Mennyire pártatlan a magyarországi gazdasági támogatások szétosztása?

2016. február 19.

A VMDK Hírmondó III.évf. 05.sz. 2016.02.19. kiadásában már érintettük a magyarországi gazdasági támogatások témakörét. Most folytatjuk!

A Hírmondó mostani számában, aktualitása miatt ismételten közölni fogjuk a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége február eleji közleményét (magyar és szerb nyelven is).

A Hírmondó végén megjelenítünk egy linket, amely tőlünk független publicistától származik. Nem feltétlenül tükrözi a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének véleményét, álláspontját. Érdekes adatokat, témaköröket feszeget. Jó olvasást kívánunk!

 

KÖZLEMÉNY 

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) támogatja a magyar kormány erőfeszítéseit a vajdasági magyarok gazdasági megerősítését célzó program  kapcsán. Ezért nem tudjuk támogatni a Vajdasági Magyar Szövetség felelőtlen és a szűk pártérdekeit  szolgáló magatartást amivel veszélyezteti a program megvalósulását.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége tisztában van azzal, hogy Pásztor István pártja a soron következő köztársasági, tartományi és önkormányzati választások előtt nem tud semmilyen eredményt felmutatni a köztársasági kormányban való részvétel hozadékaként, és ezért most görcsösen olyan témakörök után keresgél amit felhasználhat  választási kampányuk során.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerint Pásztor István kijelentését követően  a honi médiumokban és a szerbiai Köztársasági Korrupciós Ügynökség előtt, mi szerint pártja nem fog részt venni a magyar kormány 160 millió euró értékű gazdasági támogatás szétosztásában, politikailag felelőtlen és etikailag is aggályos a fent említett program tematizálása a párt választási kampányában.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége emlékeztetni szeretné a közvéleményt Pásztor István azon nyilatkozatára mi szerint a magyarországi támogatások pályázatok útján történő kiosztása átlátható és pártszínezet nélküli lesz.

Ezért követeljük Pásztor Istvántól, hogy a nyilvánosság előtt magyarázza el hogyan lehetséges az, hogy a gazdasági támogatásokat disztribuáló  "Prosperitati" alapítvány alapítói, az alapítvány igazgató bizottság tagjai, valamint az alapítvány terepi munkatársai mind a kisebbségi kormánypárt tagja, illetve a párthoz köthető személyek köréből való?

Hogyan lehetséges az, hogy az alapítvány ügyvezető igazgatója ifj. Juhász Bálint egy személyben a tartományi gazdasági titkárság titkár helyettese is? Esetében nincs-e  szó  érdekütközésről?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felhívást intéz a vajdasági magyar közösség minden tagjához, hogy a fent említett ellentmondások ellenére minél nagyobb számban vegyenek részt a már kiírt pályázati felhívásokon.

Egyben értesítjük őket, hogy a pályázatokon való részvétel  ingyenes, ahogyan a kísérő dokumentumok is. A felhívások szövegét, valamint minden szükséges dokumentum megtalálható a www.prosperitati.rs honlapon.

A pályázni kívánóknak felhívjuk a figyelmét, hogy ne dőljenek be olyan egyéneknek akik egy bizonyos  párt köreiből érkeznek és anyagi ellenszolgáltatás fejében a pályázáshoz "segítséget" kínálnak.

A VMDK sajtószolgálata

Óbecse, 2016. február 05.

SRPSKI http://vmdk.org.rs/hirek/583-saopstenje-za-stampu

 

Stephen Bozhen (Bózsó István)

A PROSPERÁLÓK 

http://hu.autonomija.info/stephen-bozhen-a-prosperalok/

SRPSKI http://www.autonomija.info/istvan-bozo-prosperitati-ili-kada-partija-deli-novac.html

Visszaélések a magyarországi adófizetők pénzéből megvalósuló vajdasági gazdasági- és vidékfejlesztési pályázatok kapcsán

2016. február 19.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége támogatja a magyarországi kormány azon törekvését, hogy gazdaságilag megerősítse a délvidéki magyar közösséget. Reményeink szerint ez lassítaná az egyre nagyobb mértékben jelentkező elvándorlást.

Ezért kiemelten fontos, hogy a gazdasági támogatások ne pártcélokat szolgáljanak, ne legyenek manipulációk tárgya, az elosztásuk átlátható legyen, és mindenek előtt a közösség egészét szolgálják.

Sajnos az eddigi tapasztalatok nem ezt igazolják. A hírhedt "mutyilista" megjelenése, majd az azt követő hitegetések és maszatolások csak még jobban ártottak.

Mert egyes pártvezérek a nagy nyilvánosságnak a gazdasági támogatások "pártatlan" szétosztását ígérték. Meg azt, hogy nem lesznek benne pártemberek, "sokszínű és sokrétű szakemberek" részvételét ígérték. 

Csakhogy már az első pályázatok megjelenésénél kiderült a sunyiság. Az alapítványt, amely az eszközök pályázati úton való "leosztását" végzi többségében kisebbségi kormánypártiak hozták létre. Az igazgató bizottság, az alapítvány ügyvezető igazgatója, de a terepi irodisták is mind-mind kisebbségi kormánypárti tagok.

A pályázatok szakmaiságáról és az egész első kiírási kör valódi hatásaival a délvidéki magyar közösségre egy külön írásban fogunk foglalkozni. Most egy további rossz jelenségre mutatunk rá.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nem is olyan régen felhívta a figyelmét bizonyos visszaélésekre a magyarországi adófizetők pénzéből megvalósuló vajdasági gazdasági-és vidékfejlesztési pályázatok kapcsán.  

A közlemény megjelenése óta számos fejleményre került sor. Az érdekelt pályázók  jelezték, hogy nem csak Óbecsén jelentkeztek "segíteni akarók" hanem más vajdasági községekben is. 

Ugyan a kisebbségi kormánypárt óbecsei tisztségviselője tett egy erőtlen kísérletet az ügyek hárítására, de idővel mégis kibukott az igazság.

A "pártatlan" pályázati irodák megnyitásánál maguk a "pártatlan" irodavezetők és a "pártatlan" alapítvány vezetők árulták el magukat. Kijelentették, hogy ők pályázatokat nem írnak, csak átveszik őket és tájékoztatnak a pályázati kiírások részleteiről.

Ezt követően a vajdasági közszolgálati tévé egy olyan riportot közölt ahol a "pártatlan" de frissen bejegyzett pályázatíró cég munkatársa közvetett úton beismeri van közük a "pártatlan" alapítvány pályázataira való jelentkezésekhez, azaz a jelentkezni kívánóknak nyújtott "segítséghez".

A kérdés csak az hogyan tudtak előre toborozni ha a pályázatok még ki sem voltak írva? Hogyan és kitől szerezhettek belső információt? 

Valakinek mindez lényegtelen, részletkérdésnek tűnhet. Sőt, szemfülességnek. Talán ha ironikusak akarnánk lenni akkor azt mondhatnánk ezek az első valós új munkahelyek amit a vajdasági gazdasági- és vidékfejlesztési program létrehozott.

Azonban a civilizált világban, mondjuk a tőzsde világában, ezt tiltott és etikátlan, bennfentes kereskedelemnek  nevezik.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerint az ilyen jelenségeket ki kell gyomlálni. 

2016. február 2.

KÖZLEMÉNY

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége olyan információk birtokába jutott, miszerint máris durva visszaélések tapasztalhatóak a magyarországi adófizetők pénzéből megvalósuló vajdasági gazdasági- és vidékfejlesztési pályázat kapcsán.

Még meg sem száradt a tinta a pályázati felhíváson, máris megjelentek a terepen olyan személyek, akik jó üzletet vélnek felfedezni a pályázni kívánó, a bürökrácia útvesztőjében járatlan, egyszerű emberek megtévesztésében.

Felismervén a pályázati kiírások által kért dokumentumok sokaságának elrettentő tényét, olyan személyek jelentek meg Óbecse Község területén, akik a párttagságukra és a párton belüli kapcsolatrendszerükre hivatkozva kínálják segítségüket a pályázni kívánó kisiparosoknak, vállalkozóknak, földműveseknek.

" Mindössze" ötven eurót kérnek cserébe azért, hogy felírassák őket a magyarországi pénzekből megvalósuló vajdasági gazdaság- és vidékfejlesztési pályázaton való részvételi listára, illetve nyertes pályázatokat ígérnek, ami után további tíz százalék jutalmi pénzt kérnek a pályázaton elnyert pénzösszegekből.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felhívja a pályázni kívánók figyelmét arra, hogy ne dőljenek be az ilyen próbálkozásoknak, annál is inkább, mert a pályázati kiírás értelmében csak egyéni és személyes jelentkezéseket fogadnak el.

2016-02-02, Óbecse

A VMDK sajtószolgálata

A vajdasági közszolgálati téve tudósítása. Katt a videóra és nézd meg,  vagy olvassad el a következő link alatt:  http://vmdk.org.rs/hirek/581-meg-meg-sem-szaradt-a-tinta

Amikor az MNT megszavazza a magyarokat provokáló utcanevet

2016. február 18.

 

A Magyar Nemzeti Tanács 14. ülésén ismét a kisebbségi kormánypárt kettős beszédén alapuló politizálásával találkozhattunk.

Míg a kamerák előtt  a kisebbségi kormánypárt tanácsának elnöke és egyben MNT tag, elmarasztalóan nyilatkozik a délvidéki magyarságra nézve provokáló (egyesek szerint pontosabb kifejezés a sértő) utcanevek javaslatairól, addig az adott önkormányzatban ahol a nacionalista haladópárttal közösen gyakorolják a hatalmat, majd  magában a Magyar Nemzeti Tanácsban is - a kamerák mögé bújva- megszavazzák azokat.  

Mondhatnánk semmi új a nap alatt. Kifelé, a délvidéki magyarok felé mutatjuk a szépet, de már a hatalomból eredő " kis kalácsért", ahogyan ezt találóan megfogalmazta a kisebbségi kormánypárti nagykikindai MNT tag, készek mindent eljátszani. Az önkormányzati szinttől a köztársasági szintig.

  Hogy hogyan működik ez a mechanizmus? Olvassuk el az alábbi írásban:

Bozóki Antal: Ami provokálhatja közösségünket, részlet (bozokiantal.blogspot.rs)

Fotó:VMDK
Kép: www.vmdk.org.rs

 

Részlet:

 " Vita csak az utolsó (21.) napirendi pont, a nagybecskereki új utcanevek „meghatározásának, illetve átnevezésének véleményezése” és – az ülés végén Hajnal Jenő (már napirenden kívüli) „beszámolója” körül alakult ki, amit aztán az ülést vezető elnök hamarjában elfojtott.

Az MNT Nyelvhasználati Bizottsága, az elektronikus úton történt szavazás után, a 2015. december 9-én kelt (MNT-N/593-E/Z/15/8 sz.) záradékával támogatta a nagybecskereki városi utcanév meghatározó bizottság 2015. november 27-i javaslatát, hogy az egyik nagybecskereki névtelen utca neve legyen Mileva Marić Einstein, a másiké Prof. dr. Tihomir Vrebalov utca, a harmadiké pedig Dr. Milan Momirski utca, a Tiršov utca neve legyen Teodor Vršački püspök utca, a Népfront utcát pedig nevezzék el Dr. Slavko Županskiról.

Az MNT Végrehajtó Bizottsága – a 2015. december 30-ai ülésén – záradékot fogadott el, amellyel maradéktalanul támogatta ezeket a javaslatokat (Iratszám: MNT-001897/K/2015 - N/596/5).

Az MNT újvidéki ülésén Bacskulin István kérte, hogy az utcanevekről „külön-külön utcánként” szavazzanak, mert „van itt olyan utcanév javaslat, amit maga bizottság is 5 igen 4 tartózkodó és 1 ellenszavazattal fogadott el”. (MNT Nyelvhasználati Bizottságának egyébként 17 tagja van).

 A Népfront utca nevének változtatásáról lenne szó – pontosított Bacskulin.

„Nem tudom támogatni”, hogy Dr. Slavko Županskiról, vagyis arról a személyről nevezzenek el utcát, aki „megszavazta, hogy Szerbiához tartozzon Vajdaság” – mondta Bacskulin, majd a szerb nyelven felolvasta a Matica Srpska 1825 és a Szerb Népi Mozgalom (még 2013. április 22-én) benyújtott utcanév indoklását, amelyben ez áll:

–   Dr. Slavko Županski ügyvéd néptribun volt, az első Szerb Nemzeti bizottság elnöke, vezetője és ideológusa, az első újvidéki Nagy Nemzetgyűlés részvevője, amely döntést hozott Szerémség, Bánát, Bácska és Baranya Szerbiához való csatolásáról.

1918 történelmi váltópillanataiban hozzájárult – minden polgárnak biztosítva a szabadságot és a biztonságot –, hogy városunkban békés úton kerüljön sor a hatalom átvételére és az új néphatalom felállítására. Torontálvármegye későbbi nagyzsupánja, Dr.Slavko Županski 1918. november 17-én megvárta és üdvözölte a szerb katonaság, a parancsok Ristić dandártábornokkal való bevonulását Nagybecskerekre.

Az említett okokból javasoljuk, hogy a szülőhelyén Melencén is valamelyik utcát nevezzék el Dr. Slavko Županskiról, és hogy Nagybecskereken is, megfelelő helyen, emeljenek neki emlékművet – olvasható a javaslat indoklásában.

Tari István felszólalásában rámutatott, hogy „az elektronikus szavazást nem kellene gyakorlattá tenni, a vitát ezzel kizárni”.

– Elgondolkodtató dolog, ha egy többnyelvű közösségben, sőt igazi multikulturális térségben, mert a Bánság valamikor volt, még a marhaleveleket is három nyelven állították ki, olyasmi megtörténhet, mint ami a javaslatban előttünk áll.

Merthogy nyilván, hogy a magyar-szerb kapcsolattörténetben is az van, hogy ami az egyik közösségnek ünnep, az a másiknak gyásznap. És ha valaki egy ilyen fakuló multikulturális közösségben olyan mozzanatokat, példákat, példaképeket, embereket, eseményeket akar megnevezni, amelyek nem a megbékélést felé mozdítják el az egész történetet.

Merthogy azt tudomásul kell vennünk, hogy 1918-ban a szerbek megszállták ezt a térséget. A nemzetközi jog szerint megszálló hadsereg volt, az a hadsereg, amely puskalövés nélkül… No, most ezt lehet hőstettként kezelni, de nem biztos, hogy a magyarság hőstettéként éli meg.

No, most ha ebben a közösségben, ha valaki folyamatosan provokálni akarja a magyarságot, akkor ezeket a mozzanatokat kell kiemelni. És azt gondolom, hogy az MNT bizottságainak, kultúrával foglalkozó embereinek erre fel kell hívni a figyelmet, mert ez tulajdonképpen a mi kultúránknak a része volt.

Mi még annak a kultúrának a része vagyunk, melyben az emberek még beszélték azoknak a nyelvét, akikkel egy utcában laktak. No, most, amióta a tartomány a jövevények gyűjtőhelye lett, olyan embereké, akik nem biztos, hogy jó szomszédok voltak azokon a helyeken, ahonnan eljöttek, akkor történhet meg ez. Azt gondolom, hogy a NMT-nek nyomatékkal fel kell hívni a figyelmet, mindarra, ami provokálhatja a közösségünket – mondta Tari. 

Dudás Károly (a kisebbségi kormánypárt MNT-és tagja és a kisebbségi kormánypárt Tanácsának elnöke) az elektronikus szavazás kérdésében egyetértett Tari Istvánnal, majd kiemelte:

            – Minimum azzal tartozunk magunknak, a közösségnek, hogy elmondjuk, állandóan a toleranciára oktatnak bennünket, és nyilvánvaló, ehhez a toleranciához a másik fél, ha egyáltalán van másik fél, már pedig van, soha nem tartja magát. Én azt hiszen, hogy ez nagyon fontos. Nyilván fölháborító az, hogy volt már korábban is, hogy az elcsatolásunkat próbálták velünk megünnepeltetni. Én az hiszem fölháborító az, hogy valóban egy olyan ember nevét javasolják, azok, akinek a szája tele van a toleranciával, aki nyilvánvaló, hogy ennek a számunkra, a velük együtt élők számára, rendkívüli következményei voltak, máig ható és a jövőre kiható következményei. Nyilvánvaló, hogy azt meg kell tennünk, hogy ez itt elhangozzék a nyilvánosság előtt, hogy fölháborító egyáltalán, hogy valakinek eszébe jutott egy olyan közösségben, amely örökké a toleranciát és a békés együttélést hirdeti. Főleg akkor, amikor, ha nem is megfelelő fokon, de azt hiszem, hogy a megbékélés elkezdődött, megtörtént bizonyos fontos, magas színtereken. Jó lenne, hogy ha alacsonyabb színtereken is követnék ezt a példát.

           

 Az elnöklő Hajnal Jenő „nem tudta támogatni” Bacskulin javaslatát, hogy az utcanevekről „külön-külön szavazzanak”, és azt a javaslatát sem, hogy „vegyék le ezt az egy nevet a javaslatról”, mivel – szerinte – „egységes döntésről van szó”, majd felkérte a testület tagjait, „fogadja el ezt a jóváhagyást”.

 Az MNT ezek után 19 igen 2 nem és 1 tartózkodással elfogadta a VB-nek ezt a javaslatát is ( a kisebbségi kormánypárti MNT többség szavazta meg, Dudással az élen- sic! - a szerk. megjegyzése).

 Ebből is látszik, hogy az MNT ülésén nem az érvek és a közösségi érdekek, hanem Hajnal Jenő álláspontja a fontos.

A vita alapján az elnöklőnek legalább két lehetőség is kínálkozott: leveszi a napirendről a teljes (21.) pontot, vagy csak a vitatott utcanév javaslatot, és visszautalja a VB-nak újbóli megvitatás végett.

 Ehelyett a legrosszabb, a vajdasági magyarságra nézve sértő döntést fogadtatott el a testülettel. Ezt most már csak úgy lehetne mérsékelni, ha az elnök úr, amikor továbbítja az utcanevek „jóváhagyását” a nagybecskereki önkormányzatnak, a kísérő levélben ismertetné az MNT ülésén elhangzottakat és felkérné az illetékeseket, hogy ennek függvényében tekintsenek el a vitatott utcanévtől. 

Ismereteim szerint, az MNT ülésének üléséről két tudósítás jelent meg, az egyik a Vajdaság Ma internetes portálon, a másik a Magyar Szó napilapban,de a nagybecskereki utcanevekről folytatott vitáról egyikben sem találunk még csak utalást sem.  

Katt a videóra!

Mi még annak a kultúrának a része vagyunk, melyben az emberek még beszélték azoknak a nyelvét, akikkel egy utcában laktak.

Amióta a tartomány a jövevények gyűjtőhelyévé vált...

Amióta elszaporodtak körülöttünk azok, akik a saját szülőföldjükön rossz szomszédok voltak...

Vagy nézd meg a linket : http://vmdk.org.rs/hirek/579-egyiknek-unnep-a-masiknak-gyasz

Az MNT és a kisebbségi akcióterv. Kishitű kullogás az események után.

2016. február 18.

Bozóki Antal: "Ami provokálhatja közösségünket" című írás, részletek (bozokiantal.blogspot.rs)

Hajnal Jenő az ülés kezdetén szavazásra bocsátotta Tari István napirend-módosítási javaslatát, hogy sürgősségi eljárás keretében vitassa meg A vajdasági magyar közösség alapérdekeinek képviseletéről (Szerbia EU-s csatlakozási folyamata alatt) c. dokumentumot. Tari javaslatát 20-an ellenezték, 2 ketten támogatták egy tag pedig 1 tartózkodott. A tanács úgyszintén elutasította másik Tari javaslatát is, hogy ugyanilyen eljárás útján vitassa meg a bánság veszélyeztetett templomaival kapcsolatos teendőket.

Ismereteim szerint, az MNT ülésének üléséről két tudósítás jelent meg, az egyik a Vajdaság Ma internetes portálon, a másik a Magyar Szó napilapban, de a nagybecskereki utcanevekről folytatott vitáról egyikben sem találunk még csak utalást sem.

( Egy külön VMDK Hírmondó témája!!! - a szerk. megjegyzése)

A Magyar Szó közölte viszont Hajnal Jenőnek a napirend megvitatását követő „beszámolóját" a tanács tagjainak (és a nyilvánosságnak) az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. tárgyalási fejezetének akciótervéhez tartozó külön kisebbségi akciótervről, amelynek tervezetét a megbízott munkacsoport tavaly december utolsó napjaiban továbbította elfogadásra a szerb kormánynak.

Érdemes teljes egészében idézni mit mondott/olvasott fel Hajnal Jenő erről a készülő dokumentumról:
– A munkacsoport, amelynek én is tagja voltam, tavaly áprilisában tartotta meg alakuló ülését. A munkacsoport mintegy tíz ülést tartott. Az akcióterv 75 oldalas és 112 külön akciót tartalmaz. A dokumentum korábbi változatához képest a végső változat jobban tükrözi a vajdasági magyar közösség igényeit, jobb megoldásokat kínál fel problémáinak megoldására. Az MNT korábban két alkalommal szervezett zártkörű értekezletet a kisebbségi akcióterv témájában. Ezekre a találkozókra a legjobb szakembereket hívtuk meg, hogy megvitassák a lehetséges megoldásokat. A kormány eddig nem fogadta el az akciótervet. Ennek egyik oka az, hogy a tervezetet az Európa Tanács szakértői már most felülvizsgálják. A dokumentum tervezete több területen irányoz elő cselekvést: a nemzetiségi hovatartozásról szóló nyilatkozás lehetővé tételét és ennek az adatnak a nyilvántartását a születési anyakönyvi kivonatokban; a kisebbségi választási külön névjegyzék állandó frissítését; a gyűlöletbeszéd és más etnikai alapon elkövetett bűncselekmények kapcsán indított bírósági eljárások hatékonyságának növelését; a kisebbség nyelvén történő tájékoztatásra való jog biztosítását; a kulturális programok és projektumok finanszírozását; a nyelvhasználat hivatalossá tételét a településeken; a bírósági eljárások kisebbségi nyelven történő lefolytatását; fordító szolgálatok létrehozását; az elektronikus közigazgatás anyanyelven való alkalmazását; a bírósági hálózat átszervezését, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvén történő eljárások bevezetésére vagy megőrzésére; a kisebbségi nyelven történő oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztését; a szerbet mint nem anyanyelvet oktató tanárok képzését; az oklevelek honosítását – taglalta Hajnal.

Tari István sokadszorra megismételte abbéli véleményét, hogy Szerbia uniós csatlakozásának és a magyar közösség érdekérvényesítésének vonatkozásában ebben a folyamatban az MNT-nek kellene megfogalmaznia a hivatalos álláspontot, illetve a közösség alapérdekeit. A közösségre nézve nem a legelőnyösebb, ha Belgrádban dőlnek el a magyarság alapérdekei, emelte ki Tari.

Ezt a felszólalást követően Hajnal emlékeztetett: az EU keretben szabta meg, hogy mi kerülhet bele egy akciótervbe, és mi nem, és kit mikor lehet megszorongatni – olvasható a tudósításban.
Az idézetből megállapítható, hogy a nemzeti kisebbségi akcióterv már a szerb kormány elé került elfogadásra.

Az MNT erről dokumentumról a mai napig vitát nem nyitott, nem tűzte napirendre.

Nem érthető, még kevésbé indokolható, hogy Hajnal Jenő miért kerüli/kerülte el ennek a dokumentumnak a megvitatását az MNT ülésén, amikor ez éppen azzal a négy területtel (kultúra, oktatás, tájékoztatás valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat) foglalkozik, amely az MNT közvetlen illetékességi körébe tartozik? A két alkalommal (Szabadkán, 2015. november 5-én és december 21-én) szervezet „zártkörű munkajellegű összejövetelt", amelyen „a kisebbségi témai szakértői" vettek/vehettek részt, nem helyettesíthetik a testület állásfoglalását egy olyan dokumentummal kapcsolatban, amely hosszabb távon meghatározza a nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak alakulását.

( Az egyeztetést követően semmilyen közös dokumentum nem lett aláírva az ott jelenlévők részéről. Ennek ellenére egyes kisebbségpárti politikusok ezt felhasználván "közös dokumentumról", "pártok együttműködéséről" , "közösségi nemzeti minimumról" beszéltek a vajdasági magyar médiumokban, ezúton is félretájékoztatván a közvéleményt.- a szerk. megjegyzése.)

Az elnöki beszámolóban egyszerűen nem felel meg a valóságnak, hogy „az EU keretben szabta meg, hogy mi kerülhet bele egy akciótervbe, és mi nem". Még az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottsága által 2016. január 28-án elfogadott, David McAllister által javasolt „állásfoglalásra irányuló indítvány" 21. pontjában is az akciótervről csak ez olvasható: (Az EP) „üdvözli Szerbia kötelezettségvállalását egy nemzeti kisebbségekre vonatkozó célzott cselekvési terv összeállítására, amely tovább fogja javítani a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos gyakorlatok és jogi keret végrehajtását és fejlesztését".

Szó se nincsen tehát arról, hogy az EU megszabta volna „mi kerülhet bele egy akciótervbe, és mi nem". Elnök úrnak bizonyára gondja van a nemzetközi dokumentumok értelmezésével (is). Sajnos, ennek következményei azonban az egész közösséget érintik.

A konkrét esetben, tehát, nem „a szerb politikum megszorongatásáról" van szó, ahogy Tari fogalmazott, hanem őshonos közösségünk jogainak a megvalósításáról, érvényesítéséről.

Hajnal Jenő az akciótervek kidolgozó munkacsoportban az MNT állásfoglalása nélkül, úgymond magánszemélyként képviselte a vajdasági magyar közösséget! Erről viszont, amennyiben a szerb kormány az MNT hivatalos álláspontja nélkül fogadja el a dokumentumot – a kár valamivel való enyhítése érdekében –, értesíteni kell az EU magyar képviselőit.

Kattintsál a videóra és nézd meg mit is mondott Tari István (VMDK-Csonka Áron)

Az EGYÉB napirendi pont alatt szóba hozott cselekvési tervről.

A különféle politikai célokra felhasznált zárt szakértői ülésekről.

Elmaradt kezdeményezés!

Csak a Magyar Nemzeti Tanácsnak van igazi felhatalmazása nemzeti alapérdekeink meghatározására.

Vagy nézd meg a linket:
http://vmdk.org.rs/hirek/580-kishitu-kullogas-az-esemenyek-utan

Az Európa Kollégium mint a választási kampány része.

2016. február 17.

Az MNT 14. ülése

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége csalódottan tapasztalja a kisebbségi kormánypárti többséggel rendelkező Magyar Nemzeti Tanács szervilizmusát.

Vezetői az elmúlt időszakban önálló cselekedetet nem fejtettek ki. Kizárólagosan az egypárti érdekek kiszolgálására törekedtek, még akkor is ha azok hatalmas károkat okoztak közösségünknek (lásd a Szabadkai Rádió megszűnése és a Magyar Szó/ Pannon RTV egypárti cenzúrája).

Elejében hátrafelé mutogattak minden rosszért és erre hivatkozván magyarázták az eredmények elmaradását. Majd jött az MNT 14. ülésé, amit Újvidéken az Európa Kollégium előcsarnokában tartottak. Hivatalosan a kollégium népszerűsítésére, de a nemhivatalos hátsó szándék is ott van. Mert jön a kampány, jönnek a választások és görcsösen keresgélve valami "eredményt" fel kell mutatni! Méghozzá élő közvetítésben!

Vajon miért kell minden nemes ügyet lejáratni ilyen átverősdivel? Vajon most miért maradt el a mutogatás hátrafelé? Sok a kérdés, kevés a válasz. Aki nem hiszi el, az nézze meg maga a MNT 14. ülés felvételét.

A Magyar Nemzeti Tanács 14. rendes ülése (teljes felvétel) forrás Pannon RTV
Megnézéséhez kattintsál a videóra vagy az alábbi linkre:
http://vmdk.org.rs/hirek/578-a-magyar-nemzeti-tanacs-14-ulese-video

Kulturális autonómiánk még az anyaországból érkező pénzeszközök utáni ÁFA felét sem kapja el Belgrádtól

2016. január 11.

A Magyar Nemzeti Tanács 13-ik ülésén elfogadták a MNT 2016-os költségvetését
A 2016-os MNT költségvetése 744 millió dinárra tervezik. Ebből 60 millió az előző évből kerül átvitelre, míg a bevételi források a következően oszlanak meg:

1. Magyarország adománya 351 millió dinár
2. A Szerb Köztársaság költségvetéséből 61 millió dinár
3. A Vajdaság Autonóm Tartomány költségvetése 26 millió dinár
4. Az önkormányzatok költségvetéséből 6 millió dinár
5. Banki kamatokból 3 millió dinár
6. Egyéb be nem sorolható források 1 millió dinár

A MNT költségvetése 774 millió din , ami első ránézésre 70 millióval több mint a 2015-ös , de valójában erről szó sincs. A valóság azt mutatja hogy anyaországunk mint egy 13 millió dinárral több támogatást fog juttatni az MNT-n keresztül mint a 2015-ős évben. A költségvetés növekedését pedig csak az okozza hogy a MNT kb. 60 millió dinárral nagyobb összeget visz át a 2016 –os évre mint ahogyan az történt a 2014-es évről a 2015-ös évre.

Tehát a 2015-ös év el nem költött pénzeinek átvitele okozza a növekedést. Azon már meg sem tudunk lepődni hogy a Szerb költségvetési forrásokból a MNT, és itt elsődlegesen a köztársasági költségvetésre gondolok, ugyan azzal az összeggel van jelen mint 2015-ben, azaz 61 millió dinárral.

Csak ennyit lehetett elérni a kormányban való szerepvállalással?

Ha figyelembe vesszük a szerb költségvetésből érkező 61 millió dinár reálértékét, már csak ha az euróhoz mérjük (mert persze Szerbiában infláció nincs- sic!) akkor majdnem 10% -os értékvesztésről „beszélhetnénk" – ha lenne kivel!

Amit még lényeges kiemelni az az, hogy valójában a következő évre átvitt 2015-ben el nem költött pénz strukturálisan miből is áll, vagy állhat össze. Azonban ha a szabadkai Szt.Teréz Székesegyház és a Zsinagóga tatarozási tételeit kivonjuk az adott ősszegből, akkor is marad még egy olyan összeg, amely bővebb magyarázatra szorulna a beterjesztő részéről.
Azonban a magyarázat elmaradt.

Egészében nézve a beterjesztő által elénk terjesztett indoklásnak nevezett dokumentum nem más mint a költségvetés tételeinek szelektív átmásolása, amelyből nem derül ki igazán semmi sem amit a közpénzek konkrét költésére lehetne vonatkoztatni indoklásként. De ez már bevett gyakorlat a MNT vezetése részéről.

A MNT a működésére szánt szerbiai eszközökből (61 millió dinár ) hatalmas részét továbbra is önmagára költi. Fizetésekre 43,3 millió dinárt látott elő, vagyis a szerbiai köztársasági költségvetésből érkező pénzek 70 % -át.

A MNT vezetői a 2016-os évben is folytatják az előző években alkalmazott gyakorlatot, és folyamatosan növelik az ott dolgozók és a MNT tisztségviselőinek bérét. A szerbiai költségvetésből érkező eszközök (működés és a programok végrehajtására) 70% fizetésekre megy el. Ráadásul a magyarországi eszközök egy része is a MNT működését szolgálja.

Mi, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségében ezt nem tartjuk elfogadhatónak.
Elsősorban azért mert nem tartjuk etikusnak, hogy az a hatalmi többség, amely előszeretettel hivatkozik parlamenti képviselőire, akik két kézzel szavazzák meg a szerbiai polgárok bérének, nyugdíjaknak csökkentését, a vajdasági magyar "mini parlamentben" folyamatosan saját béreik, juttatásaik, és egyéb kiváltságaiknak növelését látja elő. Míg a vajdasági magyarok nagy többsége nyomorog, addig ők az adófizetők pénzén basáskodnak.

Javaslatainkban nem egyszer mutattunk rá hogyan lehetne faragni ezeken az összegeken, nem veszélyeztetvén a MNT működését, és hogyan lehetne azt a pénzt kulturális egyesületeinkre, kistérségi médiánkra, vagy a szórvány ösztöndíj alap létrehozására fordítani.

Másodsorban, miért nem publikusak a MNT dolgozóinak, tisztségviselőinek bérei és egyéb juttatásai? Miért titok menyit keresnek a MNT VB tagok? Vagy az MNT elnöke? Vagy a MNT hivatalának vezetője? Vagy a MNT elnökének jogi tanácsosa?
Harmadjára, mikor gondolnak javítani a magyarországi és a szerbiai támogatások arányán?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége volt az első aki még az MNT választási kampányban, majd a MNT ülésein felvetette a Szerb Köztársaság szégyenteljes viszonyulását saját kisebbségei felé. Matematikailag bemutattuk, hogy a szerbiai hatalom napi szinten több pénzt ad a koszovói 60.000 szerbnek, mint a 250.000 vajdasági magyarnak éves szinten.

Azóta ezt a tényt a MNT elnöke is elismerte. Ahogyan azt is, hogy a szerbiai hatalom szerint a nemzeti tanácsok speciális jogi státussal rendelkező civil szervezetekként vannak elkönyvelve. Ezen a jogcímen vannak vezetve a szerbiai költségvetésben, és a civil szervezetnek (NGO) tervezett pénzösszegekből részesülnek. Egyedül a parlamenti képviselők hallgatnak róla. Köti őket a hatalmi omerta.

A MNT elnöke, becsületére szóljon, kimondta a nyilvánvaló igazságot: a magyarországi támogatások nélkül "kulturális autonómiánk" nem tudna működni. A szerbiai költségvetési pénz, a magas fizetéseken kívül, semmire sem elegendő. Pedig a tájékoztatást, kultúrát, művelődést, nyelvhasználatot, oktatást és ehhez kapcsolódó programokat valamiből pénzelnie kellene, annak az országnak, amely adófizetői, állampolgárai vagyunk. Végső soron, nemzetközi egyezmények által vállalt kötelezettségről van szó.

Ha már a magyarországi támogatásoknál tartunk, azt is el kell mondani, hogy a magyarországi pénzeszközök után befizetendő ÁFA felét sem kapja vissza a szerb államtól a Magyar Nemzeti Tanács!

Különösen megalázó adat az a tény, hogy a magyarországi támogatás után, a Szerbiában fizetett ÁFA (PDV) felét sem kapja vissza a Magyar Nemzeti Tanács. Ha összeszámoljuk a tavalyi évről áthozott pénzeszközöket, és az idei évre tervezett összegeket, akkor megközelítőleg 640 millió dinárnyi magyarországi támogatásról beszélhetünk a 2016-os évben. Ennek az ÁFA értéke, 20% ÁFA átlaggal számolva, 128 millió dinár. A 2016-os évben a köztársasági költségvetésből az MNT számára mindössze 61 millió dinár van előlátva, ami a magyarországi támogatások után befizetett ÁFA felét sem teszi ki. Erről tessék elgondolkodni!

Hogy Szerbiának milyen "jó üzlet" a magyar őshonos nemzeti közösség , az meglátszik Szerbia miniszterelnökének nyilatkozatából a nemsokára folyósítandó 160 millió euró gazdasági támogatások kapcsán. Idézzük Aleksandar Vučićot:
"Számomra mindig nagyszerű, ha valaki pénzt ad Szerbiának. 160 millió euróval többet fognak Szerbiában elkölteni, és azt hiszem, hogy ez jó hír". "Csak azt mondom, adjanak minél több pénzt, azoknak is, akik le akarnak váltani, mert annak a pénznek a felét nálunk költik el, ha más nem, akkor az ÁFA által egy része Szerbiában marad".

És ebben van a lényeg. Tudta nélkül, de az is lehet tudatosan, a szerb kormányfő rámutatott a lényegre. Szerbia Magyarországra tolja saját állami kötelezettségeit, Magyarország meg hozzájárul a szerbiai költségvetésnek a töltéséhez, úgy hogy az a Szerb állam többet költ el a koszovói szerbekre egy nap alatt, mint amit éves szinten átutal a Magyar Nemzeti Tanács működésére.

Természetesen hálások vagyunk anyaországunknak a támogatásokért, de ezt a magatartást nem szabad(na) megengedni egy olyan országnak, amely az EU tagja akar lenni.

És ezt nevezik "példaértékű kulturális autonómiának", és erre mondják nagy büszkén Brüsszelben, hogy Szerbia nagyobb jogokat biztosít kisebbségeinek mint bárki más Európában.

Önök erről mit gondolnak?

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél