Az MNT és a kisebbségi akcióterv. Kishitű kullogás az események után.

2016. február 18.

Bozóki Antal: "Ami provokálhatja közösségünket" című írás, részletek (bozokiantal.blogspot.rs)

Hajnal Jenő az ülés kezdetén szavazásra bocsátotta Tari István napirend-módosítási javaslatát, hogy sürgősségi eljárás keretében vitassa meg A vajdasági magyar közösség alapérdekeinek képviseletéről (Szerbia EU-s csatlakozási folyamata alatt) c. dokumentumot. Tari javaslatát 20-an ellenezték, 2 ketten támogatták egy tag pedig 1 tartózkodott. A tanács úgyszintén elutasította másik Tari javaslatát is, hogy ugyanilyen eljárás útján vitassa meg a bánság veszélyeztetett templomaival kapcsolatos teendőket.

Ismereteim szerint, az MNT ülésének üléséről két tudósítás jelent meg, az egyik a Vajdaság Ma internetes portálon, a másik a Magyar Szó napilapban, de a nagybecskereki utcanevekről folytatott vitáról egyikben sem találunk még csak utalást sem.

( Egy külön VMDK Hírmondó témája!!! - a szerk. megjegyzése)

A Magyar Szó közölte viszont Hajnal Jenőnek a napirend megvitatását követő „beszámolóját" a tanács tagjainak (és a nyilvánosságnak) az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. tárgyalási fejezetének akciótervéhez tartozó külön kisebbségi akciótervről, amelynek tervezetét a megbízott munkacsoport tavaly december utolsó napjaiban továbbította elfogadásra a szerb kormánynak.

Érdemes teljes egészében idézni mit mondott/olvasott fel Hajnal Jenő erről a készülő dokumentumról:
– A munkacsoport, amelynek én is tagja voltam, tavaly áprilisában tartotta meg alakuló ülését. A munkacsoport mintegy tíz ülést tartott. Az akcióterv 75 oldalas és 112 külön akciót tartalmaz. A dokumentum korábbi változatához képest a végső változat jobban tükrözi a vajdasági magyar közösség igényeit, jobb megoldásokat kínál fel problémáinak megoldására. Az MNT korábban két alkalommal szervezett zártkörű értekezletet a kisebbségi akcióterv témájában. Ezekre a találkozókra a legjobb szakembereket hívtuk meg, hogy megvitassák a lehetséges megoldásokat. A kormány eddig nem fogadta el az akciótervet. Ennek egyik oka az, hogy a tervezetet az Európa Tanács szakértői már most felülvizsgálják. A dokumentum tervezete több területen irányoz elő cselekvést: a nemzetiségi hovatartozásról szóló nyilatkozás lehetővé tételét és ennek az adatnak a nyilvántartását a születési anyakönyvi kivonatokban; a kisebbségi választási külön névjegyzék állandó frissítését; a gyűlöletbeszéd és más etnikai alapon elkövetett bűncselekmények kapcsán indított bírósági eljárások hatékonyságának növelését; a kisebbség nyelvén történő tájékoztatásra való jog biztosítását; a kulturális programok és projektumok finanszírozását; a nyelvhasználat hivatalossá tételét a településeken; a bírósági eljárások kisebbségi nyelven történő lefolytatását; fordító szolgálatok létrehozását; az elektronikus közigazgatás anyanyelven való alkalmazását; a bírósági hálózat átszervezését, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvén történő eljárások bevezetésére vagy megőrzésére; a kisebbségi nyelven történő oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztését; a szerbet mint nem anyanyelvet oktató tanárok képzését; az oklevelek honosítását – taglalta Hajnal.

Tari István sokadszorra megismételte abbéli véleményét, hogy Szerbia uniós csatlakozásának és a magyar közösség érdekérvényesítésének vonatkozásában ebben a folyamatban az MNT-nek kellene megfogalmaznia a hivatalos álláspontot, illetve a közösség alapérdekeit. A közösségre nézve nem a legelőnyösebb, ha Belgrádban dőlnek el a magyarság alapérdekei, emelte ki Tari.

Ezt a felszólalást követően Hajnal emlékeztetett: az EU keretben szabta meg, hogy mi kerülhet bele egy akciótervbe, és mi nem, és kit mikor lehet megszorongatni – olvasható a tudósításban.
Az idézetből megállapítható, hogy a nemzeti kisebbségi akcióterv már a szerb kormány elé került elfogadásra.

Az MNT erről dokumentumról a mai napig vitát nem nyitott, nem tűzte napirendre.

Nem érthető, még kevésbé indokolható, hogy Hajnal Jenő miért kerüli/kerülte el ennek a dokumentumnak a megvitatását az MNT ülésén, amikor ez éppen azzal a négy területtel (kultúra, oktatás, tájékoztatás valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat) foglalkozik, amely az MNT közvetlen illetékességi körébe tartozik? A két alkalommal (Szabadkán, 2015. november 5-én és december 21-én) szervezet „zártkörű munkajellegű összejövetelt", amelyen „a kisebbségi témai szakértői" vettek/vehettek részt, nem helyettesíthetik a testület állásfoglalását egy olyan dokumentummal kapcsolatban, amely hosszabb távon meghatározza a nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak alakulását.

( Az egyeztetést követően semmilyen közös dokumentum nem lett aláírva az ott jelenlévők részéről. Ennek ellenére egyes kisebbségpárti politikusok ezt felhasználván "közös dokumentumról", "pártok együttműködéséről" , "közösségi nemzeti minimumról" beszéltek a vajdasági magyar médiumokban, ezúton is félretájékoztatván a közvéleményt.- a szerk. megjegyzése.)

Az elnöki beszámolóban egyszerűen nem felel meg a valóságnak, hogy „az EU keretben szabta meg, hogy mi kerülhet bele egy akciótervbe, és mi nem". Még az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottsága által 2016. január 28-án elfogadott, David McAllister által javasolt „állásfoglalásra irányuló indítvány" 21. pontjában is az akciótervről csak ez olvasható: (Az EP) „üdvözli Szerbia kötelezettségvállalását egy nemzeti kisebbségekre vonatkozó célzott cselekvési terv összeállítására, amely tovább fogja javítani a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos gyakorlatok és jogi keret végrehajtását és fejlesztését".

Szó se nincsen tehát arról, hogy az EU megszabta volna „mi kerülhet bele egy akciótervbe, és mi nem". Elnök úrnak bizonyára gondja van a nemzetközi dokumentumok értelmezésével (is). Sajnos, ennek következményei azonban az egész közösséget érintik.

A konkrét esetben, tehát, nem „a szerb politikum megszorongatásáról" van szó, ahogy Tari fogalmazott, hanem őshonos közösségünk jogainak a megvalósításáról, érvényesítéséről.

Hajnal Jenő az akciótervek kidolgozó munkacsoportban az MNT állásfoglalása nélkül, úgymond magánszemélyként képviselte a vajdasági magyar közösséget! Erről viszont, amennyiben a szerb kormány az MNT hivatalos álláspontja nélkül fogadja el a dokumentumot – a kár valamivel való enyhítése érdekében –, értesíteni kell az EU magyar képviselőit.

Kattintsál a videóra és nézd meg mit is mondott Tari István (VMDK-Csonka Áron)

Az EGYÉB napirendi pont alatt szóba hozott cselekvési tervről.

A különféle politikai célokra felhasznált zárt szakértői ülésekről.

Elmaradt kezdeményezés!

Csak a Magyar Nemzeti Tanácsnak van igazi felhatalmazása nemzeti alapérdekeink meghatározására.

Vagy nézd meg a linket:
http://vmdk.org.rs/hirek/580-kishitu-kullogas-az-esemenyek-utan

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél