Akcióterv javaslat-Predlog akcionog plana

2015.05.11.

Az alábbiakban ismertetjük négy vajdasági magyar párt, tizenegy civil szervezet és számos egyén közös állásfoglalását a szerbiai kisebbségi akcióterv tartalma kapcsán.

Poštovani čitaoče!

Četiri stranke Mađara u Vojvodini, jedanaest civilnih organizacija i pojedinci su u zajedničkom zahtevu formulisali predlog sadržaja akcionog plana koji Srbija mora da usvoji i sprovede na svom putu ka EU. Tekst se u celini može pročitati u nastavku teksta na mađarskom jeziku.

A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG ALAPÉRDEKEI (SZERBIA EU-S CSATLAKOZÁSI FOLYAMATA ALATT)

– Javaslat a nemzeti kisebbségi akcióterv tartalmára

Az Európai Parlament (EP) a 2015. március 11-i állásfoglalásával a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP) – az EU csatlakozási tárgyalások sikeres folytatása érdekében – Szerbiát arra „ösztönözte, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt".1

A vajdasági magyarságon belül mindeddig elmaradt a nyilvános vita e fontos, és a közösségünk életét hosszútávon is meghatározó összenemzeti kérdésben. Ebből kifolyólag a politikusoknak nincsen közösségi felhatalmazásuk a célkitűzések képviseletére, az MNT elnökének pedig nincsen semmilyen testületi felhatalmazása. Nyilatkozataikból arra a következtetésre jutottunk, hogy nincsen összehangolt programjuk, de még csak elképzelésük sem az akcióterv tartalommal való feltöltésére.

Mi, alulírott politikai pártok, civil szervezetek, magánszemélyek, továbbra is időszerűnek tartjuk a 2012. szeptember 27-én megfogalmazott, a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményei2 című, a magyar képviselőkhöz, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőihez intézett felhívásban megfogalmazott követeléseket, amelyek közül eddig szinte semmi nem valósult meg.

A fentiekre való tekintettel, egyetértésünket fejezzük ki és követeljük a vajdasági magyar parlamenti képviselőktől, a VAT Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárságtól, a Magyar Nemzeti Tanácstól, hogy – az őshonos vajdasági magyar közösség identitása megőrzésének és fejlődésének érdekében – az alábbi feladatok, mint Szerbiai uniós csatlakozási kötelezettségei, kerüljenek a cselekvési tervbe:

I. Feladatok, amelyeket a 23. fejezet megnyitása előtt kell elvégezni:
1. Minden új jogszabályba be kell építeni Szerbia alkotmányos kötelezettségét a szerzett nemzeti kisebbségi jogok szintjének fenntartására és gyakorlati alkalmazására, a kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezmények és belső jogszabályok következetes végrehajtását, biztosítását. A hatályos jogszabályokat pedig úgy kell alkalmazni, hogy ne sérüljön a szerzett jogoknak az alkotmány által is biztosított intézménye.

2. A nemzeti tanácsokról szóló törvényt módosítani kell, vagy olyan új törvényt hozni, amely a nemzeti tanácsot felruházza tényleges döntéshozatali joggal a közösséget érintő minden kérdésben, lehetővé teszi érdekeink megfogalmazását és hatékony képviseletét továbbá szorgalmazza megfelelő szintű és ellenőrizhető finanszírozásukat.

3. A választási törvénybe be kell építeni a szerb alkotmány által a nemzeti kisebbségeknek szavatolt részarányos parlamenti helyeket, az arányos részvételt a döntéshozatali
intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint
a belügyi hatóságokban – minden szinten.

4. Új törvény meghozatalát a népképviselők választásáról, amely lehetővé teszi a listákra és az egyénekre való szavazást is, minek alapján mindegyik jelölt, aki legalább 2000 szavazatot kap, rangsorolási eljárásba kerül.

5. A munkaügyi törvények olyan módon való módosítását, amelyek biztosítják a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását és a munkahelyekhez való egyenrangú, hátrányos megkülönböztetés nélküli hozzáférését.

6. A községi bíróságok visszaállítását és közjegyző kinevezését Adán, Csókán, Magyarkanizsán, Temerinben és Topolyán. A nemzeti kisebbségek kötelező arányos foglalkoztatásának biztosítását az államigazgatásban, igazságügyi szervekben, közvállalatokban és hivatalokban, valamint a közjegyzők között.

7. Egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát, amely biztosítja a magyar nyelv és a latin betűs írásmód hivatalos és egyenrangú használatát a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi szervekben, a rendőrségen, közvállalatokban és hivatalokban, valamint azokban a községekben, melyekben a magyar nyelv- és írás hivatalos használatban van.

8. A szerb, mint nem anyanyelv oktatásának átszervezését, a tankönyvek korszerűsítését és a nemzeti közösségeket megbélyegző tartalmak törlését. Biztosítsák a kisebbségi oktatástól zavartalan állami pénzeszközöket, az oktatási hálózat fenntartását, alkalmazván a pozitív diszkrimináció elvét. Tegyék végre lehetővé a szerb iskolaközponthoz tartozó tordai és a magyarittabéi általános iskola önállósulását.

9. Biztosítsák a sajtó szabadságát és a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatást. A vonatkozó törvény módosítása által a kistérségi és helyi jellegű kisebbségi nyelveken is tájékoztató sajtót vonják ki a magánosítási folyamatokból.

10. Határozattal állapítsák meg a szabadkai Népszínház és az újvidéki Európa Kollégium befejezésének végső időpontját.

11. Módosítsák a kollektív bűnösség elvének törlésére vonatkozó 2014. október 30-i 88-13704 kormányhatározatot és nyilvánítsák semmissé a 2/45 sz. 1945. január 22-i és az 1945. március 26-i határozatot a zsablyai járás magyar és német lakosságának csupán a nemzeti hovatartozás alapján való kollektív bűnössé való nyilvánításáról.

12. A 2011. december 3-i rehabilitálási törvény teljes körű, megkülönböztetéstől mentes végrehajtása megköveteli a 23. szakaszának módosítását olyan módon, hogy mindenki, akinek 1944/45-ben a szabadságát megvonták, részesüljön arányos havi külön járulékban, ne pedig csak azok, akiknek nyolc év terjedelemben ismerték el a külön szolgálati időt.

13. A kárpótlási törvényt módosítani kell a természetbeni kárpótlással kapcsolatos minden eljárási és jogi akadály megszüntetése érdekében.

14. Hozzanak jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogának gyakorlását, a második világháború áldozatainak emlékmű emelését minden olyan helységben (ideértve az újvidéki Futaki úti temetőt is), ahol bizonyított tömegsír van, vagy volt. Törvény írja elő a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, segítse ezeknek az eseményeknek a kutatását, valamint a besúgók névsorához való hozzáférést és eljárás indítását az 1944/45-ben végrehajtott, tömeges kivégzések még életben lévő elkövetői ellen.

15. A szerb kormány biztosítsa végre az etnikai alapú incidensek, műemlékek lopása, rongálását és gyalázása hatékony kivizsgálását, a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását, valamint a még börtönben lévő temerini elítéltek szabadon bocsátását, akik aránytalanul magas börtönbüntetésben részesültek, illetve a „második temerini fiúk" név alatt ismert bírósági eljárás méltányos és mielőbbi rendezését.

16. Állami irányítással ne kerüljön sor a többnyire Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre való költöztetésére, mivel az még jobban megbontaná a lakosság etnikai arányait és rontaná a közbiztonságot.

II. Feladatok, amelyeket a 23. fejezet lezárása előtt kell elvégezni:

1. A Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítását, beleértve a törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkört is.

2. Szerbia biztosítsa a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiáját, a területi és személyi elvű autonómiát.

3. Valósítsák meg Szerbia valódi decentralizálását és EU-kompatibilis (nem statisztikai) régiókra való átszervezését, figyelembe véve a gazdasági, földrajzi, etnikai és más elveket. A délvidéki magyarság tömbben élő része egy közigazgatási egységben, régióban legyen. A közigazgatási reform részeként létre kell hozni a szubszidiaritás elve alapján működő települési önkormányzatokat, amelyek szabadon társulhatnának érdekeik érvényesítése céljából.

4. Változtassák meg az Adának, Zentának és Magyarkanizsának az észak-bánáti körzethez való csatolásáról szóló, az asszimilációt ösztönző rendeletet és tegyék lehetővé a három községnek a természetes etnikai, gazdasági, valamint földrajzi környezetbe, az észak-bácskai körzetbe való visszatérését.

5. Olyan munkahelyteremtő intézkedéseket hozzanak, amelyek csökkentik a munkanélküliséget, biztosítják a tisztességes keresetet és megélhetést, növelik a gyermekvállalás lehetőségét, valamint a fiatal és képzett lakosoknak a szülőföldön való maradását. Az állam támogassa a családi- és magán vállalkozásokat.

6. Tegyék lehetővé a magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig, a magyar lakosság érdekei alapján, figyelembe véve a szülők állásfoglalását, a Magyar Egyetem alapítását, újvidéki vagy szabadkai székhellyel.

III. Ezeket a közösen megfogalmazott álláspontjainkat eljuttatjuk a belföldi és külföldi sajtónak, a szerb kormányfőnek, az Európai Bizottság bővítési biztosának, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének, az anyaországi vezetőkhöz és az Európai Unió magyar képviselőinek.
Felhívjuk a vajdasági magyar képviselőket, az anyaországi vezetőit és az Európai Unió magyar képviselőit tegyenek konkrét és határozott lépéseket a cselekvési tervbe foglalt követeléseink megvalósítás érdekében.

1 http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-
2015-0213
2 http://www.peticiok.com/peticio_a_vajdasagi_magyar_kozosseg_azonossaganak_megrzeseert
Pártok:
– Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Óbecse, Csonka Áron, elnök
– Magyar Polgári Szövetség, Zenta, Rácz Szabó László, elnök
– Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Temerin, Csorba Béla, elnök
- Magyar Egység Párt, Óbecse, Szmieskó Zoltán, elnök

Civil szervezetek:
– Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület, Újvidék, mgr. Bozóki Antal, elnök
– Barangoló – Zenta, Miklós Éva, elnök
– Historiae Hagyományőrző és Történeti Társulat, Óbecse, Tari István, elnök
– Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat – Topolya, Kovács László, elnök
– Pont Most Egyesület, Szabadka, Almási Szilárd, elnök
– Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Újvidék, Nagy Margit, elnök
– Vajdasági Magyar Tudományos Társaság Prof. Dr. Dr. Hc. (DSC- MTA) Szalma
József elnöke
– Válassz utat! Állampolgárok csoportja, Horgos, Bacskulin István, elnök
– Vox Humana Emberbaráti Társulat, Topolya, Sípos Piroska elnök
– Újvidéki Diáksegélyező Egyesület, Újvidék, Matuska Márton, elnök
– Újvidéki Magyar Olvasókör, Újvidék, Matuska Mária, elnök
Magánszemélyek:
– Bálint István újságíró, Újvidék
– Magyari Karolina, okl. jogász, Újvidék

Megjegyzés
A dokumentum nyitott további aláírók számára, akik a tartalmával egyetértenek.

OSNOVNI INTERESI MAĐARSKE ZAJEDNICE (U PROCESU INTEGRACIJE SRBIJE U EU)

– Predlog za sadržaj akcionog plana o položaju nacionalnih manjina

Evropski parlament je Rezolucijom o izveštaju o napretku Srbije za 2014. godinu (2014/2949(RSP), tačka 30), od 11. marta 2015. godine, radi uspešnog nastavljanja procesa pregovaranja o pridruživanju Evropskoj uniji, „podstakla Srbiju da prihvati izradu posebnog akcionog plana o položaju nacionalnih manjina, u okviru akcijskog plana za poglavlje 23".2

U okviru vojvođanske mađarske zajednice sve do sada izostala je javna rasprava o ovom važnom sve nacionalnom pitanju, koje će i na duži rok odrediti život naše zajednice. Imajući to u vidu, političari nemaju ovlašćenje zajednice za zastupanje postavljenih ciljeva, a predsednik Nacionalnog saveta vojvođanskih Mađara, pak, nema nikakvo ovlašćenje od skupštine Saveta. Na osnovu njihovih datih izjava štampi, zaključili smo da nemaju usaglašeni program, pa čak ni ideju za popunjavanje akcionog programa odgovarajućim sadržajem.

Mi, dole potpisani predstavnici političkih partija, civilnih organizacija i pojedinci, smatramo da su i dalje aktuelni zahtevi definisani u Pozivu od 27. septembra 2012. godine, pod naslovom Osnovni zahtevi za očuvanje nacionalnog identiteta i razvoja mađarske zajednice u Vojvodini,3 upućenog predstavnicima mađarske zajednice u Vojvodini, čelnicima zemlje matice i poslanicima mađarske nacionalnosti u Evropskom parlamentu, a od kojih do sada skoro ništa nije ostvareno.

S obzirom na gore izneto, izražavamo našu saglasnost po pitanju ciljeva sadržanih u ovom dokumentu, i zahtevamo od mađarskih poslanika u parlamentu, od Pojrajinskog sekretarijata za obrazovanje, propise, upravu i nacionalne manije – nacionalne zajednice i od Nacionalnog saveta vojvođanski Mađara da – radi očuvanja identiteta i razvoja autohtone mađarske zajednice u Vojvodini – niže navedeni zadaci postanu sastavni delovi akcionog prgrama, kao obaveze Srbije u toku evropske integracije.

I. Zadaci koje treba ostvariti pre otvaranja poglavlja 23:

1. U svaki novi zakon treba ugraditi ustavnu obavezu Srbije o očuvanju i praktičnoj primeni stečenih prava nacionalnih manjina, o doslednoj primeni i obezbeđenju sprovođenja međunarodnih konvencija i unutrašnjih propisa o zaštiti nacionalnih manjina. Postojeće propise treba tako primeniti da se ne krši ustavom obezbeđena institucija stečenih prava.

2. Zakon o nacionalnim savetima nacionalnih manjina treba modifikovati, ili doneti novi zakon, koji će nacionalne savete ovlastiti pravom stvarnog odlučivanja po svim pitanjima od značaja za nacionalnu zajednicu, omogućiti definisanje i efikasno zastupanje njihovih interesa i koji će obezbediti njihovo odgovarajuće i transparentno finansiranje iz budžeta.

3. U zakon o izborima treba ugraditi ustavom garantovano pravo na srazmerno zastupanje nacionalnih manjina u parlamentu putem garantovanih mesta, srazmerno učešće u institucijama odlučivanja, u upravnim i pravosudnim organima, javnim preduzećima, kao i u organima unutrašnjih poslova – na svim nivoima.

4. Doneti novi zakon o izboru narodnih poslanika, koji će omogućiti glasanje na liste i na

pojedince, na osnovu kojeg će svaki kandidat koji dobije najmanje 2000 glasova biti rangiran.

5. Izmeniti Zakon o radu na taj način da se obezbedi srazmerno zapošljavanje pripadnika nacionalnih manjina, kao i ravnopravno zapošljavanje na svim radnim mestima, bez diskriminacije.

6. Ponovno uspostavljanje osnovnih sudova i postavljanje javnog beležnika u Adi, Bačkoj Topoli, Čoki, Kanjiži i Temerinu. Obezbeđenje obaveze srazmernog zapošljavanja u državnoj upravi, pravosudnim organima, javnim preduzećima i službana, kao i među javnim beležnicima.

7. Donošenje novog zakona o upotrebi jezika, koji će obezbediti ravnopravnu upotrebu mađarskog jezika i latiničnog pisma u pokrajinskim i opštinskom organima uprave i pravosuđu, u policiji, javnim preduzećima i službama, kao i u onim opštinama u kojima je mađarski jezik i pismo u službenoj upotrebi.

8. Reorganizovati nastavu srpskog jezika kao nematernjeg, osavremeniti udžbenike i izbrisati sadržaje koji stigmatizuju, pripisuju stereotipe ili u negativnom konteksu prikazuju nacionalne zajednice. Obezbediti nesmetano državno finansiranje obazovanja nacionalnih manjina, zadržavanje obrazovne mreže, primenjujući princip pozitivne diskriminacije. Treba se konačno omogućiti osamostaljenje osnovnih škola u Tordi i Novom Itebeju, u kojima se nastava odvija na mašarskom jeziku, a koje pripadaju školskom centru na srpskom jeziku.

9. Obezbediti slobodu štampe i nezavisno i objektivno informisanje koje nije zavisno od partija i Nacionalnog saveta. Izmenom odnosnog zakona, regionalna sredstva informisanja na manjinskim jezicima potrebno je izostaviti iz procesa privatizacje.

10. Doneti odluku koja će utvrditi krajnji rok završetka Narodnog pozorišta u Subotici i doma za ušenike „Evropa" u Novom Sadu.

11. Izmeniti Rešenje Vlade republike Srbije, br. 88-13704, od 30. oktobra 2014. godine, u tom pravcu da se poništi i proglasi ništavom Odluku str. Pov. br. 2/45 i Odluku od 26. marta 1945. godine o proglašenju ratnim zločincima stanovnika mađarske i nemačke nacionalnosi sreza žabaljskog samo po osnovu nacionalne pripadnosti.

12. Sprovođenje Zakona o rehabilitaciji u potpunosti i bez diskriminacije zahteva izmenu člana 23. tog Zakona, i to na način, koji će obezbediti svima koji su 1944/45 lišeni slobode da dobiju srazmernu mesečnu novčanu naknadu (poseban dodatak), a ne samo oni, kojima je priznat poseban staž u trajanju od osam godina.

13. Zakon o vraćanju oduzete imovine treba izmeniti tako da se otklone sve procesne i zakonske prepreke za povraćaj imovine u naturi.

14. Doneti propise, koji će omogućiti primenu prava pijeteta i odavanja počasti, podizanje spomenika žrtvama drugog svetskog rata u svakom naselju u kojem dokazano postoji, ili je postojala masovna grobnica, uključući i groblje na Futoškom putu u Novom Sadu. Potrebno je zakonom propisati otvaranje tajnih dosijea i arhiva, pomoći istraživanje ovih događaja, kao i omogućiti pristup listama doušnika i informatora i pokretanje postupka protiv još živih počinilaca masovnih streljanja 1944/45.

15. Potrebno je da država konačno obezbedi efikasnu istragu incidenata na nacionalnoj osnovi, kao i krađa, oštećenja i skrnavljenja kulturnih spomenika, treba obezbediti doslednu primenu propisa protiv učinilaca ovih dela, kao i puštanje na slobodu zatvorenika iz Temerina, koji su osuđeni na nesrazmerno visoke zatvorske kazne, odnosno pravično okončanje sudskog postupka protiv „novih mladića" iz Temerina.

16. Da se uz pomoć države ne vrši naseljavanje azilanata vraćenih uglavnom iz zemalja Zapadne Evrope u one krajeve koje naseljavaju pripadnici nacionalnih zajednica, jer bi to dovelo do daljeg narušavanja etničke strukture i pogoršalo javnu bezbednost.

II. Zadaci koje treba izvršiti pre zaključenja poglavlja 23:

1. Autonomnoj pokrajini Vojvodini treba vratiti suštinsku autonomiju, uključujući i sudsku, zakonodavnu i izvršnu vlast.

2. Vojvođanskim Mađarima Srbija treba da obezbedi punu nacionalnu autonomiju, na teritorijalnom i personalnom principu.

3. Treba obezbediti stvarnu decentralizaciju Srbije i njenu reorganizaciju na EU kompatibilne (a ne samo statističke) regije, pri čemu treba uzeti u obzir ekonomske, geografske, etničke i druge principe. Mađari u Vojvodini koji žive u naseljima u kojima čine većinu treba da budu u jednoj upravnoj celini, regiji. U okviru reforme javne uprave potrebno je osnovati lokalne samouprave na nivou naselja koje će funkcionisati na principu supsidijarnosti, a koje se mogu slobodno udruživati radi ostvarivanja svojih interesa.

4. Izmeniti Uredbu Valade R Srbije o priključenju Ade, Sente i Kanjiže Severnobanatskom upravnom okrugu, jer ona podstiče asimilaciju, te vraćanje ove tri opštine u njihovo prirodno etničko, ekonomsko, kao i geografsko okruženje, u Severnobački upravni okrug.

5. Doneti takve mere zapošljavanja koje će smanjiti nezaposlenost, obezbediti pristojnu zaradu i pristojan život, povećanje nataliteta, kao i ostajanje mladih i obrazovanih stanovnika u svojim rodnim mestima. Država treba da pomaže male i srednje preduzetnike, porodično i privatno preduzetništvo.

6. Omogućiti uspostavljanje obrazovnog sistema na mađarskom jeziku od predškolske ustanove do fakulteta, u skladu sa interesima mađarskog stanovništva, uzevši u obzir stavove roditelja, omogućiti osnivanje univerziteta na mađarskom jeziku sa sedištem u Novom Sadu ili Subotici.

III. Ove zajednički usvojene stavove dostavićemo medijima u zemlji i inostranstvu, predsedniku Vlade Srbije, komesaru za proširenje EU, izvestiocu Evropskog parlamenta o Srbiji, predstavnicima organa vlasti u zemlji matici, kao i poslanicima mađarske nacionalnosti u Evropskom parlamentu.

Pozivamo poslanike vojvođanskih Mađara, rukovodioce zemlje matice, kao i predstavnike Mađarske u Evropskoj uniji da preduzmu konkretne aktivnosti radi ostvarenja naših zahteva, sadržanih u akcionom programu.

Partije

– Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara Aron Čonka,, predsednik

– Demokratska partija vojvođanskih Mađara, Bela Čorba, predsednik

– Građanski savez Mađara, Laslo Rac Sabo,

– Partija mađarskog jedinstva, Zoltan Smieško, Bečej, predsednik

Civilne organizacije

– Argus, Civilno udruženje vojvođanskih Mađara za zaštitu prava nacionalnih manjina, Novi

Sad, mr. Antal Bozoki, predsednik

– Civilna organizacija „Barangolo", Senta, Eva Mikloš, predsednica

– Društvo za negovanje tradicija i istorije „Historiae", Bečej, Ištvan Tari, predsednik

– Društvo za negovanje tradicija i etnografiju „Nađapati Kukac Peter", Bačka Topola, Kovač

Laslo, predsednik

– Udruženje „Upravo sada", Subotica, Silard Almaši, predsednik
– Udruženje prosvetnih radnika Mađara u Vojvodini, Novi Sad, Margit Nađ, predsednica
– Naučno društvo vojvođanskih Mađara, Novi Sad, prof. dr. dr. hc. (DSC-ANM) Salma
Jožef, predsednik

– Izaberi put! Grupa građana, Horgoš, Ištvan Bačkulin, predsednik

– Humanitarno udruženje „Vox Humana", Bačka Topola, Piroška Šipos, predsednica

– Novosadsko mađarsko udruženje za pomoć učenika i studenata, Novi Sad, Marton Matuška,

predsednik

– Novosadski mađarski čitalački krug, Novi Sad, Maria Matuška, predsednica

Pojedinci

– Ištvan Balint, novinar, Novi Sad

– Karolina Mađari, dipl. pravnik, Novi Sad

Napomena:

Dokument je otvoren za sve potpisnike koji se slažu sa njegovim sadržajem.

__________

1 http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-%202015-0213

2 http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P8-TA-2015-0065+0+DOC+XML+V0//EN

--
Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!
www.vmdk.org.rs
A VMDK Hírmondó azért keletkezett, hogy áthidalja a délvidéki magyar sajtóban észlelhető cenzúrát és tájékoztatást adjon a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) tevékenységéről. Autonómia, települési önkormányzatok, munkahelyek, biztonság, jelen és jövő a szülőföldön!
Honlapunk:www.vmdk.org.rs
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tel.:+381(0)216910150
+381(0)21691
Fax:+381(0)216910151
Skype: VMDK1990
Facebook: www.facebook.com/vmdk2014
VMDK TV: http://www.youtube.com/user/VMDKtv

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél