Hírmondó: A SAJÁT PROGRAMJUKAT SEM TARTOTTÁK BE!

2014 május 8.

NÉHÁNY GONDOLAT A VMSZ-SNS „KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS" MARGÓJÁRA

A VMDK HÍRMONDÓ áprilisi számában már bejelentettük, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt koalíciós szerződésével egy külön írásban foglalkozunk. Ezzel a mondattal már meg is határoztuk a mostani írásunk irányzatát. Lássunk is hozzá!

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége sikerként könyveli el azt az általa kezdeményezett, majd a délvidéki magyar közvélemény által is támogatott követelést, hogy a VMSZ hozza nyilvánosságra a SNS kötött koalíciós szerződés tartalmát. Egyben, szeretnénk gratulálni nekik e lépés megtételére, mert ezen keresztül indulhat el egy fajta politikai párbeszéd a délvidéki magyar pártok / közvélemény között és így alakulhat ki a politikai teljesítmény mérhetősége, illetve a fékek és egyensúlyok rendszere.

Pontosan ezért, írásunk szándéka nem csak a kritika kedvéért megfogalmazott kritika, hanem a konstruktív bírálat és a párbeszéd további folytatása. Azt szeretnénk kihangsúlyozni,hogy az eddigi tapasztalatok nem támasztják alá azt az előszeretettel hangoztatott mondatot miszerint nagyon jó, hogy egy kisebbségi párt a hatalom részét képezi mert csak a hatalomból lehet valamit tenni. Számos külföldi példa az ellenkezőjéről tanúskodik. A délvidéki magyarság esetében a VMSZ 15 éve folyamatosan hatalmon van különböző szinteken, de látványos eredményekről nem számolhatunk be.

 

 

AZ IROMÁNYRÓL

Ilyen értelemben az első észrevételünk magára a közzétett irományra vonatkozik. Azért beszélünk irományról, mert az állítólagos „szerződés" szövegénél, sem a magyar, de a szerb változatban sem, nem lehet beazonosítani az eredetiségüket. Itt ki kell hangsúlyozni azt a tényt is, hogy a feltehetőleg eredeti szerb szövegben megfogalmazottak bizonyos mértékben eltérnek a magyar nyelvű szövegben található megfogalmazásoktól. Ezért a szerb szöveget tartjuk mérvadónak és nem a véletlenül/szándékosan „hibásan" lefordított magyar szöveget.

Egyben, hadd említsük meg azt az észrevételt is, hogy a „szerződés" szövegéből észrevehetően hiányzik egy rész. Ez arra a feltételezésre ad lehetőséget, hogy nem lett nyilvánosságra hozva a „szerződés" teljes szövege. Egyik fél aláírását (az iromány 3.szakasza említést tesz róla), de a pártok logóját, illetve a párt bélyegzőinek nyomát sem lehet találni rajtuk. „Szerződésről" már csak azért sem beszélhetünk mert az iromány maga úgy van megcímezve, hogy az csak csupán „A közös programszintű cselekvésről és a szerbiai kormányban való részvételről" tesz említést. Igaz, magában a szövegben utalnak a koalíciós szerződésre, de nem találkozunk vele. Ezért talán érdekességnek számíthat az is, hogy az iromány második részében található VMSZ programbeli prioritásait tartalmazó felsorolást már koalíciós szerződés formájában határozzák meg.

Ez a következetlenség akár olyan gyanúra is adhat okot, hogy nem az eredeti dokumentumot közölték, illetve arra is, hogy a programcélokat később illesztették be és a délvidéki magyar közösségnek célzott formájában tették közzé. Ebből értelemszerűen felvetődik egy egyszerű kérdés: miért nem lehetett beszkennelni az eredeti, aláírásokkal és bélyegzőkkel ellátott dokumentumot és azt a közvélemény elé tárni? Talán nem voltak meg a technikai feltételek?

AZ IROMÁNY TARTALMÁRÓL

Mégis előlegezzük meg a bizalmat és tételezzük fel, hogy eredeti szövegről van szó és beszéljünk az iromány tartalmáról. Kezdjük azzal,hogy az iromány két szakaszban is kötelezi a VMSZ-t az Aleksandar Vučić kormányfő által az expozéjában megfogalmazott (egyben a szerbiai kormány) programcélok támogatására és a kormányzati szerepvállalásukat is ehhez kötik, míg az SNS-t ezek a szakaszok csak arra kötelezik, hogy dolgozzanak VMSZ által megfogalmazott prioritások végrehajtásán.

Tehát, a VMSZ arra kötelezte magát, hogy mindent amit az SNS mond (a fennmaradt állami vagyon eladása, a bércsökkentések, nyugdíjaztatási korhatár emelése, a nyugdíjak várható csökkentése, a társadalmi szektor további karcsúsítása és egyéb népszerűtlen intézkedések) azt támogassák és aktív szerepet vállaljanak a végrehajtásában, míg az SNS csak azt vállalta, hogy dolgozni fognak rajta, hogy a VMSZ prioritásai is végre legyenek hajtva. Tetszik érezni a különbséget?

A VMSZ PRIORITÁSAI

Több alkalommal is azt hallhattuk a VMSZ vezetőitől, hogy a „szerződésbe" foglalt prioritások között azok a tételek találhatóak meg, amelyeket a választási programjukban is megfogalmaztak. A két dokumentum összehasonlításával megállapítható, hogy bizonyos eltérések tapasztalhatók. Ezekre igyekezünk kitérni és feltüntetni őket. A „szerződésben" található prioritások 11. tételre osztódnak. A részletesség miatt, mi is e tételek szerint vizsgáljuk meg a leírtakat.

1. Európai integrációk

Köztudott tény, hogy Szerbia az európai integrációk küszöbén áll. Ahogyan az is, hogy ilyenkor kell fokozott figyelmet szentelni a kisebbségi jogok megvalósításának. Amit most kihagyunk, azt az EU-ban nehezen tudjuk megvalósítani. Ezt mutatja a felvidéki és az erdélyi magyarság tapasztalata is és ezt hangsúlyozta a VMSZ is a választási kampány során.

Ezért nem tudjuk elfogadni azt a langyos megfogalmazást miszerint Szerbia és az EU közötti tárgyalások során egyes fejezetek megnyitása előtt, Szerbia tárgyalási álláspontjainak kialakítása során „a legnagyobb mértékben figyelembe veszik" a szerbiai magyarság érdekeit. Ez egy semmitmondó mondat,amely nagy általánosságban fogalmaz. Azonban ha ezt a megfogalmazást visszavezetjük a VMSZ választási programjára, akkor ez valójában a szerbiai alkotmányban és egyéb törvényi rendelkezésekben foglalt szűkös kisebbségi jogok tiszteletben tartására vezethető vissza. Magyarán, semmi újat nem követelünk, csak azt kérjük amit a mostani alkotmány és a kísérő törvények is szavatolnak.

Véleményünk szerint ez az érdekeinknek az alálicitálása és nem felel meg a délvidéki magyarság által támasztott igényeknek. Két okot is említünk:

•  Várható a szerbiai alkotmány cseréje (fura módon erről és az ehhez fűződő követelésekre nem tér ki a „szerződés" bár szerepel a VMSZ választási programban)

•  A VMSZ a Magyar Koalíció autonómia koncepciójában, többek között, a perszonális és területi autonómia mellett vállalta a politikai autonómia beemelését is a szerbiai jogrendbe a szavatolt parlamenti helyek intézményén keresztül. Most erre (is) lehetőség nyílna az EU csatlakozási folyamat során, de ezt a VMSZ nem tartotta fontosnak és nem rögzítette a „szerződésben". Pedig a koszovói szerb közösségnek Szerbia is ezt a megoldást szorgalmazza.

Egyezünk abban a meglátásban, hogy megfelelő gazdasági feltételek és infrastruktúra nélkül nem lehetséges minőségesebb életfeltételeket kialakítani. Ilyen értelemben támogatandó ötletnek tartjuk az EGTC létrehozását. Azonban itt két megjegyzést kell tennünk:

Első: a jelenlegi szerbiai önkormányzati törvény is lehetővé teszi a szerbiai önkormányzatok tömörülését, a hatáskörükből eredő feladatok körüli szervezkedést, ezen keresztül kistérségek kialakítását, nemzetközi fellépést, testvér települési és egyéb térségekkel való kapcsolatok kialakítását,szerződéskötéseket, pályázást, közös fejlesztésekben való részvétel stb. tervezését és végrehajtását. Az önkormányzatok nagyobb bevonását Szerbia sem kifogásolhatná, hiszen maga is ezt teszi a szerbiai és a boszniai szerb és a koszovói szerb önkormányzatok esetében.

Második: az EGTC nem keverendő össze a széleskörű területi autonómiával, még a pótlója sem lehet. Szerbia számára a 2014-2020 időszakban kevés pénzeszköz van előrelátva és félő, hogy az is Szerbia nagyobb városai felé lesz irányítva és így a magyar települések ismét kimaradnak a fejlesztésekből.

2. A Vajdaság helyzete

Ami a Vajdaság helyzetét illeti a VMSZ újfent azt fogalmazta meg ami már szerepel egyes dokumentumokban. A szerbiai alkotmánybíróság határozatában pontosan megvan adva a határidő meddig kell elfogadni az új statútumot. A Vajdaság pénzeléséről szóló törvény meghozatalát előirányozták a szerbiai alkotmányban. A Vajdaság hatásköri törvény rendelkezéseit szintén újra kell fogalmazni a szerbiai alkotmánybíróság döntése nyomán. Szóval, feltalálták a spanyolviaszt.

Ami a fizetési osztályokat illeti, ez a tétel nem szerepelt a VMSZ választási tervezetében és ezt az Aleksandar Vučić expozéjából vették át.

Azonban itt is érzékelhető a VMSZ következetlensége. Ugyanis, választási programjában Vajdaság számára az autonómia bővítését szorgalmazzák, törvényhozói,végrehajtási és részbeni igazságszolgáltatást követelnek. A koalíciós „szerződésben" erről nem tesznek említést és a gyakorlatban pontosan az ellenkezőjét cselekszik. Az alkotmánybíróság által, alacsony felhatalmazásokkal rendelkező, az autonómiából az A betűt sem tartalmazó új statútum és hatásköri törvény elfogadásáért szálnak síkra. Ennek függvényében lesz kidolgozva a tartomány pénzeléséről szóló törvény is. Félő, hogy ez ismét alálicitálást jelent és nem fogja igazolni azon elvárásokat, amelyekkel a választási kampányban jelenített meg a VMSZ. Kevés felhatalmazás, hatáskör, kevés pénzel jár. Ennél fogva kevés pénz fog jutni a magyarlakta településekre.

3. Regionális fejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése, nagyberuházások

Teljesen támogatandó az a törekvés,hogy több beruházás történjen és több pénz érkezzen a magyarlakta településekre az infrastruktúra fejlesztésére. Mégis két észrevételt meg kell fogalmaznunk. Az eddigi tapasztalatok szerint amikor a VMSZ-nek szerbiai kormány alelnöki tisztsége volt, vagy a szerbiai parlamenti többség részét képezte (mérleg nyelveként), illetve számos tisztségviselője volt/ van a tartományi parlamentben a 2000-es évek óta, vagy számos önkormányzatban vezetését látták el, valójában nem beszélhetünk arról, hogy tömeges és számottevő beruházások, infrastrukturális fejlesztések történtek volna a magyarlakta önkormányzatokban. Inkább az ellenkezőjéről beszélhetünk: a legrosszabb magánosítások itt történtek, a fejlesztések mint a vasút, autópálya stb. rendszeresen elkerülte a Tisza mentén élő tömb magyarságot, az elvándorlás és elszegényedés hatványozottan jelenik meg.

Remélhetőleg most nem így fog történni.

A második észrevétel egy jelenségre vonatkozik. Az új miniszterelnök úr a sajtónak azt nyilatkozta, hogy szakítani fognak az eddigi gyakorlattal és a minisztériumok nem lesznek feudumokra osztva. Azonban a VMSZ-el kötött „szerződés" arról tanúskodik, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Ugyanis, a „szerződésben" foglaltak szerint bizonyos kulcsok szerint elosztották egymás között a közpénzeket és az azok feletti irányítást.

Mivel nincsen meghatározva milyen konkrét fejlesztéseket szeretnének végrehajtani, így figyelemmel várjuk hol és milyen fejlesztések lesznek ezen keresztül megvalósítva. Az a gyanúnk, hogy a Tisza mente és a szórvány települései ismét kimaradnak.

Ami a kapitális beruházásokat illeti, megállapítható, hogy azok Szabadka központúak és az ottani lakosság közérdekét szolgálja. Kimondottan magyar jelentőségű nagyberuházásnak egyedül a szabadkai színház felépítését nevezhetjük meg. Ez ilyen formában kevés. Nem beszélve arról, hogy Szabadkán kívül is van élet és ott is égető szükség van a nagyberuházásokra. Például a Temesvár-Ada-Bácstopolya-Kishegyes-Eszék útszakasz befejezése ( A Tisza menti községeknek Temesváron van a legközelebbi reptér, míg Ada -Bácstopolya-Kishegyes vonalon volna a legközelebbi kijárat a Belgrád-Budapest autópályára).

Ennél a pontnál ismét rá kell mutatnunk a VMSZ következetlenségére. Választási programjában síkraszállt Ada-Zenta-Magyarkanizsa visszatérésére az Észak-bácskai körzetbe, de a „szerződésben" elállt a körzethatárok megváltoztatásától. Ezzel ismét átverte szavazóit és cserbenhagyta a délvidéki magyarság érdekeit.

A VMDK támogatandónak tarja a Budapest-Belgrád és a Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vasútvonal korszerűsítését. Azonban fel kell hívnunk a figyelmet arra a tényre, hogy ez ismételten Szabadka központú projektek. Be kellene tervezni még a Szeged-Magyarkanizsa-Zenta-Ada-Óbecse-Újvidék vasúti vonal felújítását is. Ez a Tisza mentén élő tömb magyarságot (vonzáskörével cca. 150.000 lakosról beszélünk) összekötné az anyaországgal és javítana az esetleges beruházók idevonzásában. Erre már az érintett önkormányzatok elkészítették a hatástanulmányt és gazdasági tervet, amely szerint személyi és áruszállítási szempontból is, gazdaságilag indokolttá teszi e vonal felújítását. Ezért prioritást kellene,hogy élvezzen a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal felett.

4. Egészségügy

A felvázoltak teljes mértékben támogatandóak. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy a kampány során a zentai kórház esetében több fejlesztést ígértek mint amit a végén megfogalmaztak a „szerződésben". Sajnos, a zentai kórháznak nem csak az onkológiai és a tüdőosztállyal van gondja, hanem a szemészeti, szülészeti, sebészeti, sürgősségi stb. osztályai is komoly beruházásokat igényelnek. Továbbá, hiányoljuk a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó kikötést. Ma már számos magyar többségű településen hiányban van a magyar nemzetiségű és a magyarul is beszélő orvosok, illetve ápolók és egyéb kísérő személyzet.

5. Szociális védelem

Ez egy érdekes fejezet. Már csak azért is mert a „szerződés" b. pontja alatt szerepelő megfogalmazást „kölcsönkérték" a magyarországi Jobbiktól. Azonban a visszaeső bűnözők száma és a nekik nyújtott szociális segély anyagi vonzata elenyésző azokhoz képest akik általában egy bizonyos népcsoporthoz tartoznak, segélyből és egyéb állami támogatásokból élnek, miközben 7-8000 eurós autókat hajtanak,de azért a pénzbeli támogatások mellett, rendszeresen az egyszeri ruházati, élelmiszeri,tüzelőfa stb. csomagok szétosztásában is részesülnek. Az egységes, országos szinten kialakított szociális segélyben részesülők névsorát tartalmazó adatbázis nélkül a továbbiakban is számos visszaélésre lesz lehetőség. Ezért teljes egészében felül kell vizsgálni a meglévő rendszert és kiszűrni azokat akik visszaélnek ezzel a lehetőséggel. Csakis így tud megvalósulni a szociális szempont mellett a társadalmi igazságosság elve.

Ami a v. pontban foglaltakat illeti, a Vajdaság területén már számos önkormányzatban (az egyik közöttük Ada) elterjedt az a gyakorlat ami alapján a szociális támogatást igénylőket a támogatás fejében közmunkán keresztül alkalmazzák. Tehát a jó gyakorlat megvan, nem kell ismételten feltalálni a spanyolviaszt, csak másolni és alkalmazni kell országszerte.

6. Mezőgazdaság

A felsorolt intézkedések elfogadhatóak és támogatandóak. Ehhez hasonló követeléseket fogalmazott meg a VMDK is a választási kampánya során, különösen a járművek és csatolható eszközök regisztrációját és a terület alapú támogatási rendszer kapcsán. Itt is egy érdekes jelenséggel találkozunk. Ugyanis a termőföld védelmét először a Jobbik fogalmazta meg majd ezt a Fidesz vette át és alkalmazta is a földtörvény elfogadásánál. És most a VMSZ is ezt szeretné bevezetni Szerbiában, amivel mi az elviekben egyezünk is. Azonban ez a gondolatmenet egy kisebb logikai bukfenccel jár, mert a VMSZ elképzelése szerint a külföldi állampolgároknak, mint fizikai személyeknek nem szabadna eladni a termőföldet, de az arab sejkeknek eladott mezőgazdasági birtokok és a velük járó nagy mennyiségű vajdasági termőföld eladása ezek szerint, számukra elfogadható. Ha ehhez még csatoljuk az állami földek kedvezményes bérletét, illetve használatát akkor itt egy kicsit kilóg a lóláb. A VMDK szerint itt komolyan át kell rázni az állami földek bérbeadásának kérdését, a felmerülő zsebszerződések kiiktatását, valamint a terület alapú támogatási rendszer és a foglalkoztatás kérdésének összekapcsolását, a kis parcellákkal rendelkezők tömörítését egy új szövetkezeti törvény elfogadásán keresztül, valamint a biogazdálkodás kiemelt támogatását.

7. A nemzeti kisebbségek részvétele a közszférában

Az itt felvetettekkel a VMDK teljesen egyetért. A részarányos foglalkoztatás elve szerepel a programunkban lassan két évtizede. Mégis néhány logikai ellentmondásra kell felhívnunk a figyelmet. Nem igaz,hogy maga az állam ne tudná ki milyen nemzetiségű. A közelmúlt eseményei erre világosan rámutattak. Továbbá, hogyan akarják megvalósítani a részarányos foglalkoztatást ha további karcsúsításokat és létszámstopot alkalmaznak a közszférában? Az sem mellékes, hogy a VMSZ 2000. óta hatalmi pozícióban van a tartományban és a mai napig nem érte el a részarányos foglalkoztatás megvalósítását a tartományi adminisztrációban. Végezetül, de nem utolsósorban,nem csak a közszférában nem valósul meg a részarányosság, hanem a politikai ( döntéshozatali és végrehajtó) szférában sem. Szemet szúr az a tény is, hogy a VMSZ nem kérte a kisebbségügyi minisztérium visszaállítását, holott ez kiemelt fejezet lesz az EU csatlakozás során, de államtitkárokat sem kért azokban a minisztériumokban,amelyek nagyban meghatározzák a kisebbségi kérdések alakulását és a kisebbségi gondok orvoslását (kisebbségi iroda, kulturális, oktatási, vallásügyi, önkormányzati, igazságszolgáltatási,belügyminisztériumi tárcák). Felvetődik a kérdés miért van ez így? Talán egy kisebbségi pártnak az elsődleges szempontok nem a kisebbségi kérdések kellene, hogy legyenek?

8. Kisebbségi jogok

A VMDK meglátása szerint ebben a fejezetben vannak pozitív követelmények, de vannak olyan követelmények is, amelyeknél alá lett licitálva. Például ilyenek az a. és b. pontok alatti követelések. A VMSZ választási programjában a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény jogkörének bővítése mellett kardoskodott, míg a koalíciós „szerződésben" azt követelik,hogy a törvényt csak olyan mértékben módosítsák, hogy az a szerbiai alkotmánybíróság döntését megelőző állapotba kerüljön vissza. Ez egyértelműen arra utal, hogy a VMSZ nem mondott igazat kampánya során. Az sem világos hogyan képzelték el ennek a véghezvitelét. Az „ugyanaz csak kicsit másképpen" -féle átcsomagolási jogászkodás nem fogja meghozni a várt eredményt. Az alkotmánybíróság nem csak egyes jogi fogalmak használatát kifogásolta, hanem a konkrét célkitűzéseket is elfogadhatatlannak tartotta.

A d. pont alatti követelést ki kellene bővíteni a szerb nyelv latin írásmóddal történő használatát szabályozó törvény elfogadásával.

Az i. pont alatt felvetett szerződés már létezik Magyarország és Szerbia között. Még az 1980-as években alá lett írva az akkori Jugoszláviával az a szerződés, amely szabályozza a diplomák elismerését. Mivel, Szerbia az akkori Jugoszlávia jogutódjának tartja magát, most is ezt a szerződést alkalmazza. A gond valójában az egyetemeknél van. Az egyetemek autonómiával rendelkeznek és minden egyetem sajátosan értelmezi e jogszabály alkalmazását. Sok esetben a hazai egyetemeken nem is léteznek olyan szakok, amelyeknek a diplomáit szeretnék honosítani. Ez egyben komoly pénzforrási lehetőséget jelent az egyetemeknek és ezért „bábáskodnak" az oklevelek honosítása felett.

9. Bűnüldözés és igazságszolgáltatás

Sajnos a 9. fejezetben foglaltak szerint fel kell vetnünk a VMSZ ismételt következetlenségét. Az előző fejezetekben követeli a részarányos foglalkoztatás teljes körű alkalmazását, de itt már lágyítanak és az „amennyiben lehetséges" kifejezést használják a részarányos foglalkoztatás alkalmazásánál. A g. pont alatt nem világos mit is kell érteni az „alapos megfontolás tárgyává teszik, hogy kerüljön sor az igazságügyi szervek visszaállítására Magyarkanizsán, Temerinben és Adán" megfogalmazás alatt. Csak fontolgatni fogják vagy vissza is állítják őket? Az is kérdés milyen formában? A VMDK álláspontja szerint csakis az önálló községi bíróságok az elfogadható megoldás.

Továbbá, a kis értékű 5000 dinár alatti lopások esetében is be kellene vezetni a közmunkán keresztüli értékbeli munkavégzést, valamint felül kellene vizsgálni a BTK módosításának lehetőségét a kiskorú bűnözés esetében, illetve a fegyvertartást és a jogos önvédelem meghatározását szabályozó jogszabályokat.

10. Szerb - magyar történelmi megbékélés, vagyon-visszaszármaztatás,
rehabilitáció, az egyházakkal való együttműködés

Ami ezt a fejezetet illeti, a VMDK álláspontja szerint ismételten alálicitálásról van szó. Szerbia közjogi méltóságai továbbra sem kértek bocsánatot a délvidéki magyarságtól. A vagyon-visszaszármaztatási törvény módosításánál nem elegendő csak a csereingatlan megoldás megváltoztatása. Törölni kell belőle azokat a rendelkezéseket, amelyek még most is a kollektív bűnösséggel bélyegezik meg a délvidéki magyarságot. A gyakorlat azt mutatta meg, hogy sok esetben a vagyon-visszaszármaztatási törvény és a rehabilitációs törvény felesel egymással és ezért nem kerül sor jogérvényesítésre. A deklarációban foglaltak nem kötelező érvényűek és csak további káoszt fog eredményezni három dokumentum összemosása.

A VMDK hiányosságnak tartja azt is, hogy kimaradt a követelések közül a katonai temetők és emlékművek gondozását szabályozó országok közötti szerződés elfogadása és alkalmazása. A b. pontban foglaltakat ki kellene bővíteni olyan eszközök előirányozásával,amelyek lehetővé tennének egy központi,az 1944/45-ös véres eseményeket feldolgozó és azokat állandó jelleggel kiállító alapítvány, illetve emlékház működtetését. Pénzeszközöket kellene elkülöníteni az áldozatokhoz méltó emlékművek felépítésére, gondozására.

11.Helyi önkormányzatok

Teljesen elhibázott fejezetnek tartjuk. Szerbiának új önkormányzati törvényre van szüksége. Olyan törvényre,amely lehetővé teszi a hatalom lebontását és lehetőséget teremt a szubszidiaritás elvén működő települési önkormányzatok létrehozására. Ez egyben a délvidéki magyarság létkérdése is. Ugyanis, ez sok esetben önálló fejlődést biztosítana olyan magyar településeknek,amelyek jelentős lélekszámmal bírnak, de a mostani önkormányzati rendszer miatt kivannak szolgáltatva a központi közigazgatásnak, illetve be vannak olvasztva szerb többségű községekbe és így az ott élő magyarság nem tudja érvényesíteni jogait. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Mohol, Csantavér, Muzslya, Palics, Székelykeve,Bácsgyulafalva stb. önálló önkormányzatisággal rendelkeznének és az ott megtermelt pénzt saját maguk osztanák be a magyar oktatásra, kultúrára, nyelvhasználatra, médiára, infrastruktúra fejlesztésére stb. Ezek az önkormányzatok a későbbiekben tömörülhetnének egy egységes országos önkormányzatiságba, ami tovább szilárdítaná a délvidéki magyarság helyzetét.

Ezt a modellt alkalmazzák a szerbek is Koszovón. A helyi közösségek még egy esetleges törvénycserével sem tölthetik be ezt a szerepet. Külön kérdéskört képeznek a városi, illetve a községek központi településeiben lévő helyi közösségek szerepe és szükségessége.

A VMDK álláspontja szerint el kellene fogadni a polgárőrség bevezetésére vonatkozó törvényt. Ugyanis, a vidéken élők számára nem felel meg a kommunális rendőrség intézménye.

Összegzés: Mindaz mellett, hogy dicséretet érdemel az iromány közlése, meg kell állapítani, hogy nem lett közölve a dokumentum teljes terjedelmében, ami némi árnyékot vet a gyakorolt gesztusra. A bélyegzők és az aláírások elmaradása megkérdőjelezik a közzétett dokumentum hitelességét. A dokumentum tartalma sok esetben következetlenségekre,logikai ellentmondásokról, részmegoldásokról, alálicitálásra, a választási ígéretek kikerüléséről, elhibázott követelésekről tanúskodik. A délvidéki magyarság sorsát befolyásoló kérdések esetében ( területi és kulturális autonómia, részarányos foglalkoztatás, szavatolt parlamenti helyek-politikai autonómia, a Vajdaság autonómiája, vagyon-visszaszármaztatás, közigazgatási körzethatárok, önkormányzati törvény) nem számolhatunk előrelépésekre. Inkább visszalépésről, illetve a jelenlegi status quo fenntartásáról beszélhetünk. Mivel, a „szerződésben" találhatóak jó és támogatandó szempontok is, figyelemmel fogjuk kísérni a "szerződésben" foglaltak további sorsát. Végül is, egy „szerződés" csak annyit ér amennyit megvalósítanak belőle.

Dokumentumok:

1.http://www.b92.net/info/dokumenti/index.php?nav_id=841275
2. http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/17082/A-VMSZ-altal-jelolt-allamtitkarok.html
3.http://vmsz.org.rs/sites/default/files/user-images/koalicioni_sporazum.pdf
4. http://bozokiantal.blogspot.com/2014/05/nem-jutottunk-elobbre.html
5. http://www.rtv.rs/hu/vajdas%C3%A1g/folytat%C3%B3dhat-a-n%C3%A9psz%C3%ADnh%C3%A1z-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se_482922.html

Köszönjük, hogy elolvasta a VMDK HíRMONDÓT!

 

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél