VMDK - A hatalmi pozíciók ellenére csökkennek a közösségi jogok. Pénz és lapítás vagy érdekvédelem? Délvidéki helyzetkép

Ön itt van: Home

Hírmondó

Ukrajna után Belgrád is a kisebbségi jogok csökkentésén dolgozik? Leépítik a kisebbségi tanszékeket? Kisebbségi kerettörvény I. rész

A hatalmi pozíciók ellenére csökkennek a közösségi jogok. Pénz és lapítás vagy érdekvédelem? Délvidéki helyzetkép

2017. szeptember 25.

Nem gondoljátok, hogy talán végső ideje volna feltenni a kérdést: pénz és lapítás vagy érdekérvényesítés?

A VMDK Hírmondó előző számában már érintettük a délvidéki magyarság nyelvhasználati jogainak korlátozását. Felsoroltuk mi történt a Vajdaság Autonóm Tartomány képviselőházában ahol a magyar pártban politizáló oktatási és nemzeti közösségi titkár - aki többet foglalkozik a haladó belharcokkal mint a munkájával- azt javasolta ezentúl ne fordítsák le teljes terjedelmében a tartományi hivatalos lapot a nemzeti közösségek nyelvére, valamint a hatalomba beágyazódott magyar párt nem szavazta meg a VMDK képviselőjének javaslatát a teljes és egyenrangú nyelvhasználatra. Elnökük, aki egyben a tartományi képviselőház elnöke is, nehézen hihető magyarázkodásba fogott miért is nem lehet ezt támogatni. Erre most külön nem pazarolnánk a szót, akit érdekel az rákattintva a linkekre utána olvashat, vagy meghallgathatja a VMDK sajtótájékoztatóját ahol elmondtuk mi is a véleményünk a mondvacsinált kifogásokról.

Sajnos most ismét további jogcsorbításokról kell hangot adnunk. Történetesen az Újvidéki Felebviteli bíróság visszarendelte elsőfokra a Vajdasági Magyar Diákszövetség keresetét az Újvidéki Jogi Egyetemmel szemben, aki nem engedélyezte a magyar nyelvű felvételit, holott ez törvényes kötelezettsége volna. Indoklásában a bíróság formai követelményekre hivatkozott és nem érintette a kereset lényegét, ami további időhúzáshoz fog vezetni. Mert azt már borítékolni lehet, hogy akármilyen döntés születik első fokon, arra fellebbezés fog érkezni. Vagy az egyik, vagy a másik féltől. Félő, hogy időközben újabb nemzedékek lesznek megfosztva törvényes joguktól és az esélyegyenlőségi hézag tovább tágul.

Hogy a baj nem jár egyedül, azt a Nyugat-bácskai események is bizonyítják. Egy év telt el azóta, hogy Zombor város területén (magyarországi olvasóink miatt: Szerbiában a község több települést jelent és a magyarországi járásnak felel meg) és a környező 15 településen karcsúsítás történt a kultúra területén. Felmondtak 15 falusi könyvtárosnak, ennek zöme magyar. Ha tudjuk egy-egy könyvtár szerepét a helyi kulturális élet szervezésében, főleg a magyar falvakban, akkor tudjuk azt is milyen hatalmas érvágást jelent ez a kis közösségek számára. Erről Csonka Áron a VMDK tartományi képviselője, képviselői kérdés formájában beszélt a képviselőházban, kérdőre vonva a tartományi kormányt, azon belül is a tartományi kulturális titkárságot, amire csak az volt a felelet nem az ő hatáskörük. Érdekes módon ez a kérdés már nem jutott el a köztársasági képviselőházig, ahol magyar-albán frakció működik és oktatási államtitkárral is rendelkeznek. Ami talán érthető is, hiszen a Nyugat-bácskai körzetvezetőjük, tartományi parlament frakcióvezető-helyettese, a városi könyvtár igazgató bizottságának tagja, valamint a városi hatalomba beépülő magyar párti községi tanács tagja, illetve a városi képviselő-testület tagjai is megszavazták a falusi könyvtárosok elbocsájtását.

Egy év távlatából elmondható, hogy ennek meg is lett a következménye. A könyvtárakból könyvraktárak lettek, amit néha napján kiszellőztetnek. A falusi magyar kulturális élet pedig sok helyen szétcsúszott.

Ha ehhez hozzáadjuk a Dunatáj, a Nyugat-bácskai magyarság közkedvelt hetilapjának “forráshiány” miatti beszüntetését, ami mögött valójában az állt, hogy nem akartak az egypárt szócsöve lenni, valamint azt a merényletet amit a városházán okoztak a magyar nyelvű fordítói munkahely beszüntetésével, ahol szintén csak a VMDK-ás Szladek László tiltakozott, módosító indítványt adott be a káros határozatra, akkor valóban azt lehet mondani kiválóan gyümölcsözik a haladók és a magyar koalíciós partnerük közötti együttműködés. Olyan jól megy a soruk, hogy a haladók már majdnem minden városi és Zombor környéki magyar településen átvették a hatalmat. Egyedül még a VMDK-ás többségű bácsgyulafalvi helyi közösség állja a sarat.

Ott még szóvá teszik a városi vezetőségnek mindezen gondokat, míg a hatalomba beépült magyarok csak lapítanak. Egyedül akkor hencegnek ha magyarországi prosperáló pénzek érkeznek. Csakhogy hiába érkezett kb.400.000 euró értékű forintocska Doroszlóra meg amannyi tartományi támogatás, amikor a magyar többségű településen a Helyi Közösségi választásokat a Szerb Haladó Párt nyerte meg. Persze, minderről még vitát sem lehet indítani a Magyar Nemzeti Tanács ülésein, pedig a VMDK képviselője Tari István szorgalmasan beadja a jogsérelmekre vonatkozó indítványokat. A kisebbségi akcióterv, Szerbia EU-s jelentésénél sem jelentek meg ezek a témák, ahogyan az sem, hogy Szerbiában önkormányzati szinteken nem működnek a nemzeti viszonügyi tanácsok, helyette elmagyarázzuk a lázas semmitevést, mért hát Szerbiát minél előbb az EU-ba kell “lökni”. Ez a fő érdek. Csakhogy kinek is ez az érdeke? Tegyük fel ezt a kérdést. Meg még egy párat. Például miért nem lehet hallani semmit sem az új Szerbiai kisebbségi kerettörvényről? Miért hallgatnak a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításáról?

Nem gondoljátok, hogy talán végső ideje volna feltenni a kérdést: pénz és lapítás vagy érdekérvényesítés?

Dokumentumok:

A hatalmi pozíciók ellenére csökkennek a közösségi jogok. Pénz és lapítás vagy érdekvédelem? Délvidéki helyzetkép

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

Hírlevél