Da li je to odlazeći predsednik pokrajinske vlade prozvao predsednika opštine Ada Zoltana Bilickog zbog pronevere sredstava?

Pre dva dana (2.09.2020. godine) odlazeći predsednik pokrajinske vlade Igor Mirović je posetio radove na mostu u opštini Ada  i tom prilikom izjavio:

"Ovo jе jеdan od nеzavršеnih i pronеvеrеnih projеkata bivšе pokrajinskе administracijе kojе smo naslеdili. Ovdе ćеmo izgraditi i rеkonstruisati pristupnе saobraćajnicе, ali i izvеsti radovе na mostu koji stoji nеdovršеn od 2010. godinе. Očеkujеm da ćе do kraja novеmbra ovaj most biti u funkciji.”

Neki bi rekli da ova izjava nije ništa neobično jer je to manir stranke kojoj pripada. Samo što je tu izjavu dao u prisustvu predsednika opštine Ada Zoltana Bilickog koji je bio direktno umešan u sve zakulisane radnje oko mosta na reci Tisi u vreme kuđene prošle pokrajinske administracije.  

Kao što je to poznato, nakon preuzimanja vlasti od  strane SNS-a na republičkom nivou Zoltana Bilickog su za katolički Božić 2015. godine kao kadra DS-a u akciji „Rezač” uhapsili upravo zbog pronevere sredstava za građenje pomenutog mosta, zajedno sa bivšim predsednikom opštine Ada Irmenji Ferencom.

Nakon mesec dana Bilicki napušta  DS i prelazi u SNS. Nakon toga u javnosti – do dana današnjeg - nema nikakvih vesti o tome kakav je bio sudski epilog tog hapšenja.

 

Zoltan Bilicki ponovo postaje predsednik opštine, a Ferenc Irmenji član opštinskog veća -  uz svesrdnu podršku SNS-a!

 

Uzimajući sve to u obzir, postavlja se pitanje da li je to odlazeći predsednik pokrajinske vlade govoreći o „nezavršenom i proneverenom projektu bivše pokrajinske administracije“ zapravo javno prozvao predsednika opštine Ada Zoltana Bilickog zbog izvršenih pronevera i najavio njegov politički odstrel?

Ili je to izjavio uz lagodan osećaj da je „žuti lopov“ kako su ga oni u to vreme zvali, sada na njihovoj strani, pa je bezbedno i populistički korisno upirati prstom u administraciju koje već odavno nema?

Bilo kako bilo, pozivamo gospodina Mirovića da se vrati u opštinu Ada i proveri sudbinu doma za učenike srednje škole na koji je potrošeno 35 miliona dinara iz pokrajinske kase (dodatnih 35 iz opštinske kase) za vreme prethodnog mandata Zoltana Bilickog, a koji ni jedan jedini dan nije korišćen u tu namenu već se sada taj objekat koristi kao hostel.

 

Pres služba Demokratske zajednice vojvođanskih Mađara (DZVM), Bečej,

04.09.2020.

A VMDK elítéli Antalfalva és Cserépalja településtáblák megrongálását

2020. szeptember 4.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségéhez eljuttatott információk szerint ismeretlen tettesek augusztus végén megrongálták Antalfalva és Cserépalja településtábláit. Antalfalván a tettesek fekete festékkel lefestették az említett település magyar nevét (a román elnevezését nem bántották), míg Cserépalján a település szerb és magyar elnevezését is átfestették.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a legerélyesebben elítéli az ilyen vandál és soviniszta megnyilvánulásokat és követeli a szerbiai belügytől, valamint az illetékes ügyészségtől, hogy a legrövidebb időn belül kerítse kézre az elkövetőket és indítson ellenük eljárást. Az esetet jelentettük a polgárjogi jogvédő intézetének is.

 

antalfalva

antalfalva

csrepalja

 

Sajtótájékoztatót tartott a VMDK a Vajdasági RTV helyzetéről

A médiaházunkban kialakult helyzetről és a bejelentett leépítésekről tartott sajtótájékoztatót a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége. Csonka Áron, a VMDK elnöke kiemelte, hogy a párt szolidaritást vállal a Vajdasági RTV dolgozóival, és támogatja őket. Emellett megpróbálja jogi úton értesíteni a nemzetközi szerveket és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet arról, hogy véleményük szerint Vajdaságban sérülnek a kisebbségi jogok.

Mint köztudott, a foglalkoztatási tilalom miatt arra kényszerültek az állami szektorban dolgozók, hogy különböző ügynökségeken keresztül alkalmazzanak munkatársakat. Így történt a Vajdasági RTV esetében is, és most ezeknek az embereknek a szerződését nem fogják meghosszabbítani – mondta Csonka Áron, a VMDK elnöke.

Csonka Áron, a VMDK elnöke: Ez leépítéshez fogja vezetni a szerkesztőségeket, és úgy gondoljuk, hogy ezzel Szerbia megsérti a saját alkotmányát és azokat a nemzetközi törvényeket, amelyeket vállalt arra vonatkozólag, hogy a kisebbségieknek anyanyelvű tájékoztatást nyújt. Szerbia ezt az alkotmányos kötelezettséget már egyébként is sérti, hiszen a Szerbiai RTV mint közszolgálati televízió nem sugároz kisebbségi nyelveken, holott kötelessége volna. A Vajdasági RTV-ben a rádió és a televízió szerkesztőségének a leépítésével pedig ez a jog tovább csökkene.

Megoldásként a VMDK arra kéri a kormányt, hogy sürgősen rendelje vissza azokat az eszközöket, amelyeket megvont a Vajdasági RTV-től, valamint hogy módosítsa azt a törvényt, amellyel szabályozzák az előfizetés szétosztását. A VMDK azt javasolja, hogy a Vajdaságban összegyűjtött összeg főként a Vajdasági RTV-hez kerüljön, ezzel a pénzügyi gondok is megoldódnának, és hosszú távon fenntartható lenne a médiaház, azon belül pedig a kisebbségi szerkesztőségek működése is.

 

Forrás: Vajdasági Rtv, 2020. agusztus 24.

 

EMLÉKÉBŐL ERŐT MERÍTÜNK

 

Páll Sándor  (1954–2010)

 

 

          Tíz éve, 2010. július 7-én, távozott az élők sorából Páll Sándor, aki a délvidéki magyarság legbátrabb és legellentmondásosabb politikusa volt.

          Hozott magával valamit a hetvenes évek ifjoncainak vagányságából, polgárpukkasztó magatartásából, hisz azok közé a fiatalok közé tartozott, akik lemezlovasként − vidékünkön is − új szakmát csináltak maguknak.

          Hírnevét makacsságával, szívós kitartásával a háborús évek elején alapozta meg a belgrádi parlamentben, ahol törvénymódosítási javaslataival, folyamatos viszontválaszaival, csípős megjegyzéseivel, a háborús kormányt ostorozó, a szerb honatyákat nyelvük helyes használatára okító magatartásával, a nemzetkisebbségi pártpolitizálás új, addig nem tapasztalt magatartásmintáit kialakítva, pártjának, az akkor még egyetlen és egységes magyar szervezetnek: a VMDK-nak legnépszerűbb politikusa lett.

         Később is, 1996-tól, a szervezet elnökeként, következetesen kiállt a VMDK, a délvidéki magyarság – 1992-ben egységesen elfogadott – területi autonómiájára vonatkozó, elképzelése mellett.

          Nem csak az egyetemen, a képviselőházban, a jó zsíros bácskai földeken is otthon érezte magát. Gyakran szántás közben, traktora fülkéjében fogalmazta meg legújabb elképzeléseit, az általa vezetett érdekvédelmi szervezet közleményeit.

          Honatyaként, önkormányzati tisztségviselőként, képviselőként is tisztában volt azzal: csak az vállalhat politikai szerepet, aki botrányképes. Nem riadva vissza a botrányoktól sem, mi több: a botrányok által ráirányuló figyelem fénykörében a közpénzek átlátható költése mellett kardoskodott, ádáz harcot folytatva a bürokrata beidegződések ellen, a magyarságot cinikusan elnyomó, kizsákmányolva kiszorító balkáni taktikázások, kisszerű árulásokkal tarkított huzavonák ellen.

          Emlékezetes marad a hadurakkal, a háború népirtó hiénáival a nyilvánosság előtt folytatott kíméletlen vitája. A délvidéki magyarság akkor zárta őt szívébe.

          Nevéhez fűződik Óbecse és a környező települések utcái új elnevezésének kialakítása, ahogyan a magyarság zászlajának óbecsei városházára való kifüggesztése  is.

          Helytörténészként, művelődéstörténészként, tanárként, a szerb–magyar irodalmi kapcsolatok teljesen kétnyelvű kutatójaként publikált írásaival, könyveivel a hely jó szellemét és a két szomszédos nép közötti igazi megbékélés ügyét szolgálta.

          Emlékéből erőt merít a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége.

 

 

 

30 évvel ezelőtt alakult meg

2020. április 2.

Nincs történelmi VMDK!

 

        Még akkor sincs, ha egyesek állandóan TÖR-TÉNEL-MI-nek mondják, írják, ha egyesek állandóan ezt hangoztatják, sulykolják, ha egyesek gépies ismétléssel állandóan ezt a mellébeszélést, hazugságot szeretnék elterjeszteni, az emberekkel elfogadtatni.

        Kik találták ki, kik is emlegetik, szajkózzák ‒ és nem véletlenül! ‒ teljes erőből a TÖRTÉNELMI VMDK-t?

        Azok a volt vezetői, akiket a VMDK közgyűlése titkos szavazással, és döntő többséggel leváltott. Akiknek vezetéséből nem kért a tagság többsége. Akik állandóan, azóta is, vezetőnek képzelik magukat!

        A VMDK titkos szavazással leváltott vezetői, leváltásuk után nevezték el fölfuvalkodottan, önértékelési zavarokkal küszködve, történelmi pártnak azt a pártot, mely megalakulása óta folyamatosan működik, mely 1990 óta, bejegyzése óta, egy pillanatra sem szűnt meg.

        A megszűnt pártokat nevezték, elég pontatlanul, történelmi pártoknak, ám ezt a helytelenül elterjedt elnevezést nem véletlenül népszerűsítették, és népszerűsítik még ma is teljes gőzzel azok, akik új pártokat alapítva, árulásukat ködösítve leginkább attól a küzdelemtől menekültek volna, menekülnek még ma is, mely küzdelem a délvidéki magyarság területi autonómiájának kiharcolását tűzte zászlajára. Ráadásul elsőként a Kárpát-medencében élő őslakos magyar közösségek közül.

        Nincs történelmi VMDK!

        Csak VMDK van, mely 30 évvel ezelőtt alakult meg Doroszlón.

 

30 éves a VMDK!

 2020. március 31-én 30 éves a VMDK!

 

 

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél