Szerbia nem teljesít

2016. március 4.

Szerbia nem teljesíti a vagyon-visszaszármaztatási kötelezettségét. Vajon az EU ismét cinkos lesz mint a Beneš-dekrétumok esetében?

Csonka Áron blogja

Hol tart a szerbiai vagyon-visszaszármaztatás?

A közelmúltban már többször is beszéltem arról hol is tart a szerbiai vagyon-visszaszármaztatás. Felszólalásaimban rendszeresen arról számoltam be milyen nagy a lemaradás és milyen vontatottan működik, valójában nem működik, az a gyakorlatban. Beszéltem arról is milyen nagy átverés az az állítás, hogy a vajdasági magyar érdekképviselet hatalmas sikert ért el a rehabilitációs és a vagyon-visszaszármaztatás esetében. Konkrét adatokat, bírósági döntések számát mutattam be egy-egy nyilvános felszólalásomban. Ezekről a tényekről nem igazán szeretnek tudomást venni azok akik ezt megfelelő fórumokon szóvá tudnák tenni Belgrád-Budapest-Brüsszel viszonylatban. Pedig most nagy szükség volna rá!

Mert úgy néz ki Szerbia továbbra is cinkos lapokkal játszik (utalás a Beneš-dekrétumokra- a szerk. megjegyzése). Bár ez EU út vállalásával elfogadta a vagyon-visszaszármaztatás kötelezettségét, a gyakorlatban megtesz mindent annak érdekében, hogy erre ne kerüljön sor. Húzza az időt és görgeti maga előtt a valós kárpótlás kezdetét. Először a rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatás rendelkezéseinek ellentmondásai és elkésett alkalmazása miatt sok embert kizártak a kárpótlásból (különösen Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjainak esetében), másodszor elhalasztották az anyagi kárpótlás kifizetésének kezdetét, és harmadsorra a földtörvény módosításával teljesen felülírták a természetbeni és a földcsere alapon történő vagyon-visszaszármaztatást.

Teljes írás elolvasása:
http://csonkaaron.blogspot.rs/2016/03/hol-tart-szerbiai-vagyon.html
Kattintsál a videóra!
Mindössze húsz perces videó a 2016-02-29-i VRTV Napjaink c.műsorából. Kellő részletességgel, több félt megszólító, akár kordokumentumnak is megfelelő tájékoztatást nyújtó riport a szerbiai vagyon-visszaszármaztatás buktatóiról.

Bozóki Antal blogja ( http://bozokiantal.blogspot.rs/2016/02/lesz-e-termofold-visszaadas.html)
Elúszott az óbecsei kombinát (is)

Négy évig tartó, államilag ellenőrzött csődeljárás után 2015. december 17-én dobra került a nagyjából 1350 főt foglalkoztató PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát (is). A 85 és fél millió euróra becsült, 60 milliós tartozást felhalmozott óbecsei céget 45 és fél millió euróért megvette az MK Group (Miodrag Kostić Csoportja), „mivel az árverésen nagyobb ajánlatot tett a másik résztvevő, a Petar Matijević tulajdonában lévő húsipari vállalattól.[1]

Az óbecsei Mezőgazdasági Kombinát – a honlapja szerint – „Délkelet-Európa egyik vezető mezőgazdasági- termelő és feldolgozó vállalata. Mintegy 9000 hektár művelhető területen gazdálkodik, amiből 4000 hektár modern és klasszikus öntözőrendszerrel van ellátva. A vállalat tulajdonában 2895 hektár, a többi művelhető terület pedig állami tulajdonban van. Ugyancsak a vállalat tulajdonához tartozik 56 hektár területű gyümölcsös, 3395 tehén, 29 748 sertés, 371 birka és 74 ló".[2]

– Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági kombinátját 2007-ben privatizálták, de 2011 óta ellenőrzött csődeljárás formájában ismét az állam bábáskodott felette. A privatizáció előtt a felelőtlen gazdálkodás, a magánosítás után a többi között a vállalat terhére felvett, de Đorđije Nicović tulajdonos egyéb cégeiben felhasznált hitelek és egyéb adósságok pecsételték meg a kombinát sorsát – olvasható a dolgozók elbocsátásáról szóló tudósításban.[3]

Az idei évtől 700 óbecsei PIK-es maradt egyik napról a másikra munka- és végkielégítés nélkül, sőt egy részüknek még egészségügyi könyvecskéje sincs. Az utcára került dolgozók „mindennap megjelennek a községháza előtt. Arra várnak, hogy végre valaki nekik is elmondja: szorult helyzetükben valóban számíthatnak-e a kormány segítségére".[4]

A történethez tartozik, hogy „Nicović a kombinátot 2007-ben vásárolta meg, vagyis abban az időben, amikor a tartományi privatizálási titkár éppen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke volt". Pásztor tagja volt a vállalat Igazgató Bizottságának is. Ezzel egy időben „a tartományi kormány alelnöki és a tartományi gazdasági titkári tisztséget is betöltötte". Esetében törvénysértő „érdekütközés állt fenn", ami „több mint egy évig tartott". Azt, hogy a 145 ezer dináros (akkori) fizetés mellett, mennyit zsebelt be az igazgatóbizottsági tagságért, Pásztor a sajtónak nem volt hajlandó elárulni.[5]

Kostićnak megérte, a magyarországi befektetőknek nem?

Az egykori Jugoszlávia példás vállalatának ilyen módon való magánosítása számos társadalmi, foglalkoztatási, szociális és egyéb kérdést vet fel. Egyebek között azt is, hogy a hétszáz elbocsátott dolgozó között hányan voltak magyarok és közülük a Kombinát új vezetése mennyit alkalmazott újra?

A vállalat megvétele iránt magyarországi érdeklődő is volt,[6] amely aztán a licitáción már nem vett részt. Kérdés viszont, hogy miért nem? Nem lehetett volna, mondjuk, abból az 50 milliárd forintból, amit a magyar kormány tavaly november 18-án jóváhagyott a Vajdasági Magyar Terület és Gazdaságfejlesztési Stratégia megvalósítására, megvásárolni az óbecsei kombinátot? Miért nem foglalkozott egyetlen vajdasági magyar párt sem ezzel a kérdéssel?

Ugyancsak megválaszolatlan a kérdés, hogyan, milyen úton-módon és mikor kívánja a szerb kormány visszaadni azokat a földterületeket, amelyeket az óbecsei község területén annak idején konfiskáltak, államosítottak, vagy más módon jutottak az állam tulajdonába, és amelyeket most a volt tulajdonosok visszakövetelnek? Hány hektár termőföld került ilyen módon az állam, majd az óbecsei kombinát tulajdonába? Az állam most azt is eladta, amit eddig uzurpált?

A PIK Bečej „9000 hektár művelhető területen gazdálkodott", amiből „a vállalat tulajdonában 2895 hektár van". Ezek szerint, Óbecse területén az állam tulajdonában még mindig 6105 hektár földnek kellene lenni.
Az óbecsei kombinát eladása kedvezőtlenül érintette a péterrévei magántermelőket (is), mivel „az állami tulajdonban lévő néhány ezer hektár föld az idén már nem elérhető, nem bérelhető számukra, mert hozzácsatolták a magánosított PIK Bečejhez"[7] (sic!!). Hozzájárult ez (is) ahhoz, hogy „a fiatalok nem mernek befektetni". Ennek pedig (egyik) egyenes következménye bizonyára az elvándorlás fokozódása lesz.

A restitúció (vagyon-visszaszármaztatás) pedig sehogy nem halad. Az Európai Parlament, a 2015. március 11-i állásfoglalásában (29. pont), a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP) javasolta „a kárpótlási törvény további módosítását a természetbeni kárpótlással kapcsolatos minden eljárási és jogi akadály megszüntetése érdekében".[8] A törvény módosítása azonban, aminek a termőföldek természetbeni visszaszármaztatást kellene biztosítani, még mindig csak tervezet formájában létezik.
Az elvett vagyon visszaszármaztatását követelő polgárok egyesülete [Udruženje građana za povraćaj oduzete imovine] február 26-án levélben követelte Nikola Selaković igazságügy-minisztertől, hogy a törvény módosítását „haladéktalanul terjessze a kormány elé, hogy azt a Képviselőház még a rendkívüli parlamenti választások előtt elfogadja".[9]A levélírók hangoztatták, hogy „az eljárások 320 000 részvevője és több mint félmillió családtagjuk, többnyire Szerb állampolgárok, valamit a helyi önkormányzati és az állami költségvetés, tovább nem várhatnak és ezeknek a módosításoknak a halogatása miatt anyagi kárt szenvednek".[10]
Az eddigi gyakorlatot ismerve, borítékolható, hogy erre – nagy valószínűséggel – a választások előtt már nem kerül sor.

Újvidék, 2016. február 27.
BOZÓKI Antal

[1] MK Grupa kupila PIK Bečej za 45,5 miliona evra [Az MK Csoport 45,5 millió euróért megvette a PIK Bečej-t] http://www.blic.rs/vesti/ekonomija/mk-grupa-kupila-pik-becej-za-455-miliona-evra/cn0syfn
[2] http://www.pikbecej.rs/
[3] feró: Hétszáz PIK-es maradt munka nélkül. Magyar Szó, 2016. február 9. 1. és 5.
[4] feró, a 3-as alatt.
[5] D. Isailović: Lider Mađara godinu dana krši zakon: Pastor u sukobu interesa [A magyarok vezetője egy éve sérti a törvényt: Pászor érdekütközésben van].http://www.pressonline.rs/info/politika/65405/lider-madjara-godinu-dana-krsi-zakon-pastor-u-sukobu-interesa.html, 2009. május 18.
[6] Za "PIK Bečej" zainteresovano sedam kupaca iz Danske, Mađarske, Rusije i Srbije [A PIK Bečej iránt hét vásárló érdeklődött Dániából, Magyarországból, Oroszországból és Szerbiából].http://www.ekapija.com/website/sr/page/1293665/Za-PIK-Be%C4%8Dej-zainteresovano-sedam-kupaca-iz-Danske-Ma%C4%91arske-Rusije-i-Srbije
[7] Varga Attila: A fitalok nem mernek befektetni. Magyar Szó, 2016. február 26.
[8] http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-2015-0213
[9] Tanjug: Zakon o restituciji usvojiti pre izbora [A restitúciós törvényt a választások előtt fogadják el]. http://www.akter.co.rs/25-politika/153658-zakon-o-restituciji-usvojiti-pre-izbora.html, 2016. február 26. [17:57]
[10] Uo.

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél