Ukrajna után Belgrád is a kisebbségi jogok csökkentésén dolgozik? Leépítik a kisebbségi tanszékeket? Kisebbségi kerettörvény I. rész

2017. október 2.

Mi várható a kisebbségi kerettörvény módosításától amit Szerbiának már 2016-ban el kellet volna fogadnia? Az MNT elnöke és jogásza közösségi felhatalmazás nélkül vett részt a tervezet kidolgozásában, nem egyeztetvén és nem tájékoztatván az MNT tagokat a tervezet szövegéről!

 

Mint ismeretes az EU csatlakozás miatt Szerbiában a kisebbségi/nemzeti közösségi kérdéseket ismét előveszik és egyes idevonatkozó törvényeket  újracsomagolnak. A közeljövőben két meghatározó törvényt módosítanak, illetve kiegészítenek. Ezek a  “Kisebbségi jogok és szabadságokról szóló törvény” (a továbbiakban kisebbségi kerettörvény), aminek a módosítása elkészült és “olvasáson” van az európai tanácsnál, míg a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény módosítása kidolgozás alatt áll.

Mostani írásunk a kisebbségi kerettörvénnyel foglalkozik. Mivel a délvidéki magyar közvéleményben nem igazán foglalkoztak ezzel a kérdéssel, nem volt róla magyar-magyar társadalmi közvita, a Magyar Nemzeti Tanács, de a belgrádi hatalomban részt vevő magyar politikusok sem tartották fontosnak a kérdés széleskörű megvitatását, így csak azokra az információkra hagyatkozhatunk amik közvetett úton jutottak el hozzánk.
Részletes ismertetőnknek - amelyet két részre bontottunk - az a célja, hogy még időben felhívja a figyelmet a törvénytervezet mulasztásaira, rossz megoldásaira, a délvidéki magyar közvélemény és a magyarországi döntéshozók körében.
 
Mi várható a kisebbségi jogok és szabadságokról szóló törvénytervezet módosításától és kiegészítésétől?
 
Szerbiában a kisebbségi jogokat a 2002-es  Kisebbségi jogokról és szabadságokról szóló törvény, illetve a 2009-ben meghozott Nemzeti Tanácsokról szóló törvény határozzák meg (egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyzete a szerbiai alkotmánybíróság-AB). Egyéb konkrét felhatalmazásokat pedig egy-egy szaktörvény rendelkezéseibe foglaltak (A hivatalos nyelv és írásmód használata, A kultúráról szóló törvény, A tömegtájékoztatásról és médiumokról szóló törvény etc.).

Az EU és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások ütemét körvonalazó akcióterv keretein belül  Szerbia 2015. szeptemberében arra kötelezte magát a 23-as fejezet teljesítésénél, hogy   " a kisebbségek védelmére továbbfejleszti a törvényes kereteket, figyelembe véve az alkotmánnyal is szavatolt szerzett jogok betartását" ami alapján "elfogadja a törvényes keretek megváltoztatását", valamint "módosítja a Nemzeti Tanácsokról szóló törvényt, együttműködve minden nemzeti kisebbségek képviselőjével és a civil szervezetekkel, azzal a céllal, hogy biztosítsa a a nemzeti kisebbségek hatékony részvételét mindazon kérdések megvitatásában ami őket érinti" , és utána az így kidolgozott törvénytervezetet "elfogadja és alkalmazza". Ezt követően, a kisebbségi akcióterv elfogadásával 2016. januárjából előreláttak  különböző aktivitásokat, irányvonalakat és határidőket szabtak meg a kisebbségi kerettőrvény és a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadására.
 
A kisebbségi akcióterv és a szerbiai kisebbségi  kerettörvény megváltoztatása
 
 A kisebbségi akciótervben csak néhány aktivitás van előrelátva a 2002-es kisebbségi kerettörvény megváltoztatása kapcsán. Elsősorban: a nemzeti hovatartozás rögzítése a szerbiai hivatalos okmányokban,  nemzetiségi hivatalos nyilvántartások és adatgyűjtemények létrehozása, a földrajzi nevek és hagyományos elnevezéseknek a kiírása kisebbségi nyelveken egyes településeken, mindazon önkormányzatokban ahol a kisebbségi nyelvek nincsenek hivatalos használatában de a kisebbségek létszáma eléri a 15%-ot, a közszférában való foglalkoztatásnál /elbocsájtásnál minden hatalmi szinten, bizonyos "előnyjog" alkalmazása a kisebbségek alkalmazásánál/elbocsájtásánál abban az esetben ha két vagy több egyforma képesítéssel rendelkező jelölt jelentkezik/ leépítésre kerül a kérdéses munkakör/re ( egy szóval részarányos foglalkoztatás- a szerző megjegyzése).
A kisebbségi akciótervben meghatározott időpont szerint az új kisebbségi kerettörvényt 2016. második negyedévében kellett volna elfogadni.
 
A kisebbségi kerettörvény módosításainak és kiegészítésének kidolgozása
 
Az új kisebbségi kerettörvény módosításait és kiegészítéseit egy minisztériumok közötti vegyes munkabizottság dolgozta ki, amelynek az élén Vladimir Đurić volt, a bizottság pedig 15 tagot számlált (többek között ott volt Nyilas Mihály, a tartományi oktatási,közigazgatási és nemzeti kisebbségi/nemzeti közösségi titkár). Az elnök mellett a bizottság munkájában  kulcsszerepe volt az igazságügyi miniszter segédjének Darko Radojičić-nek.
A bizottságban helyet kapott még 5 nemzeti tanács képviselője: a magyar, a bosnyák, a szlovák, a román és a bunyevác.  A bizottság  összetételből is látszik, hogy nem voltak meg az egyenlő feltételek mert a minisztériumok küldöttjei mindig leszavazhatták a nemzeti tanácsok képviselőit, valamint nem hívták meg az összes nemzeti kisebbség képviselőjét, ahogyan azt a 2015-ös EU csatlakozási akciótervben kötelezte magát Szerbia.
 Több hónapos munka után ez a csoport kidolgozta a Kisebbségi kerettörvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvény javaslatát, amit megküldtek a Közigazgatási és önkormányzati minisztériumnak. Ezt követően a kisebbségi kerettörvény tervezete el lett küldve minden szerbiai Nemzeti Tanácsnak és közvitára lett bocsájtva.
 
Ami a délvidéki  magyar közösséget illeti, a Magyar Nemzeti Tanács erről nem tájékoztatta a közvéleményt, nem ismertette ennek a tervezetnek a tartalmát, nem szervezett közvitát a délvidéki magyar közösségen belül, nem volt egyeztetés a politikai szervezetek között,  a tervezetet nem továbbította a MNT tagjainak, de a délvidéki magyar civil szervezeteknek sem.
Ellentétben velük, mindezt megtette a Horvát Nemzeti Tanács, aki felvállalta az észrevételek eljuttatását a Közigazgatási és önkormányzati minisztériumhoz.
Külön problémás az a tény, hogy a MNT szakembere, illetve az MNT elnöke a mai napig nem kapott semmilyen felhatalmazást az MNT részéről a kisebbségi kerettörvény kidolgozására létrehozott  bizottság munkájában való részvételre, a mai napig nem számoltak be arról az MNT tagjainak milyen álláspontokat/megoldásokat képviseltek a minisztériumi tárgyalások során. Így az említett kisebbségi kerettörvény tervezete kizárólag a MNT elnökének és jogi tanácsosának, illetve az MNT-ben lévő hatalmi koalíció (VMSZ-LSV) lelkén szárad.

Következő rész: A kisebbségi kerettörvény húsba vágó módosításairól

VMDK PRESS 

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél