Csonka Áron a VMDK elnöke • Napjaink

2016. február 09.

Még meg sem száradt a tinta a pályázati felhíváson, máris megjelentek a terepen olyan személyek, akik jó üzletet vélnek felfedezni a pályázni kívánó, a bürökrácia útvesztőjében járatlan, egyszerű emberek megtévesztésében.

Csonka Áron a VMDK elnöke.

Forrás: RTV, Napjaink – politikai-közéleti magazin, 2016.02.08.

SAOPŠTENJE ZA ŠTAMPU

05. februar 2016.

Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara (DZVM) podržava napore mađarske vlade povodom programa za ekonomsko osnaživanje vojvođanskih Mađara. Zbog toga ne možemo podržati neodgovorno ponašanje Saveza vojvođanskih Mađara koja se rukovodeći svojim usko- stranačkim interesima ugrožava realizaciju ovog projekta.

Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara je svesna činjenice da stranka Ištvana Pastora pred predstojeće republičke, pokrajinske i lokalne izbore mađarskom biračkom telu ne može prikazati nikakve rezultate proisteklih iz učešća u republičkoj vladi, te da se sada grčevito bore za neku temu koju bi mogli iskoristiti u predizbornoj kampanji.

Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara smatra da je nakon izjave Ištvana Pastora medijima, ali i republičkoj agenciji za borbu protiv korupcije da njegova stranka neće učestvovati u distribuciji 160 miliona eura ekonomskog podsticaja mađarske vlade, neodgovorno i etički problematično tematizovanje ovog projekta u svrhu stranačke predizborne kampanje.

Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara podseća da je Ištvan Pastor javno izjavio da će se distribucija ovih sredstava putem konkursa vršiti transparentno i bez stranačke obojenosti.

Zbog toga tražimo da Ištvan Pastor javno objasni kako je moguće da su osnivači, članovi upravnog odbora i saradnici fondacije "Prosperitati" zadužene za sprovođenje konkursa za dodeljivanje sredstava sve sami članovi ili bliski saradnici Saveza vojvođanskih Mađara?

Kako je moguće da je izvršni direktor fondacije "Prosperitati" Juhas Balint mlađi ujedno i zamenik pokrajinskog sekretara za privredu? Da li se u ovom slučaju radi o sukobu interesa?

Demokratska zajednica vojvođanskih Mađara poziva vojvođanske Mađare da uprkos svim navedenim nejasnoćama u što većem broju podnesu svoje projekte na već raspisane konkurse.

Ujedno ih obaveštavamo da je učešće na konkursima, kao i konkursna dokumentacija besplatna, te da se tekstovi konkursa i konkursna dokumentacija može pronaći na sajtu www.prosperitati.rs .

Pozivamo ih de na ne nasednu na pokušaje pojedinaca iz redova određenih stranačkih struktura koji za određenu novčanu nadoknadu nude svoju "pomoć" prilikom konkurisanja.

Pres služba Demokratske zajednice vojvođanskih Mađara

Bečej, 5.02.2016. godine

„Ami provokálhatja a közösségünket”

2016. február 3., szerda

 

 
 
 
Gondolatok az MNT 14. ülése után
 
Pénteken (január 29-én) követtem a TV-n a Magyar Nemzeti Tanács (2 óra 32 percig tartó) ülésének közvetítését, amelyen – az információk szerint (az eddigi ülésekhez viszonyítva relatív kevesebb) – 235 oldalas anyag került megvitatásra.  (A testület tagjainak állítólag hat napjuk volt ennek az irdatlan irattömegnek a feldolgozására.)
A legtöbb napirendi ponttal kapcsolatban vita úgyszólván nem volt.[1] Szinte izgalommentesen, az előre megírt forgatókönyv szerint zajlott az ülés: Amit Jerasz Anikó (Magyar Összefogás – MÖ), a Végrehajtó Bizottság elnöke „előterjesztett”, azt –Hajnal Jenő, a testület elnökének vezényletével – a túlnyomó többségben a MÖ-hoz (valójában a Vajdasági Magyar Szövetséghez) tartozó testület tagjai rendre megszavazták.
A szavazatok aránya (a 23 jelen lévő tag közül) többnyire 19-20 igen szavazat, 2 nem és 1 tartózkodás volt. Ha az ülésen nincsen jelen Tari István és Bacskulin István(mindketten VMDK – Csonka Áron képviselői) bizonyára csaknem minden napirendi pont vita nélkül kerül elfogadásra.
            Hajnal Jenő az ülés kezdetén szavazásra bocsátotta Tari István napirend-módosítási javaslatát, hogy sürgősségi eljárás keretében vitassa meg A vajdasági magyar közösség alapérdekeinek képviseletéről (Szerbia EU-s csatlakozási folyamata alatt) c. dokumentumot.[2] Tari javaslatát 20-an ellenezték, 2 ketten támogatták egy tag pedig 1 tartózkodott. A tanács úgyszintén elutasította másik Tari javaslatát is, hogy ugyanilyen eljárás útján vitassa meg a bánság veszélyeztetett templomaival kapcsolatos teendőket.
 
Fotó:VMDK
 
             Vita csak az utolsó (21.) napirendi pont, a nagybecskereki új utcanevek „meghatározásának, illetve átnevezésének véleményezése” és – az ülés végén Hajnal Jenő (már napirenden kívüli) „beszámolója” körül alakult ki, amit aztán az ülést vezető elnök hamarjában elfojtott.
Az MNT Nyelvhasználati Bizottsága, az elektronikus úton történt szavazás után, a 2015. december 9-én kelt (MNT-N/593-E/Z/15/8 sz.) záradékával támogatta a nagybecskereki városi utcanév meghatározó bizottság 2015. november 27-i javaslatát, hogy az egyik nagybecskereki névtelen utca neve legyen Mileva Marić Einstein, a másiké Prof. dr. Tihomir Vrebalov utca, a harmadiké pedig Dr. Milan Momirski utca, a Tiršov utca neve legyen Teodor Vršački püspök utca, a Népfront utcát pedig nevezzék el Dr. Slavko Županskiról.
            Az MNT Végrehajtó Bizottsága – a 2015. december 30-ai ülésén – záradékot fogadott el, amellyel maradéktalanul támogatta ezeket a javaslatokat (Iratszám: MNT-001897/K/2015 - N/596/5).
            Az MNT újvidéki ülésén Bacskulin István kérte, hogy az utcanevekről „külön-külön utcánként” szavazzanak, mert „van itt olyan utcanév javaslat, amit maga bizottság is 5 igen 4 tartózkodó és 1 ellenszavazattal fogadott el”. (MNT Nyelvhasználati Bizottságának egyébként 17 tagja van.[3]) A Népfront utca nevének változtatásáról lenne szó – pontosított Bacskulin.
„Nem tudom támogatni”, hogy Dr. Slavko Županskiról, vagyis arról a személyről nevezzenek el utcát, aki „megszavazta, hogy Szerbiához tartozzon Vajdaság” – mondta Bacskulin, majd a szerb nyelven felolvasta a Matica Srpska 1825 és a Szerb Népi Mozgalom (még 2013. április 22-én) benyújtott utcanév indoklását, amelyben ez áll:
–   Dr. Slavko Županski ügyvéd néptribun volt, az első Szerb Nemzeti bizottság elnöke, vezetője és ideológusa, az első újvidéki Nagy Nemzetgyűlés részvevője, amely döntést hozott Szerémség Bánát, Bácska és Baranya Szerbiához való csatolásáról.
             1918 történelmi váltópillanataiban hozzájárult – minden polgárnak biztosítva a szabadságot és a biztonságot –, hogy városunkban békés úton kerüljön sor a hatalom átvételére és az új néphatalom felállítására. Torontálvármegye későbbi nagyzsupánja, Dr.Slavko Županski 1918. november 17-én megvárta és üdvözölte a szerb katonaság, a parancsok Ristić dandártábornokkal való bevonulását Nagybecskerekre.
Az említett okokból javasoljuk, hogy a szülőhelyén Melencén is valamelyik utcát nevezzék el Dr. Slavko Županskiról, és hogy Nagybecskereken is, megfelelő helyen, emeljenek neki emlékművet – olvasható a javaslat indoklásában.
Tari István felszólalásában rámutatott, hogy „az elektronikus szavazást nem kellene gyakorlattá tenni, a vitát ezzel kizárni”.
– Elgondolkodtató dolog, ha egy többnyelvű közösségben, sőt igazi multikulturális térségben, mert a Bánság valamikor volt, még a marhaleveleket is három nyelven állították ki, olyasmi megtörténhet, mint ami a javaslatban előttünk áll. Merthogy nyilván, hogy a magyar-szerb kapcsolattörténetben is az van, hogy ami az egyik közösségnek ünnep, az a másiknak gyásznap. És ha valaki egy ilyen fakuló multikulturális közösségben olyan mozzanatokat, példákat, példaképeket, embereket, eseményeket akar megnevezni, amelyek nem a megbékélést felé mozdítják el az egész történetet. Merthogy azt tudomásul kell vennünk, hogy 1918-ban a szerbek megszállták ezt a térséget. A nemzetközi jog szerint megszálló hadsereg volt, az a hadsereg, amely puskalövés nélkül… No, most ezt lehet hőstettként kezelni, de nem biztos, hogy a magyarság hőstettéként éli meg. No, most ha ebben a közösségben, ha valaki folyamatosan provokálni akarja a magyarságot, akkor ezeket a mozzanatokat kell kiemelni. És azt gondolom, hogy az MNT bizottságainak, kultúrával foglalkozó embereinek erre fel kell hívni a figyelmet, mert ez tulajdonképpen a mi kultúránknak a része volt. Mi még annak a kultúrának a része vagyunk, melyben az emberek még beszélték azoknak a nyelvét, akikkel egy utcában laktak. No, most, amióta a tartomány a jövevények gyűjtőhelye lett, olyan embereké, akik nem biztos, hogy jó szomszédok voltak azokon a helyeken, ahonnan eljöttek, akkor történhet meg ez. Azt gondolom, hogy a NMT-nek nyomatékkal fel kell hívni a figyelmet, mindarra, ami provokálhatja a közösségünket – mondta Tari. 
            Dudás Károly (a VMSZ Tanácsának is az elnöke) az elektronikus szavazás kérdésében egyetértett Tari Istvánnal, majd kiemelte:
            – Minimum azzal tartozunk magunknak, a közösségnek, hogy elmondjuk, állandóan a toleranciára oktatnak bennünket, és nyilvánvaló, ehhez a toleranciához a másik fél, ha egyáltalán van másik fél, már pedig van, soha nem tartja magát. Én azt hiszen, hogy ez nagyon fontos. Nyilván fölháborító az, hogy volt már korábban is, hogy az elcsatolásunkat próbálták velünk megünnepeltetni. Én az hiszem fölháborító az, hogy valóban egy olyan ember nevét javasolják, azok, akinek a szája tele van a toleranciával, aki nyilvánvaló, hogy ennek a számunkra, a velük együtt élők számára, rendkívüli következményei voltak, máig ható és a jövőre kiható következményei. Nyilvánvaló, hogy azt meg kell tennünk, hogy ez itt elhangozzék a nyilvánosság előtt, hogy fölháborító egyáltalán, hogy valakinek eszébe jutott egy olyan közösségben, amely örökké a toleranciát és a békés együttélést hirdeti. Főleg akkor, amikor, ha nem is megfelelő fokon, de azt hiszem, hogy a megbékélés elkezdődött, megtörtént bizonyos fontos, magas színtereken. Jó lenne, hogy ha alacsonyabb színtereken is követnék ezt a példát.
            Az elnöklő Hajnal Jenő „nem tudta támogatni” Bacskulin javaslatát, hogy az utcanevekről „külön-külön szavazzanak”, és azt a javaslatát sem, hogy „vegyék le ezt az egy nevet a javaslatról”, mivel – szerinte – „egységes döntésről van szó”, majd felkérte a testület tagjait, „fogadja el ezt a jóváhagyást”.
            Az MNT ezek után 19 igen 2 nem és 1 tartózkodással elfogadta a VB-nek ezt a javaslatát is. 
            Ebből is látszik, hogy az MNT ülésén nem az érvek és a közösségi érdekek, hanem Hajnal Jenő álláspontja a fontos. A vita alapján az elnöklőnek legalább két lehetőség is kínálkozott: leveszi a napirendről a teljes (21.) pontot, vagy csak a vitatott utcanév javaslatot, és visszautalja a VB-nak újbóli megvitatás végett. Ehelyett a legrosszabb, a vajdasági magyarságra nézve sértő döntést fogadtatott el a testülettel. Ezt most már csak úgy lehetne mérsékelni, ha az elnök úr, amikor továbbítja az utcanevek „jóváhagyását” a nagybecskereki önkormányzatnak, a kísérő levélben ismertetné az MNT ülésén elhangzottakat és felkérné az illetékeseket, hogy ennek függvényében tekintsenek el a vitatott utcanévtől. 
Ismereteim szerint, az MNT ülésének üléséről két tudósítás jelent meg, az egyik a Vajdaság Ma internetes portálon,[4] a másik a Magyar Szó napilapban,[5]de a nagybecskereki utcanevekről folytatott vitáról egyikben sem találunk még csak utalást sem.  
            A Magyar Szó közölte viszont Hajnal Jenőnek a napirend megvitatását követő „beszámolóját”[6] a tanács tagjainak (és a nyilvánosságnak) az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. tárgyalási fejezetének akciótervéhez tartozó külön kisebbségi akciótervről, amelynek tervezetét a megbízott munkacsoport tavaly december utolsó napjaiban továbbította elfogadásra a szerb kormánynak.
            Érdemes teljes egészében idézni mit mondott/olvasott fel Hajnal Jenő erről a készülő dokumentumról:
– A munkacsoport, amelynek én is tagja voltam, tavaly áprilisában tartotta meg alakuló ülését. A munkacsoport mintegy tíz ülést tartott. Az akcióterv 75 oldalas és 112 külön akciót tartalmaz. A dokumentum korábbi változatához képest a végső változat jobban tükrözi a vajdasági magyar közösség igényeit, jobb megoldásokat kínál fel problémáinak megoldására. Az MNT korábban két alkalommal szervezett zártkörű értekezletet a kisebbségi akcióterv témájában. Ezekre a találkozókra a legjobb szakembereket hívtuk meg, hogy megvitassák a lehetséges megoldásokat. A kormány eddig nem fogadta el az akciótervet. Ennek egyik oka az, hogy a tervezetet az Európa Tanács szakértői már most felülvizsgálják. A dokumentum tervezete több területen irányoz elő cselekvést: a nemzetiségi hovatartozásról szóló nyilatkozás lehetővé tételét és ennek az adatnak a nyilvántartását a születési anyakönyvi kivonatokban; a kisebbségi választási külön névjegyzék állandó frissítését; a gyűlöletbeszéd és más etnikai alapon elkövetett bűncselekmények kapcsán indított bírósági eljárások hatékonyságának növelését; a kisebbség nyelvén történő tájékoztatásra való jog biztosítását; a kulturális programok és projektumok finanszírozását; a nyelvhasználat hivatalossá tételét a településeken; a bírósági eljárások kisebbségi nyelven történő lefolytatását; fordító szolgálatok létrehozását; az elektronikus közigazgatás anyanyelven való alkalmazását; a bírósági hálózat átszervezését, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvén történő eljárások bevezetésére vagy megőrzésére; a kisebbségi nyelven történő oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztését; a szerbet mint nem anyanyelvet oktató tanárok képzését; az oklevelek honosítását – taglalta Hajnal.
Tari István sokadszorra megismételte abbéli véleményét, hogy Szerbia uniós csatlakozásának és a magyar közösség érdekérvényesítésének vonatkozásában ebben a folyamatban az MNT-nek kellene megfogalmaznia a hivatalos álláspontot, illetve a közösség alapérdekeit. A közösségre nézve nem a legelőnyösebb, ha Belgrádban dőlnek el a magyarság alapérdekei, emelte ki Tari.
Ezt a felszólalást követően Hajnal emlékeztetett: az EU keretben szabta meg, hogy mi kerülhet bele egy akciótervbe, és mi nem, és kit mikor lehet megszorongatni – olvasható a tudósításban.
Az idézetből megállapítható, hogy a nemzeti kisebbségi akcióterv már a szerb kormány elé került elfogadásra.
Az MNT erről dokumentumról a mai napig vitát nem nyitott, nem tűzte napirendre.
Nem érthető, még kevésbé indokolható, hogy Hajnal Jenő miért kerüli/kerülte el ennek a dokumentumnak a megvitatását az MNT ülésén, amikor ez éppen azzal a négy területtel (kultúra, oktatás, tájékoztatás valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat) foglalkozik, amely az MNT közvetlen illetékességi körébe tartozik? A két alkalommal (Szabadkán, 2015. november 5-én és december 21-én) szervezet „zártkörű munkajellegű összejövetelt”, amelyen „a kisebbségi témai szakértői” vettek/vehettek részt, nem helyettesíthetik a testület állásfoglalását egy olyan dokumentummal kapcsolatban, amely hosszabb távon meghatározza a nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak alakulását. 
Az elnöki beszámolóban egyszerűen nem felel meg a valóságnak, hogy „az EU keretben szabta meg, hogy mi kerülhet bele egy akciótervbe, és mi nem”. Még az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottsága által 2016. január 28-án elfogadott, David McAllister által javasolt „állásfoglalásra irányuló indítvány” 21. pontjában[7] is az akciótervről csak ez olvasható: (Az EP) „üdvözli Szerbia kötelezettségvállalását egy nemzeti kisebbségekre vonatkozó célzott cselekvési terv összeállítására, amely tovább fogja javítani a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos
gyakorlatok és jogi keret végrehajtását és fejlesztését”. Szó se nincsen tehát arról, hogy az EU megszabta volna „mi kerülhet bele egy akciótervbe, és mi nem”. Elnök úrnak bizonyára gondja van a nemzetközi dokumentumok értelmezésével (is). Sajnos, ennek következményei azonban az egész közösséget érintik.
            A konkrét esetben, tehát, nem „a szerb politikum megszorongatásáról” van szó, ahogy Tari fogalmazott, hanem őshonos közösségünk jogainak a megvalósításáról, érvényesítéséről.
            Hajnal Jenő az akciótervek kidolgozó munkacsoportban az MNT állásfoglalása nélkül, úgymond magánszemélyként képviselte a vajdasági magyar közösséget! Erről viszont, amennyiben a szerb kormány az MNT hivatalos álláspontja nélkül fogadja el a dokumentumot – a kár valamivel való enyhítése érdekében –, értestesíteni kell az EU magyar képviselőit.
Újvidék, 2016. február 3.
BOZÓKI Antal


[4]Toma Viktória: A Magyar Nemzeti Tanács elfogadta az Európa Kollégium pénzügyi tervét és munkatervét.

[5] Sz-cs, P. E.: A kollégium, amely megtart. Magyar Szó, 2016. január 30., vagyhttp://www.magyarszo.com/hu/2959/kozelet/140232/A-koll%C3%A9gium-amely-megtart.htm, 2016. január 30., 08:45 >> 2016. január 30. [14:03] éshttp://www.vmsz.org.rs/hirek/sajtofigyelo/kollegium-amely-megtart, 2016. 01. 30.
[6] Magyar Szó, idézett írás.
Forrás: Bozóki Antal (hon)lapja

Még meg sem száradt a tinta

2016. február 2.

KÖZLEMÉNY

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége olyan információk birtokába jutott, miszerint máris durva visszaélések tapasztalhatóak a magyarországi adófizetők pénzéből megvalósuló vajdasági gazdasági- és vidékfejlesztési pályázat kapcsán.

Még meg sem száradt a tinta a pályázati felhíváson, máris megjelentek a terepen olyan személyek, akik jó üzletet vélnek felfedezni a pályázni kívánó, a bürökrácia útvesztőjében járatlan, egyszerű emberek megtévesztésében.

Felismervén a pályázati kiírások által kért dokumentumok sokaságának elrettentő tényét, olyan személyek jelentek meg Óbecse Község területén, akik a párttagságukra és a párton belüli kapcsolatrendszerükre hivatkozva kínálják segítségüket a pályázni kívánó kisiparosoknak, vállalkozóknak, földműveseknek.

" Mindössze" ötven eurót kérnek cserébe azért, hogy felírassák őket a magyarországi pénzekből megvalósuló vajdasági gazdaság- és vidékfejlesztési pályázaton való részvételi listára, illetve nyertes pályázatokat ígérnek, ami után további tíz százalék jutalmi pénzt kérnek a pályázaton elnyert pénzösszegekből.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felhívja a pályázni kívánók figyelmét arra, hogy ne dőljenek be az ilyen próbálkozásoknak, annál is inkább, mert a pályázati kiírás értelmében csak egyéni és személyes jelentkezéseket fogadnak el.

2016-02-02, Óbecse

A VMDK sajtószolgálata

Filmforrás: Vajdasági RTV

Kishitű kullogás az események után

2016. február 1.

Az EGYÉB napirendi pont alatt szóba hozott cselekvési tervről.

A különféle politikai célokra felhasznált zárt szakértői ülésekről.

Elmaradt kezdeményezés!

Csak a Magyar Nemzeti Tanácsnak van igazi felhatalmazása nemzeti alapérdekeink meghatározására.

Tari István az MNT 14. ülésén.
2016. január 29.
Filmforrás: Pannon RTV

Egyiknek ünnep, a másiknak gyász!

2016. február 1.

Mi még annak a kultúrának a része vagyunk, melyben az emberek még beszélték azoknak a nyelvét, akikkel egy utcában laktak.

Amióta a tartomány a jövevények gyűjtőhelyévé vált...

Amióta elszaporodtak körülöttünk azok, akik a saját szülőföldjükön rossz szomszédok voltak...

Tari István az MNT 14. ülésén.
2016. január 29.
Filmforrás: Pannon RTV

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél