A NT szóló törvény módosítása II-rész: A FONTOS MÓDOSÍTÁSOK

2017. október 16.

A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása: ideiglenes megoldások stratégiai elképzelések helyett, csorbuló jogok, nagyobb állami kontroll

A fontos módosításokról

A VMDK Hírmondó előző számában bemutattuk hol tart a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási tervezete. Most a fontosabb módosításokat mutatjuk be.

Hatáskörök helyett felhatalmazások és a szerzett jogok kérdése


Mint ismeretes a 2014-es szerbiai alkotmány bíróság döntése alapján a nemzeti tanácsokról szóló törvény számos rendelkezéseit hatályon kívül helyezték. Ezzel tovább lúgosítottak az emígy is gyengécske felhatalmazásokon ( az AB döntése szerint a NT-ok nem rendelkezhetnek hatáskörökkel hanem csak felhatalmazásokkal, mert “nem állami szubjektumoknak” számítanak és így csak bizonyos felhatalmazásokkal ruházták fel őket a kultúra, oktatás, tájékoztatás és hivatalos nyelvhasználat területén- magyarán civil szervezetek! - sic!), hiszen a NT-ok sok esetben csak javaslattevők és véleményezők lehettek a döntéshozó folyamatban, ami a gyakorlatban a jogilag nem kötelező vélemények kiadásában merült ki, önálló döntéseket jelképes dolgokban hozhattak.

Nos, ez a helyzet tovább romlott. Ugyanis, a jelenlegi tervezetben előlátott módosítások szerint még a szerzett jogokon is csorbítottak. Ilyen pld.az a javaslat ami a kiemelt jelentőségű intézmények igazgató (valahol felügyelő) bizottságok összetételét illeti. A jelenlegi NT törvény szerint (17.szakasz) a NT-ok kineveznek egy tagot az igazgató bizottságba, ha egy intézményt több NT is kiemeltnek nyilvánít, akkor minden NT kinevez egy tagot az intézmény igazgató bizottságába.
A NT szóló törvény módosítási javaslata szerint ezek után a NT-nak csak javaslati joguk volna az intézmény igazgató bizottsági tagságra (1 tag), míg abban az esetben ha több NT kiemeltnek nyilvánít egy intézményt ott az igazgató bizottságba a NT-ok egy közös jelöltet javasolnak.

Továbbá, törölve lett a jelenlegi törvény 18. szakasza, 1-es bekezdése, 13-as pontja, ami eltörli a NT-oknak azon jogát, hogy az autonóm tartomány, vagy helyi önkormányzat által meghozott jogi aktussal átruházott kérdéskörben önállóan döntsön (ez kihatással lehet az NT-ok és az intézmények alapító jogaira mint pld. az írott sajtó, illetve kiadóház esetében, vagy kisebbségi művelődési intézetekre. A délvidéki magyarok esetében ez a Magyar Szó, Fórum és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet)


A NT-ok ezentúl nem adnának javaslatot a köztársasági, tartományi, önkormányzati költségvetési eszközök pályázat útján történő szétosztásra, csak véleményeznék (21. szakasz), a NT-okat kizárták abból a projekt alapú pénzelési folyamatból ami a Köztársasági Kisebbségi Alapból történik (119. szakasz), helyette ezt a mindenkori szerbiai kormány fogja szabályozni alacsonyabb szintű jogszabályok elfogadásával etc.

A nemzeti tanácsok felhatalmazásainál néhány esetben kidolgozatlan megoldások lettek javasolva azokra az esetekre amikor a nemzeti tanácsok közös jelöltet javasolnak, pld.mint a már említett igazgató bizottsági tagság kulturális intézményekben (17. szakasz), vagy az országos Elektronikus Médiumokat Szabályozó Tanács esetében, ahova csak két jelölt javaslatát látják elő a nemzeti tanácsoknak (ebből egyet választ ki a szerbiai Népképviselőház), az is a nemzeti tanácsok “közös megegyezés alapján” (20 szakasz).

Továbbá kérdésesek azoknak a megoldásoknak az elszaporodása, amelyek utaló jellegűek és az helyett, hogy konkrétan megneveznék a nemzeti tanácsok felhatalmazását egy-egy kérdésben, azokat más ágazati törvényekre bízzák. Így pld. a kiemelt jelentőségű intézmények kiválasztásának módját a Kultúráról szóló törvény rendelkezéseire bízza (18. szakasz), a Köztársasági Kisebbségi Alapból történő pénzeszközök szétosztását a mindenkori szerb kormányra bízza (119. szakasz) etc.

Ezzel a megoldással “lealacsonyították” a nemzeti tanácsokról szóló törvényt egy könnyen megváltoztatható, semmitmondó törvénye. Mindezt úgy, hogy az egyik szakértői ajánlat A Szerbiai kisebbségi jogok védelme és megvalósítása a kultúra területén szóló jelentésben (prof. Emme Lantschner, prof. Stéphanie Marsal) 2017. márciusából azt látja elő, hogy az összes keret és ágazati törvények felülvizsgálatát egyszerre és összehangoltan végezzék el.

A NT -ok vagyona, megnevezése, érdekütközés bevezetése, anyaországi együttműködése a szerb állam külpolitikai keretével összhangban

A törvénytervezetben javasolva van néhány tétel ami lényegében korlátozza a nemzeti közösségek önkormányzatiságra való jogát és a NT-ok bizonyos fokú önálló döntéshozatalát.
Először is, a nemzeti tanácsok megszűnését intéző rendelkezésékbe belefoglalták azt a tételt, hogy a nemzeti tanács megszűnésé esetében az összes vagyona a Szerb Köztársaságé lesz (5. szakasz), ami egyes nemzeti tanácsok esetében feletébb érdekes, hiszen anyaországi adományokból rengeteget dolgoztak az infrastruktúra fejlesztésén. Ezért ez a tétel teljesen méltánytalan, annál is inkább mert nem engedélyezi az adott nemzeti tanács vagyonának átvitelét egyes nemzeti közösségek által alakított egyesületekre.

A tervezet 6. szakaszában ahol a nemzeti tanácsok megnevezéséről, bélyegzőről és nemzeti jelképekről van szó az a javaslat lett beépítve, hogy azok ”nem lehetnek megtévesztő jellegűek más nemzeti közösségekre nézve” ami potenciális veszélyforrást jelenthet a Román és Vlah, illeteve a Horvát, Bunyevác és Sokac nemzeti közösségek esetében.

A kisebbségi akciótervvel összhangban a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetébe bevezetésre került az érdekütközés fogalma ( 7a. szakasz), ami azt látja elő, hogy a nemzeti tanácsnak nem lehet tagja az aki valamelyik párt testületének a tagja,vagy a nemzeti tanács által alapított intézmény igazgatója, illetve ilyen intézmény valamelyik testületének tagja (pld. igazgató/felügyelő bizottság), vagy a helyi önkormányzat, illetve a tartományi, köztársasági szervek/intézmények tisztségviselője/ közigazgatás vezetője/ funkcionáriusa.

Ez a rendelkezés egy részt üdvözlendő mert már többször is volt rá példa a közelmúltban, hogy egyes nemzeti tanácsok tisztségviselői saját magukkal “üzleteltek”, de egyben megkérdőjelezi a nemzeti tanácsok politikai képviseletét és a vele járó politikai súlyukat.
Azonban kimaradt egy fontos összeférhetetlenségi tétel lezárása, amit eddig korlátlanul működtettek. Számos esetben a nemzeti tanácsok tanácsnokai, testületei, szervei, olyan civil vagy egyéb polgári szervezetnek ítéltek oda anyagi támogatásokat ahol ők elnökölnek vagy jogi képviselettel rendelkeznek. Ezt a kiskaput is le kellene zárni, érdekütközésnek kellene nyilvánítani.

Mert az igaz, hogy valójában csak négy területre terjed ki a felhatalmazásuk (kultúra, oktatás, tájékoztatás, nyelvhasználat), azonban az NT tagokra úgy tekintenek és úgy jelenítik meg őket mint egy bizonyos politikai vonal megtestesítőit. Elvégre választásokon vesznek részt, ahol engedélyezett a kisebbségi politikai szervezeteknek az indulása, és titkos szavazáson keresztül kapnak mandátumot.
Ha a legmagasabb szintű országos, tartományi, önkormányzati tisztségekben és testületekben lehetnek politikai pártok tagjai, illetve egy párt testületének tagja, akkor ezt a jogot miért vonják meg a nemzeti tanácsokban mandátumhoz jutott tanácsnokoktól?

A törvénytervezet 8. szakaszában elő van írva, hogy a nemzeti tanácsok kötelesek a honlapjukat kétnyelvűen vezetni (szerbül és az adott nemzeti közösség nyelvén), valamint a nemzeti tanács honlapján meg kell jelentetni a NT VB minden döntését és jogi aktusát.

A NT törvény 27-es szakaszának kiegészítését javasolják. Ez az a szakasz, amely a törvénnyel összhangban szavatolja a nemzeti tanácsok együttműködését anyaországi szervezetekkel, intézményekkel. A mostani javaslat szerint, ezt az együttműködést a továbbiakban nem csak a törvénnyel összhangban, hanem Szerbia külpolitikájával összhangban lehetne végezni!
Ez egy olyan kitétel ami, egyenlőre csak elméletben, komoly következményekkel járhat az adott nemzeti tanács működésére és korlátozást jelent a Szerb állam részéről.

A minisztérium szerepe és a nemzeti tanácsok költségvetési struktúrája

A hatályban lévő törvény szerint a nemzeti tanácsok munkáját az emberi és kisebbségi jogokat felügyelő minisztérium kellene, hogy végezze, de a gyakorlatban ezt a Közigazgatási és önkormányzati minisztérium végzi. Úgy tűnik ezen a téren is korlátozzák a nemzeti közösségek önkormányzatisági jogait. Hiszen a javaslat szerint (113. szakasz) a nemzeti tanácsok költségvetésében az “állandó költségeket” maximum 50%-ban határozhatják meg, ami nem hogy csak ellentmond az önkormányzatiság fogalmának, de nem is fordít figyelmet egyes nemzeti közösségek sajátosságaira. Mert egyes közösségek esetében a javasolt 50% sok, másoknak meg kevés.


Másrészt, a már hatályban lévő törvény 120. szakasza mellett, ami arra kötelezi a nemzeti tanácsokat, hogy 8 napon belül juttassak el a minisztériumnak az összes általuk kért adatot, okiratot és dokumentumot, egy újabb szakasz (25. szakasz) beiktatásával arra kötelezik a nemzeti tanácsokat, hogy a nemzeti tanácsok ülésén készült jegyzőkönyvet, meghozott döntéseket 15 napos határidőn belül juttassák el a minisztériumnak.
Ez a megoldás bevezeti a nemzeti tanácsok feletti folyamatos állami felügyeletét és a nemzeti tanácsok rövid pórázon való tartását.

A Köztársasági Kisebbségi Alap

Mint ismeretes, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége eddig is méltánytalannak tartotta a szerb állam hozzájárulását a délvidéki magyarság önkormányzatisága felé. A MNT ülésein képviselőink többször is felhívták a figyelmet arra a tényre, hogy az az összeg amit a szerb állam évente ad a délvidéki magyarság önkormányzatiságára és a kulturális, tájékoztatási, oktatási, nyelvhasználati igényeire az a Magyarországból érkező adományok után fizetendő ÁFÁ-nak alig a felét teszi ki!
Pedig a 250.000-es délvidéki magyarság a szerb állam legjobb adófizetője, és mégis egész éves viszonylatban csak annyi pénzt kapunk nemzeti identitásuk ápolására amennyit a a Koszovón élő 40.000 szerbség támogatására naponta befizetnek!


Így talán érthető az az érdeklődésünk mit is terveznek a Köztársasági Kisebbségi Alappal és az oda érkező eszközökkel.


A jelenleg hatályban lévő törvény 119. szakasz előlátja az alap működését és a benne lévő eszközök szétosztását. Ezt bővítették a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslatában olyan irányban, hogy az eszközök szétosztását pályázati úton rendeznék, aminek a levezetéséből és az eszközök szétosztásából kivonták a nemzeti tanácsok képviselőit!


A javaslat szerint ezt a mindenkori szerb kormány írná ki és a kormány határozna még mennyi pénzt szán egyes nemzeti közösségek projektumaira. Ez a megoldás eleve csökkenti az eddig szerzet jogokat, kiszolgáltatja a nemzeti tanácsok vezetését a kormányzati struktúrának, és egyenesen pénzügyi ellenőrzés alá vonja a nemzeti tanácsokat.
A jelenlegi törvény tervezet továbbra sem látja elő bizonyos százaléknak a kiválasztását a Kisebbségi Alapba a köztársasági költségvetésből, holott erre vonatkozólag már több esetben is javaslatok érkeztek a nemzeti tanácsok, illetve egyes parlamenti népképviselőktől.


A jelenlegi alap mindössze 1.800.000 dinárral rendelkezik ami kb.15.000 eurót tesz ki, és ebből kellene pénzelni az összes szerbiai nemzeti tanács projektumait (sic!).

Tomislav Žigmanov, a horvát közösség népképviselője 2016. decemberében módosító javaslatot nyújtott be a 2017-es szerbiai köztársasági költségvetési tervezetre és javasolta ezen eszközök megemelését 21.800.000 dinárra, úgy hogy a 20.000.000 dináros keretet a túlméretezett erdőgazdálkodás és vadászattól irányította volna át. Ezt a javaslatot a népképviselőházi többség, ahol helyet foglalnak magyar népképviselők is, elutasította.
Úgy látszik Szerbiának fontosabb a vadászat mint a nemzeti közösségek fejlődése.


A magyar népképviselők köréből, akik már több ciklusban is a hatalmi koalíció/k részesei, eddig ilyen módoíitó javaslat nem érkezett. ,


Mindez szembe megy azzal az ajánlással is amit A Szerbiai kisebbségi jogok védelme és megvalósítása a kultúra területén szóló jelentésben (prof. Emme Lantschner, prof. Stéphanie Marsal) 2017. márciusában fogalmaztak meg, mi szerint “a kisebbségi alapot a rendeltetéséhez kell vezetni és meg kell találni a módját az eszközök növeléséhez”.

ÖSSZEGZÉS
A nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása teljesen átláthatatlan módon történik. Nem látszik a stratégiai gondolkodás, inkább az ideiglenes megoldások kapnak teret. Nincsen igazi közvita, a tervezet kidolgozásában nem vesz részt minden szerbiai nemzeti közösség képviselője, de a civil szektor is hiányos. A tervezetben szereplő megoldások szűkítik az eddigi jogokat, illetve egyenesen korlátozzák az önkormányzatiságra való jogot, valamint nagyobb állami ellenőrzés alá vonják a nemzeti tanácsok működését. Az összeférhetetlenségi rendelkezések foghíjasak és vitathatóak. A nemzeti tanácsok pénzelése továbbra sincs megoldva megfelelő módon.

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél