosa tagja a Bácstopolyai Önkormányzat Községi Tanácsának) kábeltévé csatornáján bonyolította le.

Azonban az URKO komoly anyagi támogatásban részesült a helyi önkormányzattól (8millió dinár az elmúlt két évben, egyes értesülések szerint idén is jelentős összegben részesültek), vezetője pedig sokáig mgr. Szombathy Zoltán volt, a kisebbségi kormánypárt helyi elnöke, volt önkormányzati, tartományi képviselő, a helyi kommunális közvállalat vezetője.
Tudomásunk szerint, az URKO jelenlegi vezetője egyben a pacséri Helyi Közösség Tanácsának (kisebbségi kormánypárti ) elnöke.

Magánosítás közpénzen? Pártmédia további építése ?

Dokumentumok:
http://www.uns.org.rs/sr/desk/Privatizacija/33912/urko-iz-pacira-kupio-i-radio-i-televiziju-.html
http://www.novosti.rs/vesti/srbija.73.html:492893-Backa-Topola-Pare-samo-politicki-podobnoj-TV
http://www.nuns.rs/reforma-javnog-informisanja/Privatizacija-medija/25253/urko-iz-pacira-kupio-i-radio-i-televiziju.html
http://www.vajma.info/cikk/media/1013/Van-vevo-a-Topolyai-Tajekoztatasi-Kozvallalatra.html
http://vesti.krstarica.com/vojvodina/urko-iz-pacira-kupio-i-radio-i-televiziju/
http://www.rra.org.rs/pages/view_cable_permit/latinica/370
http://www.btpublicnews.co.rs/?p=126

A Szabadkai Rádió esete kimutatta a kisebbségi kormánypárt politikai kudarcát. Mit csinálnak a kormányban? Ez volna a "sikeres" érdekképviselet?

2015. október 23.

Folytatódik a délvidéki magyar sajtó kálváriája.
Amikor napi szinten egy-egy médium a süllyesztőben végzi, akkor nem beszélhetünk a "magyar nyelvű tájékoztatás jelenlegi szintjének megőrzéséről", de a magánosítási modell sikerességéről sem.
A magánosítás utáni finanszírozási rendszer sem szavatolja a nemzeti közösségek szerzett jogait a tájékoztatás területén.
Ha ez így van, akkor meg mit is csinál a kisebbségi kormánypárt a szerbiai kormányban? Ez volna az a "sikeres" érdekképviselet?

Tovább fokozódik a délvidéki magyar sajtó kálváriája. A napokban a kisebbségi kormánypárt írásban elismerte nem áll szándékában segíteni az önálló Szabadkai Rádió megmaradását. Még alapítvány formájában sem. Csak a Pannon Alapítványba való beolvadást támogatják, hiszen ezért hozták létre. Arról meg már mindenki tudja milyen a Pannon szerkesztéspolitikája. Egy párt, egy vezér, egy hang, egy vélemény. Közösségi szerep? Erre már nem adunk a magyarországi adófizetők forintocskáiból!

A kisebbségi kormánypártnak úgy tűnik fontosabb a vélt belső ellenzék aláírásgyűjtését elmarasztalni, mint a délvidéki magyarság számára menteni a menthetőt. Közleményükben azt sugallják az aláírásgyűjtés valójában a polgárok adatainak "halászását" szolgálja. Bagoly mondja verébnek. Mert ha valaki tudja hogyan kell azt csinálni, hát ők azt biztosan tudják! Bebizonyították. Nem is egyszer.

De a vélt belső ellenzék sem adja magát! Ugyanis, minap átadták a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatalának a 6600 támogatói aláírást (igaz a Szabadkai Rádió nevében, de a rádió újságírói szép számban csatlakoztak a mutyilistás párt vélt belső ellenzékéhez. A petíciót átadó újságíró is közöttuk van.) azzal a felszólítással, hogy a MNT elnöke azonnali hatállyal hívja össze és a hét végéig tartsák meg a Magyar Nemzeti Tanács rendkívüli ülését, amelyen fogadjanak el határozatot a Szabadkai Magyar Rádió Alapítvány létrehozásáról és ezen keresztül szavatolják a Szabadkai Rádió műsorainak változatlan formájában történő további sugárzását.

Így egy igazán érdekes helyzet alakult ki. A mutyilistás párt hivatalosan nem támogatja a Szabadkai Rádió megmaradását, de a kisebbségi kormánypárt testületeiben ülő, magasrangú tisztségviselőkön (akik egyben a vélt belső ellenzék köreiben is jelen vannak) keresztül bírálja saját "meggyőződéses" álláspontját. Nem tudathasadásos állapot ez?

Szerencsére nem kellett sokat várnunk a Magyar Nemzeti Tanácsban regnáló kisebbségi kormánypárti többség válaszára. Szégyenteljes jogi csiki-csuki játékba kezdtek és (el) hárították a petíció általi nyomást. Az MNT elnökének közleménye szerint " a rádió munkatársai fordúljanak az alapítóhoz" (Szabadka város- a szerz.megjegyzése) mert ők "továbbra is az MNT döntéseinek szellemében szeretne eljárni". Magyarán, eltemetik a Szabadkai Rádiót.

Azonban a Szabadkai Rádió esete igen tanulságos. Mert nem csak arra mutat rá, hogy a MNT fogatlan oroszlán, hanem szemléltető oktatás keretében kimutatja a mutyilistás párt politizálásának sikertelenségét.

Ugyanis, a Szerb Haladó Párttal (SNS) 2014. április 27-én aláírt koalíciós szerződés nyolcas pontja alatt, a Kisebbségi jogok című fejezet, f. szakasza alatt abban állapodtak meg koalíciós partnerükkel, hogy:
"f) Az új médiatörvény-csomag biztosítani fogja a magyar nyelvű tájékoztatás jelenlegi szintjének megőrzését. A kisebbségi nyelven is sugárzó helyi elektronikus médiumok privatizációjának modellje és a magánosítás utáni finanszírozási rendszer szavatolni fogja a nemzeti közösségek szerzett jogait a tájékoztatás területén; "

Amint azt a gyakorlatban tapasztaljuk ennek a szöges ellentéte történik. Amikor napi szinten egy-egy médium a süllyesztőben végzi, akkor nem beszélhetünk a "magyar nyelvű tájékoztatás jelenlegi szintjének megőrzéséről", de a magánosítási modell sikerességéről sem.

A magánosítás utáni finanszírozási rendszer sem szavatolja a nemzeti közösségek szerzett jogait a tájékoztatás területén.

Ha ez így van, akkor meg mit is csinál a kisebbségi kormánypárt a szerbiai kormányban? Ez volna az a "sikeres" érdekképviselet?

Dokumentumok:
http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2763/VMSZ-Meltatlan--34politikai-haszonszerzesi-kiserlet34-a-Szabadkai-Radio-korul-kialakult-helyzet.html
http://www.vajma.info/cikk/kozlemenyek/2764/Reagalas-a-Vajdasagi-Magyar-Szovetseg-elnoksegenek-oktober-14-ei-kozlemenyere.html
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19214/Atadtak-a-peticiojukat-a-Szabadkai-Radio-beolvasztasa-ellen-tiltakozo-ujsagirok.html
http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19220/MNT-A-peticiot-a-Szabadkai-Radio-alapitojanak-kell-atadni.html
http://www.vmsz.org.rs/sites/default/files/user-images/koalicios_szerzodes_.pdf

Követeljük a Magyar Nemzeti Tanács rendkívüli ülésének összehívását

2015. október 22.

Az MNT elnökétől és a MNT Tájékoztatási Bizottság elnökétől követeljük a MNT rendkívüli ülésének összehívását a Magyar Szóban kialakult helyzet miatt.
A főszerkesztőnek és a TJGYT elnökének mennie kell!

Magyar Nemzeti Tanács
Ago Mamužić utca 11/II
24000 Szabadka
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Kelt: 2015. 10. 22.

MNT Elnöke
Hajnal Jenő Úr

Tisztelt Elnök Úr!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felszólítja Önt, azaz a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, hogy azonnali hatállyal hívja össze a Magyar Nemzeti Tanács rendkívüli ülését és számoljon be a választott képviselőknek a Magyar Szóban kialakult helyzetről.

Ugyanakkor követeljük, hogy a napilap művelődési rovata szerkesztőjének leváltásával okozott erkölcsi kár és szakmai vétség miatt egyrészt tűzze napirendre a Magyar Szó főszerkesztője, Varjú Márta eddigi tevékenységének megvitatását, illetve a felmentéséről szóló határozatot, másrészt pedig a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület (TJGY) elnökének haladéktalan menesztését az illető testület tagjaira végzett nyomásgyakorlás miatt.
A VMDK elnöksége

Az MNT Tájékoztatási Bizottságának
MNT Tájékoztatási Bizottság Elnöke
Németh Ernő Úr
Tisztelt Elnök Úr!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felszólítja Önt, azaz a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának elnökét, hogy azonnali hatállyal hívja össze a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának rendkívüli ülését és foglaljon állást a Magyar Szóban kialakult helyzet kapcsán.
Továbbá követeljük, hogy tűzze napirendre a Magyar Szó főszerkesztője, Varjú Márta tevékenységének megvitatását, illetve javasolja annak menesztését a Magyar Szó főszerkesztői posztjáról , hiszen súlyos szakmai és megbocsájthatatlan erkölcsi hibát vétett a napilap művelődési rovata szerkesztőjének leváltásával. Ugyanakkor követeljük, hogy kezdeményezze a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület (TJGYT) elnökének leváltását a testület tagjaira végzett nyomásgyakorlás miatt.

A VMDK elnöksége

A Magyar Szó főszerkesztőjének és a TJGYT-elnökének mennie kell!

2015. október 21.

A Magyar Szó főszerkesztőjének és a TJGYT-elnökének mennie kell!
Összegezvén a Magyar Szóban kialakult helyzetet: van két, nem hivatalos, szóban lemondott TJGYT-tag, egy leváltott majd "befagyasztott" mellékletszerkesztő, dühöngő és önkényeskedő TJGYT-elnök, kétségbeesett szerkesztőség, megalázott újságírók, megosztott értelmiség, becsapott közvélemény.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége egyszer már kimondta: a Magyar Szó főszerkesztőjének mennie kell!
Most módosítunk:
A Magyar Szó főszerkesztőjének és a TJGYT-elnökének mennie kell!

A Magyar Szó művelődési rovata körül kirobbant botrány folytatásaként egyes médiumok arról adtak hírt, hogy a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület (TJGYT-azaz igazgató bizottság) elnöke Ujhelyi Lukács ( a mutyilistás párt bankára, a kisebbségi párt tartományi listavezetőjének édesapja), telefonon felhívta a TJGYT azon két női tagját, akik előzőleg közleményben hírt adtak arról, hogy a művelődési rovat szerkesztőjének leváltása "be lett fagyasztva", majd minősíthetetlen hangnemben és hangerővel beszélt velük, megfenyegetvén őket.

A hírek szerint a telefonos beszélgetés végén a két hölgy szóban lemondott a TJGYT-tagságról.

Az Újvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke és a szabadkai székhelyű, de az Újvidéki Egyetem részét képező Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar is megszólalt ez ügyben. Közleményükben (Kontra Ferenc leváltása kapcsán- a szerk. megjegyzése), többek között a következőket írják:
" A fentiek tükrében határozott álláspontunk, hogy Varjú Márta súlyos szakmai és megbocsájthatatlan erkölcsi hibát vétett, ezért követeljük, hogy az illetékesek haladéktalanul bírálják felül Varjú Márta főszerkesztő tevékenységét"

Összegezvén a Magyar Szóban kialakult helyzetet: van két, nem hivatalos, szóban lemondott TJGYT-tag, egy leváltott majd "befagyasztott" mellékletszerkesztő, dühöngő és önkényeskedő TJGYT-elnök, kétségbeesett szerkesztőség, megalázott újságírók, megosztott értelmiség, becsapott közvélemény.

Eközben a Magyar Szó alapítója, a TJGYT -tagokat javasoló/minősítő testület, azaz a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) (meg)választott tanácsnokai semmiről sincsenek (hivatalosan) tájékoztatva, a MNT tisztségviselői és az MNT Tájékoztatási Bizottsága pedig csendbe burkolódzott. Mintha semmi sem történne, a fölöttünk zörgő orkán meg úgyis elmúlik. Ha időközben nem visz el bennünket. Egyenként.

Pedig most igazán lépni kell(ene). Mert mindez tovább csorbítja a kisebbségi kormánypárti többségű Magyar Nemzeti Tanács amúgy is megtépázott tekintélyét, illetve tovább rombolja a kulturális autonómia eszmeiségét. Mintha azt szeretnék elérni, hogy a délvidéki magyarság körében teljes egészében kiirtsák az autonómia igényét.

Végezetül, figyelembe véve az események sorát, módosítunk:
A Magyar Szó főszerkesztőjének és a TJGYT-elnökének mennie kell!

Dokumentumok:
http://librarius.hu/2015/10/15/hogyan-rugnak-ki-ma-egy-szerkesztot-a-magyar-szonal/
http://ujvidekimagyartanszek.ff.uns.ac.rs/index.php/hirek-rendezvenyek/198-kozlemeny-kontra-ferenc-levaltasa-kapcsan

A VMDK elnöksége

Elutasított feltételes szabadon bocsátási kérelem

2015. október 20.

MÁRIÁSNAK NINCSEN SZABADSÁG!

Az újvidéki Felső Bíróság szeptember 10-i végzésével, amelyet október 5-én kézbesítettek, elutasította Máriás István feltételes szabadon bocsátásának kérelmét.
Máriást a „temerini fiúk" néven elhíresült bűnperben 15 évi szabadságvesztésre ítélte az akkori újvidéki Kerületi Bíróság. A büntetésbe a bíróság beszámította a vizsgálati fogságban eltöltött időt. Időközben, az amnesztia törvény alapján, egy év hat hónap büntetés-elengedésben részesült. Máriás büntetésének leteltét a Sremska Mitrovica-i Büntetés-végrehajtási Intézet 2017. december 26-ára „tervezi".
A mostani bírósági végzés szerint Máriás kérelme „nem megalapozott". A bírósági tanács véleménye szerint „a büntetés célja a konkrét esetben még mindig nem valósult meg, a korrektív nevelési munka folyamata nincsen teljesen befejezve".
A bíróság az elutasító döntést az intézet véleményére is alapozta, amelyben Máriás a büntetését tölti, miszerint „a büntetés részének feltételesre váltása ebben a pillanatban nem célszerű".
A bírósági végzésből nem derül ki, hogy Máriás szabadon bocsátása miért „nem célszerű"? Ez a kérdés különösen indokolt, mivel a börtönben befejezte az a fűtő- és hűtőtestek javítására képező középiskolát és „az elítélt adaptációjával sem volt probléma".
Máriás 2012-ben és 2013-ban kegyelemi kérvénnyel fordult a köztársasági elnökhöz és 2013-ban is kérelmezte a feltételes szabadlábra helyezését. Mindegyik alkalommal elutasították. Ez azért is furcsa, mivel köztudott, hogy még a háborús bűnösöket is szabadon bocsátották a büntetésük két harmadának letöltése után.
A Felső bíróság végzése ellen fellebbezést nyújtottam be. A végső döntést az ügyben az ugyancsak újvidéki Fellebbviteli Bíróságnak kell meghozni.

Újvidék, 2015. október 9.
Bozóki Antal ügyvéd
http://bozokiantal.blogspot.rs/2015/10/mariasnak-nincsen-szabadsag.html

Zűrzavar- a főszerkesztő levált, majd "befagyasztja" döntését

2015. október 14.

Mostanára tragikomikus jeleneteknek lettünk szem és fültanúi a Magyar Szó "változások a szerkesztőségekben" nevezetű (nem kívánatos) újságírók (ki)söprése történetében.

Zűrzavar- a főszerkesztő levált, majd "befagyasztja" döntését

Mostanára tragikomikus jeleneteknek lettünk szem és fültanúi a Magyar Szó "változások a szerkesztőségekben" nevezetű (nem kívánatos) újságírók (ki)söprése történetében.

Valószínűsíthető, hogy a Magyar Szó újságíróinak cenzúra elleni tiltakozása után (főleg a szabadkai és a zentai szerkesztőségek) , a napilap főszerkesztője megkapta az "ukázt" kit merre kell mozgatnia.

Elbocsájtani nem mert, így beindult a bábjáték. Természetesen mindez a "fiatalítás és az olvasóközönség felé való nyitás" jegyében történt. Szakmai indoklás nélkül le lett cserélve a Képes Ifjúság szerkesztője, fel lett oszlatva a lap, jó eredményeket hozó négytagú online szerkesztősége, menesztve lett a szabadkai regionális rovat szerkesztője, majd a művelődési rovat szerkesztője is.

Talán mondani sem kell, valamennyiük kritikus véleménynek adtak hangot (vagy teret a kritikus vélemény elhangzására), lázadni mertek a napilapban uralkodó cenzúra ellen. De van közöttük olyan is aki a kisebbségi kormánypárt vélt belső ellenzéki köreihez pártolt (külön kérdés az újságíró aktív politikai szerepvállalása és a szakmai pártatlanság viszonya).

Jól is indult a színjáték, csak ott bicsaklott meg a dolog amikor az egyik kegyvesztett elkezdet hangosan tiltakozni. Ráadásul még tárcát is írt, majd publikálta.

A délvidéki magyar sajtó (tisztelet a kivételnek) csöndesen fogadta tiltakozását. Elhallgatták, eldugták az olvasók szeme elől, míg egyszer csak "sirámai", ki tudja milyen csatornákon keresztül, elérték a szerb újságok ingerküszöbét, akik azt megszellőztették.Ekkor indult be igazán a közvélemény felháborodása.

Talán ennek (is) köszönhető a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület (TJGyT-igazgató bizottság-szerk.megj.) három tagjának kezdeményezése (vannak közöttük a kisebbségi kormánypárt vélt belső ellenzékéből), amelynek végén a napilap főszerkesztője "befagyasztotta" a művelődési rovat szerkesztőjének leváltására vonatkozó döntését, majd közösen "reményüket fejezték ki az ügy mindenki számára megnyugtató módon való rendezése" iránt.

Teljes zűrzavar. Levált, majd "befagyaszt"? Mit jelent ez? Mit is jelent a "megnyugtató módon való rendezés"? Meggondolta magát, vagy a közvélemény lecsöndesedése után "kifagyasztja" döntését és befejezi az elkezdett tisztogatást? Miért kellett összeugrasztani a "fiatalokat" és az "időseket"?

A kisebbségi kormánypárt vélt belső ellenzéke miért nem lépet fel előbb a Magyar Szó TJGyT-ben az eddig is érzékelhető cenzúra és rossz szerkesztési politika miatt? Vagy a szekér akkor még jól futott? Másik alakulat vagyunk, vagy egyek vagyunk a "rosszakkal"? Zűrzavar!

Sok még a megválaszolatlan kérdés, de egy biztos: a Magyar Szó főszerkesztőjének mennie kell. Külön szakmai indoklás nélkül.

Dokumentumok:
http://www.vajma.info/cikk/tukor/6566/Ervek--kritikak--ragalmak--reagalasok-8211-visszalepes.html
http://www.vajma.info/cikk/media/1009/Valtozasok-a-Magyar-Szo-szerkesztosegeben.html

Érvek, kritikák, rágalmak, reagálások – visszalépés
A Magyar Szó főszerkesztője "jegelte" korábbi döntését

Egyre kuszábbá válik a helyzet egyetlen napilapunk nagy hagyományokkal rendelkező irodalmi melléklete, a Kilátó szerkesztőjének ügyében. Leváltották, nem váltották le? Ki szerkeszti a következő számot? Az új szerkesztő? A közösségi portálon megjelenő kommentek szerint van, aki még tudja követni, de már egyre nehezebben. De az is lehet, hogy ez a látványosan kipattant eset csak a jéghegy csúcsát villantotta fel, ami alatt már korábbi elégedetlenségek egész sora van?
A főszerkesztő levált, aztán mégsem
Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője elfogadta azt a javaslatot, hogy a továbbiakig fagyassza be a Kontra Ferenc leváltására vonatkozó döntését, ezzel párhuzamosan pedig kezdje el a szerkesztőségen belüli egyeztetést a Kilátó lehetséges új szerkesztőjének személyét illetően, összhangban a kiadóházban érvényben levő létszámstoppal – közölte kedden a Magyar Mozgalom honlapján Káich Katalin, Kókai Péter és Horváth Futó Hargita, a Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének tagjai.
„A Magyar Szó Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének tagjaiként értesítjük a közvéleményt, hogy kezdeményezői és egyben részvevői voltunk annak a beszélgetésnek, amelyet a kiadóház vezetőségével folytattunk 2015. október 12-én, Kontra Ferencnek, a Kilátó melléklet szerkesztőjének leváltásával kapcsolatban" – jelentették be, illetve tájékoztattak arról, hogy a másfél órás megbeszélés után, amelynek során állításuk szerint mindenki elmondhatta véleményét és meglátásait, Varjú Márta befagyasztotta a Kilátó szerkesztőjének leváltására vonatkozó döntését, s erről a jelenlétükben telefonon értesítette Kontrát.
„Reméljük, az ügy ezzel mindenki számára megnyugtató módon rendeződött" – jegyzi meg Káich Katalin, Kókai Péter és Horváth Futó Hargita.
A szerkesztőváltás híre azonban mostanra már port kavart a vajdasági magyar közéletben. Varjú Márta a saját lapjának adott interjúban jelentette be, hogy a Magyar Szó több rovatának szerkesztése is fiatal munkatársak kezébe kerül, illetve került.
A le(nem)váltott szerkesztőt rosszul érintette a változás, ezért írt egy tárcát
Kontra Ferenc, a Kilátó eddigi szerkesztője azonban nem fogadta jól a változás hírét. „A fiatalokra mutogatva bármi elkövethető, bárki elmozdítható, aki nem tetszik nekünk. Ahogyan engem leváltottak a Kilátó éléről öt nap alatt, abban nem kultúrpolitikai dimenziókat kell keresni, hanem egy háziasszony szakmai féltékenységét és bosszúját" – fogalmaz az augusztus 20-án alakult Magyar Mozgalom szervezet honlapján közzétett tárcájában. Ebben azt állítja továbbá, hogy hajtóvadászat indult ellene azt követően, hogy Bence Erika küldött a Kilátóba egy negatív bírálatot Lovas Ildikó Cenzúra alatti című regényéről, ő pedig ezt közölte. Szerinte a szerkesztőváltás precedenst teremt, hisztiből és bosszúból történik, egyben a hagyomány felrúgása, ugyanakkor azt sérelmezi, hogy nem a lapnál dolgozó négy író egyike kapta meg helyette a Kilátó szerkesztését. Ugyanakkor a Híd folyóirat, a Híd Kör, Faragó Kornélia, a Híd főszerkesztője és több vajdasági magyar irodalmi személyiség számlájára fogalmaz meg bírálatokat, azt állítva, hogy „már fél évszázada ugyanazok mondják meg, hogy az irodalom intézményeiben kik üljenek, és kikből lehet itt író".
A lavina elindult
Kontra Ferenc szövegére időközben a Híd Kör és Patócs László – aki Kontra után vette volna át a mellékelt szerkesztését – is reagált, szintén a civil szervezet honlapján.
„Alattomosnak tartjuk, hogy egy, főként pályakezdőkből álló irodalmi és művészeti csoportosulást (Kontra Ferenc) a hatalom vagy az általa emlegetett háziasszony bábjainak, trójai falovainak, mi több, rohambrigádjának nevez. A Híd Kör 2009 januárjában valóban nem született volna meg Faragó Kornélia bábáskodása nélkül, ezt tagjaink a nyilvánosság előtt több ízben is kifejtették. Ahogyan abból sem csináltunk titkot, hogy többünknek Faragó Kornélia a mentora az egyetemen, azt azonban határozottan visszautasítjuk, hogy ő – és még inkább a Kontra Ferenc által sugalmazott politikai hátszél – befolyással lenne tevékenységünkre" – hangsúlyozza nyilatkozatában a megvádolt Híd Kör, amely egyébként szintén kifogásolja a Kilátó-szerkesztő leváltásának módszereit.
„Talán azért is minősülünk veszélyforrásnak, mert nem kívánunk részt venni a korábbi generációk koncok fölötti csatározásaiban. Nagyobb részünk egyetemi hallgatóként megtapasztalta/megtapasztalja azt a fajta kettéosztottságot, amely évtizedek óta megfertőzi nemcsak a szakmai, hanem az emberi kapcsolatokat is, ezért erősen szkeptikusak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy ezek a viszonyok egyenes beszéd nélkül, a jelenlegi, sértegetésen, hisztériakeltésen és mismásoláson alapuló gyakorlattal normalizálhatóak" – hangoztatja a szervezet, amely elvárja, hogy „elfogadhatatlan minősítéseiért és alaptalan vádjaiért Kontra Ferenc kérjen bocsánatot a Híd Körtől és tagjaitól".
A ki(nem)nevezett szerkesztő áll a feladatok elé
Patócs László, akit Varjú Márta az interjúban mint a jövendőbeli Kilátó-szerkesztőt emlegetett, egyebek mellett a következőket írta reagálásában: „Nem szeretnék arról írni, kik nem szerepeltek a Kilátóban az utóbbi években, milyen rendezvények, évfordulók és kulturális mozzanatok maradtak visszhangtalanul a vajdasági magyarság egyetlen napilapjának kulturális mellékletében. Fölöslegesnek tartom a felsorolást: nem is akármilyen irodalom- és kultúrtörténetet lehetne belőle írni. Az első és legfontosabb szándékom, hogy megpróbáljam mindezen mulasztásokat, sérelmeket, a tényleges kirekesztettségből és a kirekesztettség-érzésekből származó traumákat, fájdalmakat ha nem is orvosolni, legalább csillapítani. Ha nekem kell lennem a fiatal generáció tagjai közül annak, aki betemeti a múltnak mélységes mély kútját, állok elébe."
Mint megjegyzi, „talán egyszer kiderül, hogy Vajdaságban létezik jó pár, saját gondolatokkal és értékrendszerrel felvértezett fiatal, akik semmit sem akarnak annyira, mint azt, hogy szakítsanak az önhibájukon kívül rájuk ragadt és évtizedek óta gyűrűző személyi, nemzedéki és intézményes alapokon nyugvó, bosszúk és önös érdekek által alakított terhes örökséggel".
„Ha bármelyik regény rossz, akkor arról igenis születnie kell negatív kritiká(k)nak, legyen szó Lovas Ildikóról vagy bárki másról, a (vajdasági) magyar regényírói paletta elég gazdag" – közölte véleményét Patócs László, ugyanakkor kifejti: „mindenki döntse el magában, mit jelent plagizálással vádolni az utóbbi évtizedek legnépszerűbb vajdasági magyar ifjúsági regényének íróját, miért kell egy nyugalmazott egyetemi professzor munkásságát kigúnyolni, van-e értelme azt állítani a vajdasági róna egyik legjobb költőjéről, hogy azt se tudja, mi a regény".
„A Kilátóval hosszú évek óta nem csak az a baj, hogy személyeskedő kritikákat hoz le. Mit ér a gyakorlatban a közelmúltban egyesek által legnyitottabb fórumként definiált orgánum, ha a célközönség nem olvassa, hanem közömbösen továbblapoz?" – teszi fel a kérdést reagálásában Patócs László.

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél