Szerbia nem teljesít

2016. március 4.

Szerbia nem teljesíti a vagyon-visszaszármaztatási kötelezettségét. Vajon az EU ismét cinkos lesz mint a Beneš-dekrétumok esetében?

Csonka Áron blogja

Hol tart a szerbiai vagyon-visszaszármaztatás?

A közelmúltban már többször is beszéltem arról hol is tart a szerbiai vagyon-visszaszármaztatás. Felszólalásaimban rendszeresen arról számoltam be milyen nagy a lemaradás és milyen vontatottan működik, valójában nem működik, az a gyakorlatban. Beszéltem arról is milyen nagy átverés az az állítás, hogy a vajdasági magyar érdekképviselet hatalmas sikert ért el a rehabilitációs és a vagyon-visszaszármaztatás esetében. Konkrét adatokat, bírósági döntések számát mutattam be egy-egy nyilvános felszólalásomban. Ezekről a tényekről nem igazán szeretnek tudomást venni azok akik ezt megfelelő fórumokon szóvá tudnák tenni Belgrád-Budapest-Brüsszel viszonylatban. Pedig most nagy szükség volna rá!

Mert úgy néz ki Szerbia továbbra is cinkos lapokkal játszik (utalás a Beneš-dekrétumokra- a szerk. megjegyzése). Bár ez EU út vállalásával elfogadta a vagyon-visszaszármaztatás kötelezettségét, a gyakorlatban megtesz mindent annak érdekében, hogy erre ne kerüljön sor. Húzza az időt és görgeti maga előtt a valós kárpótlás kezdetét. Először a rehabilitációs és vagyon-visszaszármaztatás rendelkezéseinek ellentmondásai és elkésett alkalmazása miatt sok embert kizártak a kárpótlásból (különösen Csúrog-Zsablya-Mozsor magyarjainak esetében), másodszor elhalasztották az anyagi kárpótlás kifizetésének kezdetét, és harmadsorra a földtörvény módosításával teljesen felülírták a természetbeni és a földcsere alapon történő vagyon-visszaszármaztatást.

Teljes írás elolvasása:
http://csonkaaron.blogspot.rs/2016/03/hol-tart-szerbiai-vagyon.html
Kattintsál a videóra!
Mindössze húsz perces videó a 2016-02-29-i VRTV Napjaink c.műsorából. Kellő részletességgel, több félt megszólító, akár kordokumentumnak is megfelelő tájékoztatást nyújtó riport a szerbiai vagyon-visszaszármaztatás buktatóiról.

Bozóki Antal blogja ( http://bozokiantal.blogspot.rs/2016/02/lesz-e-termofold-visszaadas.html)
Elúszott az óbecsei kombinát (is)

Négy évig tartó, államilag ellenőrzött csődeljárás után 2015. december 17-én dobra került a nagyjából 1350 főt foglalkoztató PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát (is). A 85 és fél millió euróra becsült, 60 milliós tartozást felhalmozott óbecsei céget 45 és fél millió euróért megvette az MK Group (Miodrag Kostić Csoportja), „mivel az árverésen nagyobb ajánlatot tett a másik résztvevő, a Petar Matijević tulajdonában lévő húsipari vállalattól.[1]

Az óbecsei Mezőgazdasági Kombinát – a honlapja szerint – „Délkelet-Európa egyik vezető mezőgazdasági- termelő és feldolgozó vállalata. Mintegy 9000 hektár művelhető területen gazdálkodik, amiből 4000 hektár modern és klasszikus öntözőrendszerrel van ellátva. A vállalat tulajdonában 2895 hektár, a többi művelhető terület pedig állami tulajdonban van. Ugyancsak a vállalat tulajdonához tartozik 56 hektár területű gyümölcsös, 3395 tehén, 29 748 sertés, 371 birka és 74 ló".[2]

– Az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági kombinátját 2007-ben privatizálták, de 2011 óta ellenőrzött csődeljárás formájában ismét az állam bábáskodott felette. A privatizáció előtt a felelőtlen gazdálkodás, a magánosítás után a többi között a vállalat terhére felvett, de Đorđije Nicović tulajdonos egyéb cégeiben felhasznált hitelek és egyéb adósságok pecsételték meg a kombinát sorsát – olvasható a dolgozók elbocsátásáról szóló tudósításban.[3]

Az idei évtől 700 óbecsei PIK-es maradt egyik napról a másikra munka- és végkielégítés nélkül, sőt egy részüknek még egészségügyi könyvecskéje sincs. Az utcára került dolgozók „mindennap megjelennek a községháza előtt. Arra várnak, hogy végre valaki nekik is elmondja: szorult helyzetükben valóban számíthatnak-e a kormány segítségére".[4]

A történethez tartozik, hogy „Nicović a kombinátot 2007-ben vásárolta meg, vagyis abban az időben, amikor a tartományi privatizálási titkár éppen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke volt". Pásztor tagja volt a vállalat Igazgató Bizottságának is. Ezzel egy időben „a tartományi kormány alelnöki és a tartományi gazdasági titkári tisztséget is betöltötte". Esetében törvénysértő „érdekütközés állt fenn", ami „több mint egy évig tartott". Azt, hogy a 145 ezer dináros (akkori) fizetés mellett, mennyit zsebelt be az igazgatóbizottsági tagságért, Pásztor a sajtónak nem volt hajlandó elárulni.[5]

Kostićnak megérte, a magyarországi befektetőknek nem?

Az egykori Jugoszlávia példás vállalatának ilyen módon való magánosítása számos társadalmi, foglalkoztatási, szociális és egyéb kérdést vet fel. Egyebek között azt is, hogy a hétszáz elbocsátott dolgozó között hányan voltak magyarok és közülük a Kombinát új vezetése mennyit alkalmazott újra?

A vállalat megvétele iránt magyarországi érdeklődő is volt,[6] amely aztán a licitáción már nem vett részt. Kérdés viszont, hogy miért nem? Nem lehetett volna, mondjuk, abból az 50 milliárd forintból, amit a magyar kormány tavaly november 18-án jóváhagyott a Vajdasági Magyar Terület és Gazdaságfejlesztési Stratégia megvalósítására, megvásárolni az óbecsei kombinátot? Miért nem foglalkozott egyetlen vajdasági magyar párt sem ezzel a kérdéssel?

Ugyancsak megválaszolatlan a kérdés, hogyan, milyen úton-módon és mikor kívánja a szerb kormány visszaadni azokat a földterületeket, amelyeket az óbecsei község területén annak idején konfiskáltak, államosítottak, vagy más módon jutottak az állam tulajdonába, és amelyeket most a volt tulajdonosok visszakövetelnek? Hány hektár termőföld került ilyen módon az állam, majd az óbecsei kombinát tulajdonába? Az állam most azt is eladta, amit eddig uzurpált?

A PIK Bečej „9000 hektár művelhető területen gazdálkodott", amiből „a vállalat tulajdonában 2895 hektár van". Ezek szerint, Óbecse területén az állam tulajdonában még mindig 6105 hektár földnek kellene lenni.
Az óbecsei kombinát eladása kedvezőtlenül érintette a péterrévei magántermelőket (is), mivel „az állami tulajdonban lévő néhány ezer hektár föld az idén már nem elérhető, nem bérelhető számukra, mert hozzácsatolták a magánosított PIK Bečejhez"[7] (sic!!). Hozzájárult ez (is) ahhoz, hogy „a fiatalok nem mernek befektetni". Ennek pedig (egyik) egyenes következménye bizonyára az elvándorlás fokozódása lesz.

A restitúció (vagyon-visszaszármaztatás) pedig sehogy nem halad. Az Európai Parlament, a 2015. március 11-i állásfoglalásában (29. pont), a Szerbiáról szóló 2014. évi eredményjelentésről (2014/2949(RSP) javasolta „a kárpótlási törvény további módosítását a természetbeni kárpótlással kapcsolatos minden eljárási és jogi akadály megszüntetése érdekében".[8] A törvény módosítása azonban, aminek a termőföldek természetbeni visszaszármaztatást kellene biztosítani, még mindig csak tervezet formájában létezik.
Az elvett vagyon visszaszármaztatását követelő polgárok egyesülete [Udruženje građana za povraćaj oduzete imovine] február 26-án levélben követelte Nikola Selaković igazságügy-minisztertől, hogy a törvény módosítását „haladéktalanul terjessze a kormány elé, hogy azt a Képviselőház még a rendkívüli parlamenti választások előtt elfogadja".[9]A levélírók hangoztatták, hogy „az eljárások 320 000 részvevője és több mint félmillió családtagjuk, többnyire Szerb állampolgárok, valamit a helyi önkormányzati és az állami költségvetés, tovább nem várhatnak és ezeknek a módosításoknak a halogatása miatt anyagi kárt szenvednek".[10]
Az eddigi gyakorlatot ismerve, borítékolható, hogy erre – nagy valószínűséggel – a választások előtt már nem kerül sor.

Újvidék, 2016. február 27.
BOZÓKI Antal

[1] MK Grupa kupila PIK Bečej za 45,5 miliona evra [Az MK Csoport 45,5 millió euróért megvette a PIK Bečej-t] http://www.blic.rs/vesti/ekonomija/mk-grupa-kupila-pik-becej-za-455-miliona-evra/cn0syfn
[2] http://www.pikbecej.rs/
[3] feró: Hétszáz PIK-es maradt munka nélkül. Magyar Szó, 2016. február 9. 1. és 5.
[4] feró, a 3-as alatt.
[5] D. Isailović: Lider Mađara godinu dana krši zakon: Pastor u sukobu interesa [A magyarok vezetője egy éve sérti a törvényt: Pászor érdekütközésben van].http://www.pressonline.rs/info/politika/65405/lider-madjara-godinu-dana-krsi-zakon-pastor-u-sukobu-interesa.html, 2009. május 18.
[6] Za "PIK Bečej" zainteresovano sedam kupaca iz Danske, Mađarske, Rusije i Srbije [A PIK Bečej iránt hét vásárló érdeklődött Dániából, Magyarországból, Oroszországból és Szerbiából].http://www.ekapija.com/website/sr/page/1293665/Za-PIK-Be%C4%8Dej-zainteresovano-sedam-kupaca-iz-Danske-Ma%C4%91arske-Rusije-i-Srbije
[7] Varga Attila: A fitalok nem mernek befektetni. Magyar Szó, 2016. február 26.
[8] http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P8-TA-2015-0065&language=HU&ring=B8-2015-0213
[9] Tanjug: Zakon o restituciji usvojiti pre izbora [A restitúciós törvényt a választások előtt fogadják el]. http://www.akter.co.rs/25-politika/153658-zakon-o-restituciji-usvojiti-pre-izbora.html, 2016. február 26. [17:57]
[10] Uo.

Az MNT elnöke szerint értéktelen emberek vagyunk?

2016. március 3.

Az MNT elnöke nem állt fel abból a megroggyant (erkölcsi) (test)helyzetből, amelybe úgy jutott, hogy a kirekesztés tartalmait, a megbélyegzés retorikai fordulatait szerette volna a magyar nyelv lehetőségeivel elfedni. De a nyelv, az anyanyelve, megbüntette.

dr. Bence Erika: Ide a bélyeget!

Kertész Imre opusa tartalmazza a Holokauszt és a Kereszt párhuzamba állítását. A Holokauszt e kontextusban az emberiségnek a Kereszttel egyenértékű tragédiája. A legnagyobb. Amikor meghal az Erkölcs. Épp ezért szimbólumai, pl. a megbélyegzés, a kirekesztés szándékát jelölő sárga csillag olyan fogalom, amelyet nem szabad(na) hiába és kicsinyes jelölésekre használni – noha sokan és sokféleképpen visszaéltek már vele, kisajátították a hozzá fűződő tartalmakat.

Nem szeretném ezt elkövetni, noha rögtön ez a szimbólum, a sárga csillag jutott eszembe, amikor a Magyar Nemzeti Tanács 15. üléséről szóló közvetítést nézve/hallgatva felfigyeltem az ott folyó vita, pontosabban a vita egyes résztvevői által alkalmazott retorikai fordulatok és kifejtett tartalmak kirekesztő és megbélyegző jellegére.

Az ember történelme során kimeríthetetlen tárházát hozta létre azon szimbólumoknak (van tehát választék!), amelyekkel megbélyegezte és megbélyegezheti a Másikat, a más faj, nyelv, vallás és gondolkodás képviselőjét – a skarlát betűtől egészen olyan nyelvi jelekig, mint a személyes és a mutató névmások hangsúlyos helyzetben való alkalmazása: pl. Mi és Ők, Ezek és Azok, ahol a Mi és az Ezek a beszélő által legitimnek titulált csoportosulás és felfogás megnevezései, míg az Ők és az Azok az eltiprásra ítélt gondolkodás hordozói.

A Magyar Nemzeti Tanács elnöke a szervezet 15. ülésén kétféle politikáról beszélt. „Erről" – vagyis az MNT által kultiváltról és „Arról", ami számára és a szervezetet működtető (mert kár tagadni, hogy ez van!) párt számára is a legfőbb és a megsemmisítésre ítélt ellenségképet jelöli.

Nem minden politikus tud azonosmód bánni a nyelv lehetőségeivel, még ha az anyanyelvéről van is szó. A nyelvvel jól bánók közül kerülnek ki a szónokok. Az MNT elnöke nem tartozik közéjük. Épp ezért az idézett ülésen igencsak meggyűlt a baja a nyelvével, a magyar nyelv rendszerével. Úgy kellett volna ugyanis kirekesztő tartalmakat közölnie, hogy azok a politikai korrektség és a demokratikus döntéshozatal jelentéseit közvetítsék a hallgatóság felé. De a nyelv ellenállt és megbüntette beszélőjét. Aki azt akarta közölni, hogy „a Szakképzés éve program keretében a Népkör projektje (tankonyha létrehozása és működtetése) azért nem kaphat támogatást, azért vetette el a kuratórium, mert elnökségében ott vannak a Magyar Mozgalom tagjai, és az épületben zajlottak több ízben is a civil szervezet gyűlései és rendezvényei". Ehelyett „politikai manifesztálódás"-t mondott. Ami szövegkörnyezetéből következően – tankonyha működtetéséről volt szó – azt a kérdést indukálta befogadójában, hogy hol történik az a „manifesztálódás"? A Népkör konyhájában?

Vagyis egy tankonyha működtetése politikai manifesztáció. És ebből a logikai bukfencből szeretett volna felállni az MNT elnöke a mutató névmások hangsúlyos helyzetbe állításával. Kifejtette, hogy a „politika, igen is, akarta ezt a konyhát", ám nem mindegy, hogy „ez" vagy „az" a politikai akarat szerez-e érvényt magának. Nesze neked szakképzés és oktatási stratégia! A szakácsok és felszolgálók képzése kiélezett politikai kérdést jelent térségünkben, ahol a tanítók politikai hovatartozása, pártállása, s nem a szakmai kvalitásaik, az általuk átadható tudás minősége a fontos. Legalábbis az MNT elnöke szerint nem.

Az MNT elnöke nem állt fel abból a megroggyant (erkölcsi) (test)helyzetből, amelybe úgy jutott, hogy a kirekesztés tartalmait, a megbélyegzés retorikai fordulatait szerette volna a magyar nyelv lehetőségeivel elfedni. De a nyelv, az anyanyelve, megbüntette. Ki hiszi el ezentúl neki, hogy az általa irányított szervezet demokratikus, hogy döntéseiben a vélemények pluralitása és szabadsága a mérvadó? Hiszen az MNT elnöke azt mondta nekünk, sokunknak, hogy értéktelen emberek vagyunk, mert nem azokat az elveket valljuk, amelyeket az általa preferált politikai erők érvényesítenek hatalmi pozícióik és kiszolgáló szervezeteik (pl. az MNT) révén; jussunk a kirekesztés és a megbélyegzés, mert másként gondolkodunk, többek között nem hiszünk a szakmai érvényesülés és az uralkodó párt iránt kinyilvánított szolgalelkűség összefüggésében.

Hazudik, aki azt mondja, hogy a politikai tevékenység azonos a párttevékenységgel, egy párt szolgálatával. A politikai közbeszéd a társadalmi diskurzus része, civil szervezetek és független értelmiségiek is folytathatják és folytatják. Ezért sohasem fogom letagadni, hogy részt vettem, veszek abban a „politikai manifesztálódás"-ban, amelyet az MNT elnöke megbélyegzett. Viszont mindig tagadni fogom, hogy a szolgalelkűség a szakmai érvényesülés lehetősége.

Elnök úr! Ide a bélyeget! Ha kell, fölteszem a homlokomra, a kabátomra! De sohasem engedem meg, és mindig harcolni fogok ellene, hogy a gyermekem/gyermekeink homlokán is ott legyen! A mi gyerekeink ugyanis nem kevésbé értékesek az önökéinél, akik „azt" a politikát vallják, amit mi nem.

Egyet viszont sohasem teszek! Nem mondom azt a gyerekemnek, hogy legyen alattvaló, hogy lépjen be a hatalmi, vagy a hatalomközeli pártba, miként magam sem leszek az, és nem fogok szolgálni semmilyen hatalmi érdeket azért, hogy a gyermekemnek legyen ösztöndíja, munkahelye, vezetői pozíciója.

Önök meg ahogy gondolják. Az Önök gyermekei.

Önök „ezek", mi meg „azok"! Ön mondta.

Katt a linkre! MNT 15. ülés-részlet (Pannon RTV)

https://www.youtube.com/watch?v=30kTkcWzn4M

Új koalíciós többség a Magyar Nemzeti Tanács élén!

2016. február 29.

Kibontakozóban az ellenzék.
Jelentés a Magyar Nemzeti Tanács 15. rendes üléséről.

VMSZ-VSZL KOALÍCIÓS TÖBBSÉG A MAGYAR NEMZETI TANÁCSBAN

Sok mindenben rendhagyó volt a Magyar Nemzeti Tanács 15. rendes ülése. Első ízben történt meg, hogy megszakították a Magyar Nemzeti Tanács élő online közvetítését, első alkalommal került sor napirend előtti felszólalásra (ügyrend ellenes), új hatalmi és ellenzéki vonalak jelentek meg az MNT-ben, a Magyar Nemzeti Tanács történelmében először történt meg, hogy egy koalíciós többség vegye át a testület irányítását, amely munkáját a vajdasági magyar sajtó teljes elfojtásával kezdte.

Azok akik 2016. február 26-án délután háromkor rákapcsolódtak a Magyar Nemzeti Tanács online (internetes) élő közvetítésére valamivel az első felszólalás után csalódottan állapíthatták meg annak beszüntetését. Eddig ilyenre nem volt példa!

Pedig nem lehet mondani, hogy a rendszer le lett volna terhelve. Mert az online közvetítés megszakításánál a közvetítést biztosító rendszer csupán 11 nézőt mutatott ki.

Valószínűleg a közvetítést azért kellett megszakítani mert a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Hajnal Jenő ügyrend ellenesen napirend előtti felszólalást biztosított Bővíz László atyának, aki legalább fél órán át véleményezte a Magyar Patrióták Közösségének jelentését a bánsági templomok állapotáról, majd a felszólalást követően nem akart szót adni Tari Istvánnak, a VMDK képviselőjének aki az elhangzottakra reagálni szeretett volna.

Hajnal Jenő ezzel végérvényesen visszaélt ülésvezetési jogával. Hiszen ügyrend ellenes felszólalást biztosított, viszontválaszt nem engedélyezett, majd a napirend összeállításánál ismételten megszegte a MNT ügyrendjét amikor megtagadta a múlt ülésen sürgősségi eljárásban indítványozott napirendi pont automatikus besorolását a javasolt napirendi pontok közé.

Mint ismeretes, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a MNT -hez fordult azzal a napirendi javaslattal, hogy a MNT intézményesen foglalkozzon a bánsági templomok állapotával, hiszen azok a vajdasági magyarság épített örökségét (is) képezik, veszélyeztetett helyzetben vannak, javításra szorulnak, de még nem valók bontásra, ahogyan ezt egyesek javasolták.

Felszólalásában Bővíz atya hamisnak nevezte a Magyar Patrióta Közössége jelentését, élesen sarkítva és bizonyos állításaiban csúsztatva is. Végül beismerte: tárgyalásokat folytatnak a magyar kormánnyal a jelentésben említett templomok rendbetételére. Ezzel ellentmondásba keveredett saját magával és egyben elismerte a Magyar Patrióták Közössége általi felvetések helyességét.

Az ülés folytatásában sor került a MNT-ben jelenlévő csoportok világos megjelenítésére.
A Magyar Nemzeti Tanács állandó bizottságainak "új szakemberekkel való feltöltésének" örve alatt megalakúlt az új koalíciós többség, és láthatóvá vált az új ellenzék. Ugyanis, a választások utáni állapotokhoz képest átalakult a tanácsban lévő listák képviselete.

A "Másként magyarságunkért" lista képviselője Fodor László, aki mögött valójában a Bojan Pajtić féle Demokrata Párt (DS) volt, átlépett a "Magyar liga" listához, amely mögött a Nenad Čanak nevével fémjelzett Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL-LSV) van. Fodor átlépésével megszűnt a DS listája, míg a VSZL listája egy helyett, mostanára két képviselővel rendelkezik a Magyar Nemzeti Tanácsban.

A "Magyar összefogás" lista (VMSZ) gyakorlatilag szétesett a Magyar Mozgalom megalakulásával. Elejében az MM képviselői szorgalmasan a MÖ mellett szavaztak, de miután kizárták őket, ellenzékbe vonultak. Így most a VMDK mellett az MM is ellenzéki szerepet tölt be.

Talán ez és az egyre lemorzsolódó többség, késztette Hajnalékat, hogy hallgatólagos koalícióra lépjenek a VSZL -el.

Először Vass Tibort (Magyar liga-VSZL) megválasztották a pénzeszsáknak is nevezett Szekeres László Alapítvány új vezetőségébe, cserébe Vassék megszavazták a MNT 2016-os költségvetését, majd ezt követően Hajnalék a MNT 15. ülésén kiszavazták Vass ajánlatát a MNT állandó bizottsági tagságára.

A politikai alkunak köszönve a VSZL-nek most két MNT képviselővel (eredetileg egy + egy átálló), minimum hat tagja van a MNT állandó bizottságaiban.

Hajnalék ezzel precedens értékű koalíciót teremtettek a Magyar Nemzeti Tanácsban, illetve felrúgták azt a szóbeli megállapodást amit a Magyar Nemzeti Tanácsba bejutó listák vezetői fektettek le.

Nevezetesen azt, hogy a tanács állandó testületeiben arányaikhoz mérten minden lista képviseltetve lesz. Így lett a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének is a választásokon megszerzett két képviselői mandátuma után három képviselője az MNT állandó bizottságaiban.

Hogy a sunyi módon létrehozott friss koalíciós többség kiválóan működik, azt az ülés folytatásában mindenki láthatta, hiszen a VMSZ-VSZL képviselői mindent közösen megszavaztak , még a Magyar Szó és a Hét Nap új TJGYT (igazgató bizottság) tagjait is, ami a gyakorlatban a VMSZ kezébe adja a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtását.

A sors fintora ismét megmutatkozott. Azok akik egyfolytában az összefogást és a közösség építését harsogják, ismételten kirekesztenek, megbélyegeznek.

Nem képesek más magyar előjelű pártokkal való együttműködésre. Helyette azokkal fognak össze akiket nem is olyan rég maguk is megvetettek, lejanicsároztak, a vajdasági magyarokat lefasisztázóknak, a magyar szavazatokra hajtó fenevadnak neveztek, azzal vádolván őket nem is magyarok mert szerb többségű pártban politizálnak.

Amikor a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége országos választási koalícióra lépett a VSZL-el és a Szerbiai Szociáldemokrata Párttal, akkor lenemzetárulóztak bennünket.

Most meg...... Ennyit Hajnalék következetes politizálásáról.

Hogy mindez hogyan fog kihatni a Magyar Nemzeti Tanács működésére, azt még nem lehet tudni. Talán az idő megmutatja.

A MNT 15. rendes ülése. Teljes felvétel. Forrás: Pannon RTV.

Sajtójelentések:

http://vmdk.org.rs/hirek/596-a-magyar-nemzeti-tanacs-15-ulese-video
http://vmdk.org.rs/hirek/595-a-magyar-nemzeti-tanacs-15-ulese-sajtovisszhang02
http://vmdk.org.rs/hirek/594-a-magyar-nemzeti-tanacs-15-uelese-sajtovisszhang01

A Magyar Nemzeti Tanács a délvidéki sajtó teljes elfojtására készül

2016. február 25.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felszólítja a Magyar Nemzeti Tanács kisebbségpárti többségét, hogy a MNT 15-ik rendes ülésén ne szavazza meg azokat a kádermegoldásokat, amelyek a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtására irányulnak.

Miután a Szabadkai Színház színészei és a Magyar Szó, Hét Nap újságírói felcsillantottak némi reményt a szabadabb közéleti viszonyok kialakítása iránt, délvidéki magyar közösségünk némi oxigénhez jutott.
Sajnos ez nem tartott sokáig. A választások közeledtével megkezdőtött a visszarendeződés.

Először a Szabadkai Színházban ahol az igazgató bizottsági tágságot kimagasló pártkáderek érdemelték ki ( Újhelyi Ákos, igazgató bizottság elnöke/ tartományi képviselő, Pék Zoltán, igazgató bizottsági tag/ köztársasági képviselő). Az igazgató bizottság elnöki tisztségében olyan egyént neveztek ki akinek már voltak konfliktusai a Szabadkai Színház színészi gárdájával. Ebből csak arra lehet következtetni, hogy az elsődleges feladatuk nem a színház anyagi és művészi arculatának rendbetétele lesz, hanem a rebellis színészek megregulázása.

A Magyar Szó újságíróinak rendreutasítása azzal kezdődött, hogy tisztázatlan szakmai körülmények között szélnek eresztették a lap internetes szerkesztőségét, majd a kulturális rovat szerkesztőjét, amit megtoldtak két igazgató bizottsági tag kikényszerített lemondásával.

Megalázó módon, a VMDK tiltakozása ellenében, a Magyar Szó főszerkesztője és az igazgató bizottság elnöke maradt a helyén, sőt erősítést is kapott Juhász Attila államtitkár, Fremond Árpád, pártalelnök és parlamenti képviselő, valamint dr. Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgató bizottsági tag személyében.

A regulázási sorozat most tovább folytatódik.

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2016. február 26-i ülésén napirenden fog szerepelni a Magyar Szó és a Hét Nap Taggyűlési Jogokat Gyakoroló Testület (TJGYT-azaz igazgató bizottság) tagjainak kinevezése.

A MNT parlamenti többsége azt javasolja, hogy a Hét Nap TJGYT tagjai közé olyan pártkatonákat emeljenek be mint Pál Károly és Kovács Elvíra parlamenti képviselő.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ezért ismételten tiltakozását fejezi ki olyan személyek kinevezése ellen akik eddigi munkásságuk során többször is bebizonyították, hogy számukra az elsődleges szempont a szűk pártérdekek érvényesítése.

Továbbá, méltatlannak tartjuk olyan egyének jelenlétét a délvidéki magyar sajtót irányító testületeiben akik másokra való nyomásgyakorlást és szemmel látható pártcenzúrát végeznek.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felszólítja a Magyar Nemzeti Tanács kisebbségpárti többségét, hogy a MNT 15-ik rendes ülésén ne szavazza meg azokat a kádermegoldásokat, amelyek a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtására irányulnak.

VMDK Press
Óbecse, 2016.02.25.

Az áttételes pártkáderek összefonódásáról, bővebben ITT:

http://maglocistac.rs/v-meszes-ildiko-eljen-a-part-akcioban-rankovic-es-rakosi-utodai/

Választások előtti helyzetértékelés. Fókuszban a VMDK elnöke.

2016. február 20.

Mozgolódások a délvidéki magyar politikában

A február 8-i Fókuszban a műsor vendége Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. A vele folytatott beszélgetés témái: választások előtti helyzetértékelés, lehetséges koalíciók a vajdasági magyar politikai szintéren, a Magyar Nemzeti Tanács egy éves munkája ellenzéki szemszögből.

A műsorvezető-szerkesztő, Bágyi Ribár Renáta.

 https://www.youtube.com/watch?v=FhpiJCSDd8Y

Kattints a videóra! Nézd meg a teljes műsort! Délvidéki magyar politika 23 percben

 

Hogyan lehetne célszerűen használni a magyarországi gazdasági támogatásokat?

 https://www.youtube.com/watch?v=FFsnTitN5IA

Kattintsál  a videóra! 

Mennyire pártatlan a magyarországi gazdasági támogatások szétosztása?

2016. február 19.

A VMDK Hírmondó III.évf. 05.sz. 2016.02.19. kiadásában már érintettük a magyarországi gazdasági támogatások témakörét. Most folytatjuk!

A Hírmondó mostani számában, aktualitása miatt ismételten közölni fogjuk a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége február eleji közleményét (magyar és szerb nyelven is).

A Hírmondó végén megjelenítünk egy linket, amely tőlünk független publicistától származik. Nem feltétlenül tükrözi a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének véleményét, álláspontját. Érdekes adatokat, témaköröket feszeget. Jó olvasást kívánunk!

 

KÖZLEMÉNY 

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) támogatja a magyar kormány erőfeszítéseit a vajdasági magyarok gazdasági megerősítését célzó program  kapcsán. Ezért nem tudjuk támogatni a Vajdasági Magyar Szövetség felelőtlen és a szűk pártérdekeit  szolgáló magatartást amivel veszélyezteti a program megvalósulását.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége tisztában van azzal, hogy Pásztor István pártja a soron következő köztársasági, tartományi és önkormányzati választások előtt nem tud semmilyen eredményt felmutatni a köztársasági kormányban való részvétel hozadékaként, és ezért most görcsösen olyan témakörök után keresgél amit felhasználhat  választási kampányuk során.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerint Pásztor István kijelentését követően  a honi médiumokban és a szerbiai Köztársasági Korrupciós Ügynökség előtt, mi szerint pártja nem fog részt venni a magyar kormány 160 millió euró értékű gazdasági támogatás szétosztásában, politikailag felelőtlen és etikailag is aggályos a fent említett program tematizálása a párt választási kampányában.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége emlékeztetni szeretné a közvéleményt Pásztor István azon nyilatkozatára mi szerint a magyarországi támogatások pályázatok útján történő kiosztása átlátható és pártszínezet nélküli lesz.

Ezért követeljük Pásztor Istvántól, hogy a nyilvánosság előtt magyarázza el hogyan lehetséges az, hogy a gazdasági támogatásokat disztribuáló  "Prosperitati" alapítvány alapítói, az alapítvány igazgató bizottság tagjai, valamint az alapítvány terepi munkatársai mind a kisebbségi kormánypárt tagja, illetve a párthoz köthető személyek köréből való?

Hogyan lehetséges az, hogy az alapítvány ügyvezető igazgatója ifj. Juhász Bálint egy személyben a tartományi gazdasági titkárság titkár helyettese is? Esetében nincs-e  szó  érdekütközésről?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felhívást intéz a vajdasági magyar közösség minden tagjához, hogy a fent említett ellentmondások ellenére minél nagyobb számban vegyenek részt a már kiírt pályázati felhívásokon.

Egyben értesítjük őket, hogy a pályázatokon való részvétel  ingyenes, ahogyan a kísérő dokumentumok is. A felhívások szövegét, valamint minden szükséges dokumentum megtalálható a www.prosperitati.rs honlapon.

A pályázni kívánóknak felhívjuk a figyelmét, hogy ne dőljenek be olyan egyéneknek akik egy bizonyos  párt köreiből érkeznek és anyagi ellenszolgáltatás fejében a pályázáshoz "segítséget" kínálnak.

A VMDK sajtószolgálata

Óbecse, 2016. február 05.

SRPSKI http://vmdk.org.rs/hirek/583-saopstenje-za-stampu

 

Stephen Bozhen (Bózsó István)

A PROSPERÁLÓK 

http://hu.autonomija.info/stephen-bozhen-a-prosperalok/

SRPSKI http://www.autonomija.info/istvan-bozo-prosperitati-ili-kada-partija-deli-novac.html

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél