A Magyar Mozgalom név szerepelni fog a választási listákon

2016. március 30-án tette közzé jogerős ítéletét a szerbiai Közigazgatási Bíróság, amivel pontot tett annak a választási jogvitának a végére, amelynek az volt a fő tárgya, hogy Magyar Mozgalom néven elindulhat-e Óbecsén a községi választásokon a VMDK és az MM által jegyzett jelöltlista — mondta dr. Korhecz Tamás listavezető, az MM társelnöke.

A precedens
A választási per lényege az volt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség politikai és közigazgatási eszközökkel próbálta ellehetetleníteni, hogy a lista elinduljon az óbecsei választásokon, azt kifogásolva, hogy a lista nevében benne van a Magyar Mozgalom neve — magyarázta Korhecz. A VMSZ azt is sikeresen kijárta, hogy az óbecsei választási bizottság megmásítva saját döntését ne engedélyezze az MM—VMDK lista indulását. A Magyar Mozgalom bírósági jogorvoslatért folyamodott, a Közigazgatási Bíróság teljes egészében elfogadta a fellebbezését. Ez az ítélet nagyon fontos, precedensértékű — jelentette ki Korhecz —, a jogvita ugyanis nem csak az óbecsei választásokról szólt. A VMSZ megpróbálta az összes szinten ellehetetleníteni a választásokon való indulást, és ha a bíróság nem adott volna helyt a keresetnek, elveszett volna az eddig összegyűjtött több mint 15 000 támogató aláírás, és a határidők miatt a legtöbb helyen az MM nem indíthatott volna választási listát. Most végérvényesen eldőlt, hogy két magyar nemzeti lista fog vetélkedni a szavazók bizalmáért.
Alkotmányjogászként és a közigazgatási jog professzoraként Korhecz Tamás hozzátette: a szerbiai többpárti demokrácia 25 évében talán most történt meg először, hogy nem a választási szereplést próbálta gyengíteni vagy ellehetetleníteni egy politikai vetélytárs, hanem a választáson való indulást. Szerbiában is az a gyakorlat, hogy ha a választópolgárok támogatnak egy politikai opciót az induláskor, akkor azt a vetélytársak nem próbálják meg elgáncsolni. Most pont ez történt. Pedig magyar—magyar viszonylatban erre soha nem volt példa.

Kétszeresen kiemelt nap

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége pontosan 25 évvel ezelőtt alakult meg — emlékeztetett Csonka Áron pártelnök. Ez most nem csak egy egyszerű születésnap, hiszen most politikai értelemben is újjáéled a szervezet. Csonka Áron egy másik, rossz értelemben vett precedensre is rámutatott: sohasem történt olyan, hogy egy politikai vezető egy interjúban olyan felhívást indítson, hogy az esetleges politikai ellenfeleket fizikailag kell eltakarítani. Nemrég erre is sor került egy internetes portálon, a kijelentés a tartományi képviselőház elnökétől hangzott el. Veszélyes játék ez, különösen magyar—magyar viszonylatban. Ez egy nagyon rossz üzenet, mely súrolja a gyűlöletbeszéd határát is — mondta Csonka Áron.

Szabó Attila felvételei

2016.04.01.

www.hetnap.rs

A VMDK-MM KÖZTÁRSASÁGI ÉS TARTOMÁNYI VÁLASZTÁSI PROGRAM SZÖVEGE

"Magyar mozgalom - hogy változtassunk! – VMDK" köztársasági és a "Magyar mozgalom az autonómiáért – Dr. Korhecz Tamás – VMDK – Csonka Áron" tartományi választási listák közös

VÁLASZTÁSI PROGRAMJA


Azzal a nem palástolt céllal indulunk az áprilisi választásokon, hogy a rosszkedvű, csalódott, reményét vesztett és folyamatosan sorvadó vajdasági magyarságot felrázzuk a tespedtségéből, hogy cselekvésre ösztönözzük, hogy megszabadítsuk a vajdasági magyar közéletet a kirekesztéstől, a félelemtől, az egyszólamúságtól és a pártalapú foglalkoztatástól. Mára oda jutottunk, hogy a magyar ember nem csak az időről időre újra fellángoló szerb nacionalizmustól, az Európát máris megosztó migránsáradattól fél, hanem a helyi magyar kiskirályok kicsinyes zsarnokoskodásától és önkényétől is. Hiszünk abban, hogy van kiút a jelenlegi válságból. Ennek érdekében sok mindennek változnia kell, de a változást csak mi – vajdasági magyar emberek – érhetjük el úgy, hogy felállunk és teszünk ennek érdekében. Végtére is sok minden éppen rajtunk múlik. Cselekedjünk és változtassunk! Varázsvesszőnk ugyan nincs, de vannak őszinte, határozott és világos elképzeléseink arról, mit kellene, és mit tudnánk másként csinálni, milyen környezetet, milyen vezetőket és milyen közéletet szeretnénk.

Elvándorlás, szülőföldön való boldogulás

Az elmúlt években sohasem látott mértéket öltött a vajdasági magyar emberek elvándorlása, a szülőföld elhagyása. Az elvándorlás leginkább a fiatalabb, munkaképes nemzedéket érinti. Fő célpontja már nem Magyarország, hanem Ausztria, Németország, Anglia nagyvárosai, gazdasági központjai. A már évtizedek óta rendkívül alacsony születésszám és társadalmunk elöregedése miatt ez az elvándorlás hatványozottan veszélyezteti iskolarendszerünket, városaink, falvaink gazdasági fejlődési lehetőségeit, életképességét. A vajdasági magyar politikai vezetők, ritka kivétellel, évek óta némán szemlélik ezt az újkori népvándorlást. Olykor, amikor megszólalnak, önigazoló módon úgy kezelik az elvándorlást, mintha az természeti jelenség lenne, amelyre a politika nem hatott és nem is hat, sőt nem is befolyásolhatja. Azt a látszatot keltik, hogy az elvándorlás okait kizárólag a munkanélküliségben és az ország gazdasági nehézségeiben kell keresni. Ez nem más, mint a felelősség elhárítása, a tehetetlenség leplezése. Az elvándorlás ugyanis társadalmi jelenség, amelynek ugyan vannak szerkezeti, objektív kiváltó okai, de annak mértéke, iránya és intenzitása a politika irányítói által igenis befolyásolható. Meggyőződésünk, hogy az elvándorlásnak nem csupán a munkanélküliség és a gazdasági nehézségek az okozói, hanem az a társadalmi környezet is, amelyben a reményvesztettség, a csalódottság és a perspektívanélküliség uralkodik, amelyben a korrupció és a klientúraépítés megfosztja az emberek tömegét a jövőbe vetett hittől. Ezért pedig elsősorban az uralkodó és hitelét vesztett politikai elit a felelős. A választópolgárok mélyen csalódtak a szerbiai politikai pártokban, mert önös érdekeik mentén folyamatosan rombolták a politikai rendszer hitelét, tevékenységükkel csömört és kilátástalanságot gerjesztettek az országban. A pártok dicstelen versengést folytattak a választási ígérgetésben ugyanúgy, mint az ígéretek sorozatos be nem tartásában. Meggyőződésünk, hogy a tömeges elvándorlás mögötti csalódottságot és kilátástalanságot nem csak a gazdaság stagnálása és a munkanélküliség váltotta ki, hanem az is, hogy a pártok orruknál fogva vezetik a polgárokat. Meg kell szüntetni a pártalapú foglalkoztatást, a korrupciót és a klientúraépítést.

Pártalapú foglalkoztatás és annak felszámolása

Az emberek elkeseredését és csalódottságát nagyban erősíti az a széleskörűen elterjedt gyakorlat, amely szerint a közszférában a párttagság vált a munkába állás és a hivatali előmenetel elsődleges szempontjává. Sajnos, a jelenség mindennapossá vált a magyarlakta térségben is, ahol leginkább magyar pártvezetők irányítják a közéletet. Ma már ott tartunk, hogy a szakértelem, a törvénytisztelet, a munkafegyelem teljesen mellékes szemponttá váltak egy-egy munkahely betöltésénél, az egyetlen érdemi mérce a párthovatartozás és a szolgalelkű hűség a pártvezetőhöz. A portástól a tanárig, a kommunális rendőrtől a jegyzőig mindenhol a párthűség a kiválasztási szempont. Az emberek ebben a helyzetben könnyen elveszítik hitüket és életkedvüket, elveszítik az intézményekbe, a törvényességbe vetett bizalmukat. Sőt, a pártalapú káderezés az intézményrendszer munkájára is roppant negatívan hat, mert teljesíteni nem kell, az eredmények nem igazán fontosak, csak a pártvezetéshez való alázatos hűség számít; sérül a szakmaiság, a közérdek, a semmibe veszik a nemzeti érdek.
A szakértelem hiánya, kirekesztése a társadalmi életből ahhoz fog vezetni, hogy a következő generációknak nem lesz kitől tanulniuk, nem lesz, aki szakavatottan és lelkiismeretesen gyógyítson minket, az intézmények el fognak veszni a modernizációs folyamatokban. A pártkönyvecske nem diploma, és önmagában nem jogosít fel senkit arra, hogy dolgozzon egy adott intézményben, vagy vezesse azt, mert azt szakszerűen, a köz- és nemzeti érdeket szolgálva kell megtenni.

Ígérjük, hogy mindazokon a helyeken, ahol befolyásunk lesz a foglalkoztatásra, következetesen szakítunk ezzel a gyakorlattal. Érvényt szerzünk annak az elvnek, hogy a szakmai felkészültség, a törvénytisztelet és a munkához való viszony kell, hogy az elsődleges kiválasztási szempont legyen a munkába álláskor és előmenetelkor. Még azoknál a tisztségeknél is megköveteljük majd a szakmai felkészültség minimumát, amelyek politikai tisztségnek számítanak. Ezzel fokozatosan visszaszerezhetjük a munka és a szakmaiság becsületét, az emberek hitét abban, hogy érdemes tanulni és szorgalmasan, jól dolgozni.

Az elvándorlás egyik mozgatórugója, hogy az emberek nem látják a fejlődés, a gyarapodás, az előmenetel esélyét a szülőföldjükön, rossznak és élhetetlennek érzik saját kis világunkat. A pártalapú foglalkoztatás megszüntetése a közszférában sokat javíthatna a helyzeten, de nem elégséges a romboló folyamatok megfékezéséhez. Az embereknek segítséget kell nyújtani, aktívan és szervezetten, azért, hogy felfedezzék a szülőföldjükben rejlő lehetőségeket és megtanuljanak élni is vele. A bibliai példával élve, nem sült halat kívánunk osztani az embereknek, hanem csónakot és hálókat, és – ami legalább ilyen fontos – a halászathoz szükséges tudást. Vannak kitörési és megkapaszkodási lehetőségek, azonban ezek egy része ismeretlen és sajnos kihasználatlan. Feladatunknak tekintjük ezeknek a lehetőségeknek a széleskörű ismertetését, újak megteremtését, és az emberek megsegítését abban, hogy ezekkel élni is tudjanak. A vajdasági magyarok lehetőségei egyrészt a mezőgazdaságban, és az arra épülő szekunder és tercier szektorban, valamint a gazdaságot (nálunk) meghatározó mikro-, kis- és középvállalkozásokban rejlenek.

Nekünk nincs kőolajunk, nincsenek nemesfémekben gazdag ércbányáink, nincs tiszta és vonzó tengerpartunk. Viszont van kitűnő, és az intenzív gazdálkodással még tönkre nem tett termőföldünk, vannak fejleszthető hagyományaink a mezőgazdálkodás és a mezőgazdasági termékek feldolgozása terén. A mezőgazdaság nagyon fontos gazdasági ág a Vajdaságban, de ezen a területen nagyot fejlődött a technológia, itt is új tudásra van szükségünk, amely versenyképesebbé tudja tenni a mezőgazdaságot itt, ahol a természet adta lehetőségek megvannak. Amennyiben elősegítenénk a tudás átadását, ha szakszerűen serkenteni tudnánk a mezőgazdaság szerkezetváltását, az intenzív, alternatív és ökológiai mezőgazdaság elterjedését, a termelők szövetkezését, valamint olyan versenyképes élelmiszer-ipari és mezőgazdasági termékek előállítását, amelyek kielégítik a legigényesebb vásárlók igényeit is, akkor a fejlődés útjára lépnénk, és falvaink elnéptelenedése is leállítható lenne. A fejlesztésekhez erős intézményi háttérre van szükség, ennek érdekében kiemelten fontosnak tartjuk a zentai székhelyű Berényi János Agrár-Innovációs Központ munkájának támogatását és kiszélesítését. Támogatjuk a szabályozott kistermelői termék-előállítást, és a helyi élelmiszer-fogyasztást. Koalíciónk nem ígérget felelőtlenül. Azt vállaljuk, hogy ezen a téren is új fejezetet nyitunk. Az eddigi kampányszerű, alkalmi, és általában véve is alacsony intenzitású tevékenységet új alapokra helyezzük. Máris vannak hiteles és sikeres gyakorlatok ezen a téren. Ilyen a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (TMFA) tízéves tevékenysége, amely nagyrészt egyik képviselőjelöltünk, Szabó József agrármérnök munkáját dicséri. A TMFA tíz éve alatt olyan, gyakorlatilag kamatmentes, türelmi időszakkal erősített mezőgazdasági hitelezést folytatott, amely érdemben segített a gazdáknak, termelőknek, és a kistermelőknek is. Az öntöző-berendezésekre, fóliasátrakra, üvegházakra, autentikus szőlőfajták telepítésére, méhészetre fordítható hitelek sok vajdasági gazdának jelentettek kitörési pontot, a gazdasági megkapaszkodás eszközét. Sok millió euró hitel jutott el így több mint háromezer gazdához. Ilyen, és ehhez hasonló programokat kell biztosítani a jövőben is, de nagyobb figyelmet kell fordítani a folyamatos kommunikációra a falusi lakossággal, a folyamatok és lehetőségek összehangolására. Vállaljuk, hogy amennyiben a választók bizalmából döntési helyzetbe kerülünk, akkor lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a terményeket átadó mezőgazdasági termelők minden esetben megkapják a terményekért járó pénzt, és ne csak bottal üssék a felvásárló nyomát, ahogyan ezt számos esetben tapasztalhattuk az elmúlt időszakban. Kiállunk a drasztikusan lecsökentett hektáralapú támogatások korábbi összegének a visszaállításáért.

A perspektívateremtés megkerülhetetlen terepe maga a gazdaság, azon belül a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése, támogatása. Gazdasági programunk központjában maga a vállalkozó áll. A vállalkozó itt fektet be, itt teremt, és nagyrészt itt költi el a jövedelmét. A vállalkozó újít, fejleszt, bővít, s vállalata fejlődése során munkásokat alkalmaz, itteni embereknek, s azok családjának biztosít megélhetési lehetőséget. Amikor a gazdasági programról beszélünk, akkor nem az időszakos, kampányfogásízű pénzlebegtetésre gondolunk! Gazdasági programunk a vállalkozások, a start-up cégek létrejöttének ösztönzésén, a mikrovállalkozások követésén, coachingján, a kis- és középvállalatok fejlődésének innovációkon alapuló pénzügyi vállalkozásserkentő projektumain alapul. A vállalkozások korszerű, innovatív fejlesztéseit, tudásalapú beruházásait, rentábilis eszközfejlesztését, valamint a humánerőforrás központú befektetéseit támogatni kell a versenyképességünk növelése érdekében.

Gazdasági prioritásunk tehát a célirányos, tudatos vállalkozásfejlesztés, a vállalatok versenyképességének növelése. A mindenkori vajdasági kormányzattal közös célunk Vajdaság, mint külföldi tőkebefektetési célpont imázsának javítása, vonzerejének növelése. A térségspecifikus ágazatoknak, mint a turizmus és egészségturizmus magasabb szintre emelése, a csúcstechnológiát alkalmazó cégeknek (mint az autóipar és gyógyszeripar) kedvező befektetési lehetőségek felkínálása szintén kiemelt célunk. Ennek megfelelően Koalíciónk a stratégiatervezés és a projektumalapú menedzsment elveit betartva, mérhető és kimutatható eredményorientált gazdasági koncepciót tűz ki célul.

Olyan vállalkozásfejlesztést kívánunk elérni, amely rövidtávon segít megoldani az itteni magyar vállalkozók jelenlegi gondjait, középtávon pedig e vállalkozások erősödésével, és új vállalkozások megjelenésével biztosítja a szilárd és erős magyar vállalkozói közeget itt Vajdaságban, melynek kimondatlanul is célja a magyar emberek foglalkoztatása és jólétének, itthoni érvényesülésének biztosítása.

Ezáltal igyekszünk kijavítani az elmúlt 20 év gazdaságpolitikai mulasztásait e téren, amely a szakmaiságot mellőző, pártalapú káderpolitikára épült. Tesszük ezt annak tudatában, hogy gazdasági felzárkózásunk, megerősödésünk pillanatnyilag talán a legfontosabb egzisztenciális kérdés, s egyben megmaradásunk záloga.

Emellett külön figyelmet kell fordítanunk az informatikai szektorban megbúvó lehetőségekre. Ismeretes, hogy a programozói IT munkát otthonról is lehet végezni, ezen a területen az egész világ egy piac.

A perspektívateremtés ugyancsak fontos tere a kisiparosok világa. Sokkal többet kell intenzíven foglalkozni a kisipari tevékenység felkarolásával, annak támogatásával, a korszerű, versenyképes tudás széleskörű átadásával. Céheket, egyesületeket kell létrehoznunk, serkentenünk kell ezt a folyamatot annak érdekében, hogy a kisiparosok egységesen, érdekérvényesítő erővel tudjanak hatni a politika világára.

Az élhető környezet kialakításában fontos szerepe lehet a környezetvédelemnek, erőforrásaink megőrzésének és ésszerű kihasználásának. A hulladékgazdálkodásban, az épületek hőszigetelésében, a megújuló energiaforrások kihasználásában komoly lehetőségek rejlenek, különösen most, amikor lassan az EU kapujába kerülünk, és számos európai fejlesztési forrás nyílik meg fokozatosan.

Jogállamiság, korrupció, klientúraépítés

A jogállamiság érvényesülését Szerbiában leginkább a széleskörűen elterjedt korrupció és a mindenhova beférkőző klientúraépítés veszélyezteti. Mindez nem vajdasági magyar specifikum – jellemző az egész szerbiai társadalomra – de ez nem ok arra, hogy elnézően viszonyuljunk hozzá, és ne üzenjünk hadat neki. A korrupció és klientúraépítés nagyon sokba kerül a gazdaságnak, csökkenti a gazdasági vállalatok hatékonyságát és deprimálja a vállalkozásokat. A szemfüles, kapcsolatokkal rendelkező ügyeskedők nemegyszer büntetlenül dézsmálják meg mások verejtékes munkájának az eredményét. Ígérjük, hogy ahol helyzetbe kerülünk a választók bizalmából, ott aktívan hadakozni fogunk ez ellen a fertő ellen. Eddig is így cselekedtünk, nem csak ígérünk. Jelöltjeink közül sokan éveken keresztül vezettek költségvetési intézményeket, nevükhöz azonban egyetlen korrupciós ügy sem kötődik, mégkávéházi pletykák szintjén sem.

A jó ötlet, minőséges és gazdaságos ajánlatok, a szakértelem, a tudás legyenek az intézmények és vezetőik mércéi a megrendelések, ösztöndíjak, garanciák megítélésénél, és ne az egyén politikai, nemzeti vagy más elkötelezettsége, hovatartozása.

A korrupcióval és klientúraépítéssel összefügg a vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás lassúsága is. A folyamat már egy évtizede zajlik, de a vagyon legnagyobb része, különösen a termőföld továbbra is állami tulajdonban van, és gyakran az újgazdagok további gyarapodását szolgálja. Vállaljuk, hogy erőteljesen kiállunk a kárpótlási folyamat mellett, hogy minél több ember kapja vissza ősei termőföldjét, azok jogtalanul elkobzott vagyonát és folyamatosan rámutatunk majd a különböző visszaélésekre.

Mi komolyan vesszük a jogállamiságot, a törvényességet és a jogbiztonságot.

Nemzetileg felelős, de plurális és szabad tájékoztatás

A magyar nyelvű tájékoztatási eszközöket fel kívánjuk szabadítani a pártpolitikai irányítás és ellenőrzés alól. Minden képmutató pártvezetői megnyilatkozás ellenére ki kell mondanunk, a magyar nyelvű médiát a magyar pártszékház korifeusai szerkesztik. Koalíciónk szorgalmazza a többpárti alapú demokratikus közélet feltételeinek megvalósulását. Ma ezen a téren a legfontosabb az egypárti, sorvadó vajdasági magyar média kiszabadítása a politikai egyszólamúság béklyóiból, és a kiegyensúlyozott, szabad, oknyomozó közszolgálati tájékoztatás megvalósítása. Követeljük a magyar elektronikus média frekvenciakiosztásának megoldását a pozitív diszkrimináció elve alapján.

A pénzügyi kiszolgáltatottság, a folyamatos anyaországi médiatámogatásokra való rászorultság olyan függőséget eredményezett, amelyben az önkorlátozás hiánya miatt veszélybe került a pártatlan és a szakmaiságot tisztelő tájékoztatás. A ,,hallgattassék meg a másik fél is'" elvet a Magyar Szó rendszeresen és durván megszegte az elmúlt években, oly mértékben, hogy az esetenként a pártatlanság látszatát is mellőzte. Ebben a helyzetben az lehetne a megoldás, ha az MNT világos etikai standardokat fogalmazna meg, és annak betartását egy független, újságírókból álló szakmai testület ellenőrizné. Az újságírókat meg kell védeni a zsarolásoktól és zaklatásoktól. Elfogadhatatlan az a gyakorlat, amelynek értelmében az „engedetlen" tömegtájékoztatási eszközök esetében fokozatosan megvonják az addig biztosított támogatásokat (Hét Nap) vagy, hogy a független, magánalapítású médiumokat (Családi Kör) elszigetelik az összes anyaországi támogatástól.

A hír szent, a vélemény szabad. Amit ígérünk: mi nem fogunk nyomást gyakorolni a sajtóra, és védelmünkbe vesszük az összes újságírót, akit véleményéért szankcionálnak.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy nekünk nem számít a nemzeti sajtó. Hisszük, hogy sajtónknak a nemzeti érdekeink megfogalmazása és védelmezése is a dolga, de ez nem egyenlő a pártvezetők által megfogalmazott, testre szabott nemzeti érdekkel. Míg az első tartós és kiszámítható, a másik folyamatosan változó és bántóan szubjektív.

Egység és sokszínűség – a pluralizmus és a nemzeti minimum

Kisebbségi élethelyzetben, amelyben mi, vajdasági magyarok élünk, csak kivételes teljesítménnyel, humán erőforrásaink maximális felhasználásával tudunk megmaradni a szülőföldünkön, esetleg pozitív változásokat is elérni. Minden tenni akaró magyar emberre szükség van. Ha emberi erőforrásaink egy részéről hatalmi érdekektől vezérelve lemondunk, annak rendkívül káros következményei lesznek a magyarság egészére nézve, ha pedig legkiválóbb szakembereink egy jelentős részét rekeszti ki a hatalmi többség, az egyenesen merénylet a nemzeti érdekeink ellen. Mi vállalkozunk arra, hogy minden nemzetért tenni akaró embert megbecsülünk, és helyet biztosítunk nekik a közösségi építkezésben.

Abban különbözünk markánsan a magyar politikai paletta többi résztvevőjétől, elsősorban az eddig domináns magyar politikai szervezettől, ahogyan a magyar közösségen belüli politikai, gazdasági, társadalmi különbözőségre tekintünk, és ahogyan kezelni kívánjuk a meglévő különbségeket, ahogyanösszefogást próbálunk teremteni. Hisszük, hogy a közösségünkön belüli pluralitás természetes állapot, a közösségünket alkotó embereket más-más motivációk mozgatják, gazdasági és egzisztenciális érdekeik is eltérhetnek, más-más dolgot tartanak fontosnak az életben. Csupán látszategység és -egyetértés az, amely arról szól, hogy a polgárokat arra kényszerítjük, hogy folyamatosan egy vezető döntései mögé sorakozzanak fel, hogy az eltérő gondolatokat elfojtják, és virtuálisan fenntartják közösségünk egyszólamúságát. Kényszerrel, anyagi függőséggel, megfélemlítéssel fegyelmezni lehet, de összefogást és egységet teremteni soha. Attól még nem lesz egység, hogy a választott vezető saját döntéseit a közösség akaratának állítja be. Mi azt valljuk, hogy a gondolatok, érdekek és értékek különbözőségének teret kell biztosítani, a közösségünket, falvainkat, városainkat érintő sorskérdésekről felkészülten, felelősen, de szabadon kell párbeszédet folytatni, érvelni és mások érveit megvitatni. Ha fontos dolgainkról nem lehet őszinte véleményt mondani, hogyha kirekesztés, leárulózás, az egységrombolás vádja jár annak, aki érvekkel bírálja a szűk vezetés elképzeléseit, akkor elhalnak a kreatív kezdeményezések, besimulóvá és meddővé válik a társadalmi gondolkodás. Mindazonáltal mi is elismerjük a nemzeti egység kialakításának a fontosságát számos sorskérdésben, de azt valljuk, hogy a nemzeti minimum kialakítása konszenzusteremtéssel, az érintettek széleskörű és aktív bevonásával, meggyőzéssel és kölcsönös engedményekkel érhető el. Az így megteremtett egység egy-egy kérdésben nem az egység látszata, hanem olyan egyetértés, amelyben mindenki megtalálja önmagát.

Vállaljuk, hogy amennyiben a választók bizalmából döntési helyzetbe kerülünk, minden fontos társadalmi kérdésben keressük a konszenzusteremtés lehetőségét a magyarság körében. Integrálni fogjuk a különböző véleményeket és prioritásokat annak érdekében, hogy a közös részvétellel kialakított álláspontok érvényesülhessenek. A fent ismertetett elvet következetesen szeretnénk érvényesíteni a rendelkezésre álló szerbiai és magyarországi támogatások esetében is. Transzparens, szakmailag védhető és a társadalmunk széles palettáját a döntéshozatali mechanizmusokba beintegráló pályázati elbírálási rendszerre lenne szükség. Vannak, és főleg voltak jó, és követhető gyakorlatok és példák, amelyeket az egyszólamúság sorra felszámolt az elmúlt egy-két évben. Nem történhet meg, hogy egy jó pályázat csak azért ne nyerjen, mert az egyesület, kulturális vagy oktatási intézmény, vállalkozás „szófogadatlan", másként gondolkodó vezetéssel rendelkezik.

Tudásalapú társadalom – Szabadkai Egyetem

Kivételes fontosságot tulajdonítunk az oktatásfejlesztésnek, közösségünk erejét és versenyképességét elsősorban a közösséget alkotó emberek képzettsége, tudása és szakmai felkészültsége határozza meg. Kiemelt célunk, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel azon fáradozzunk, hogy sorainkban egyre több képzett, iskolázott ember legyen, akik tudásukkal egzisztenciát teremthetnek a szülőföldön, és hozzájárulhatnak az egész régió gazdasági és kulturális fejlődéséhez, gyarapodásához. Nem lehetünk béresként és napszámosként egyenrangúak szülőföldünkön mindaddig, amíg képzettség és tudás dolgában elmaradunk szomszédainktól. Az iskolázottság és a képzettség növelése hozzájárulhat az erős társadalmi középosztály megteremtéséhez, ami hosszútávon erősítené meg a vajdasági magyarságot. Mindazonáltal nem elég szakembereket képezni, de a szakértelmet tisztelni is kell. Olyan társadalmat szeretnénk teremteni, amelyben a szakértelmet megbecsülik és tisztelik, ahol a szakmai szempontok és szakmai alapú szelekció széleskörűen érvényesül. Az előző összetételű MNT rengeteget tett azért, hogy ledolgozzuk képzési hátrányunkat. Sajnos, az eltelt másfél esztendőben az MNT ösztöndíjprogramjai tartalmilag kiüresedtek, lebutítottakká váltak, az értelmiségképzést a diáksegélyezés princípiuma vette át. Ami talán ennél is nagyobb baj, hogy az eddig egyeduralkodó magyar párt által irányított MNT felsőoktatási intézményeink fejlesztését teljesen elhanyagolta. Oda kell figyelni a világ vezető egyetemeire, ezek kínálatát követve kell nekünk is új szakirányokat nyitni, fejleszteni a vajdasági felsőoktatási intézményeket. Az MNT munkacsoportja 2013-ban kidolgozta a magyarul is oktató Szabadkai Állami Egyetem megvalósíthatósági tanulmányát. A szakmai becslések szerint az egyetemalapítással a magyar egyetemi hallgatók és a fiatal magyar tudományos értelmiség egy komoly hányadát is itthon lehetne tartani, esélyt és perspektívát teremtve nekik, sőt, ez az intézményfejlesztés nagyban elősegíthetné a magasan képzett vajdasági magyar fiatal szakemberek hazatérését és itthoni érvényesülését is. A szakmai alapokon nyugvó, egyedülálló tervet az itteni magyar politikai vezetés parancsára „titkosították és papírkosárba dobták", miközben az egyetemalapítással számos olyan fejlesztés indulhatott volna el, amely felmérhetetlen gazdasági és kulturális gyarapodást indított volna el Észak-Bácskában. Vállaljuk, hogy az egyetemalapítás tervét aktualizáljuk, párbeszédet kezdeményezünk annak megvalósítása érdekében, és hogy az elképzelést következetesen és erőteljesen képviseljük. Magyarországon több, Szabadkánál kisebb városnak is saját egyeteme van, bűnös luxus önként feladni egy ilyen fontos fejlesztési lehetőséget.

Autonómia

Autonómiapártiak vagyunk. Őszintén és nyíltan támogatjuk a területi és a nem területi autonómia különböző formáit, mert meggyőződésünk, hogy az autonómiára szükség van az esélyegyenlőséghez, és ahhoz is, hogy hosszú távon megőrizhessük önazonosságunkat. Az autonómia fejlesztéséhez számunkra elfogadható kiindulópont a Magyar Koalíció 2008-ban elfogadott, hárompárti közös autonómia-koncepciója.

Sajnos, Vajdaság autonómiája és a nemzeti tanácsokon keresztül megvalósuló kulturális autonómia ügye is vesztésre áll. Az Alkotmánybíróság sorozatos döntései jelentősen megnyirbálták az autonóm jogosítványokat. Érvekkel, szakszerűen, kitartóan és határozottan fogunk fellépni annak érdekében, hogy az autonómia ügye ne degradálódjon tovább. Sajnos a magyar politikai vezetők az elmúlt három évben csendben és passzívan szemlélték az autonómia fokozatos leépítését, miközben kulcspozíciókat töltöttek be.

A Vajdaság területi autonómiája számunkra olyan közigazgatási keret, amely elősegítheti a különböző nemzeti közösségek békés egymás mellett élését és önmagunk megbecsülését is. A Vajdaságban számos olyan jó gyakorlat alakult ki a múltban, ami példaértékű, ezért ezek újraélesztése és ápolása fontos feladat.

Demográfia – szociális kérdések

Fogyatkozásunk, elöregedésünk legfőbb oka az alacsony születésszám. Ezt a problémát a tömeges elvándorlás még inkább láthatóvá tette. Falvainkban ma már egy keresztelőre nem két temetés jut, hanem néha nyolc-tíz is. A jelenség nem magyar és nem is szerbiai, ettől azonban még lehetne ellene tenni. A Magyar Nemzeti Tanács népesedési akciótervét, amely legalább részben javíthatott volna a helyzeten, hatalmi paranccsal felfüggesztették, sajnos éppen legnagyobb politikai pártunk vezetőjének utasítására. Ennek ellenére részeredményei máris láthatóak voltak azokban a magyar többségű önkormányzatokban, amelyekben a politikai támogatás hiányában is felkarolták a programok egy részét. Ennél azonban jóval többet lehetne tenni azért, hogy erősítsük a családokat, hogy serkentsük a gyermekvállalást, hogy a többgyermekes édesanyák munkavállalási lehetőségeit is külön támogassuk. Koalíciónk motorja szeretne lenni ezeknek az úttörő folyamatoknak. Rugalmas munkaidejű napközik, anyabarát munkakörnyezet létesítésének serkentésével, a család anyagi-erkölcsi megbecsülésének támogatásával. Minden születendő gyermek után nagyobb anyagi támogatást, a második gyermektől kezdve pedig ingyenes óvodai ellátást kell biztosítani. Lakásépítési alapokat kell létrehozni, ezekhez házvásárlási, a házak adaptálását szolgáló támogatásokért lehetne fordulni. Az erre vonatkozó tartományi és önkormányzati támogatások harmonizálását és összekapcsolását szorgalmazzuk.

Számtalan támogatási program indult el a Magyar Kormány segítségével 2016-ban, azonban egyetlen pályázat sincs, amely a demográfiai szempontokat is alaposan mérlegelné, egyszerre családpolitikai eszköz is lenne. Azért fogunk küzdeni, hogy a jövőben ez is megváltozzon.

Vannak jó kezdeményezések. Így a Magyar Mozgalom civil szervezet kismamákat és kisgyermekes családokat megszólító Mocorgó-programja jó fogadtatásban részesült a magyarlakta falvakban és városokban. Szakszerű tanácsadással, segítséggel, törődéssel erősíteni lehet a gyermekes családok helyzetét és megbecsültségét. Olyan programokat és aktivitásokat szeretnénk generálni, amelyek kiegészítenék a jelenlegi állami egészségügyi-szociális ellátó rendszert (pl. szoptatási tanácsadás, szülésfelkészítés, családi napközik és munkahelyi gyermekmegőrzők stb.).

A pozitív demográfiai folyamatok javítása, az élhetőbb környezet megteremtése érdekében falvaink, kisvárosaink infrastruktúrájának lehangoló állapotán is javítani kellene. Szeretnénk tervezett erőfeszítéseket foganatosítani annak érdekében, hogy új játszóterek, parkok, sétányok és sportlétesítmények épüljenek, a meglevők pedig újuljanak meg.

Életminőségünk fontos eleme az egészségügyi ellátás. Tekintettel arra, hogy a magas színvonalú medicina roppant forrásokat igényel, amelyek Szerbiában nem állnak rendelkezésre, látványos fejlődésre nem kerülhet sor. Ugyanakkor a primáris egészségügyi ellátásban végre lehetne hajtani olyan racionális szervezeti változásokat, amelyek sok ember életminőségét javíthatnák. Mi vállaljuk, hogy ezeket a szakmailag megalapozott változásokat előkészítjük, és megvalósításukért tenni is fogunk.

Civil társadalom

Egy prosperáló és közvetlen pártpolitikai irányítástól független közösség alapeleme az erős civil szféra. Sajnos, jelen pillanatban a vajdasági magyarság civil szervezeteinek jelentős része ki van szorítva a támogatási pénzek elosztásának irányításából, ily módon pedig egyáltalán nem valósulhat meg a civil szféra alapvető szerepe, a társadalmi folyamatok felügyelete, a politikai rendszer ellensúlyozása, illetve egyes állami feladatok átvétele. Annál inkább jellemző viszont, hogy egyes pártfeladatokat is kvázicivilekkel végeztetnek el felsőbb irányításra.

A több mint ötszáz vajdasági magyar jellegű civil szervezet jelenleg függő viszonyban van, léte a tartományi, az önkormányzati, illetve az anyaországi támogatásoktól függ, amelyek szétosztása az elmúlt években egyértelműen pártpreferencia alapján történt.

A sok éves tapasztalat azt mutatja, hogy igenis vannak nemes célokat maguk elé kitűző, jó ötletekkel, megfelelő humán erőforrással rendelkező erős szervezetek, viszont a függő viszony miatt jelenleg nem tudnak boldogulni. Vállaljuk, hogy a sikeres választási szereplés után mindent megteszünk annak érdekében, hogy olyan támogatási rendszerek épüljenek fel, amelyekben a jó ötlet, az alaposan kidolgozott projektum és a közösség számára fontos célok alapján döntenek a támogatásokról.

EU-csatlakozás, kisebbségi jogok és a csatlakozásban rejlő lehetőségek

A vajdasági magyarság érdekelt abban, hogy Szerbia mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Szlovákia és Románia EU-csatlakozása, illetve a csatlakozásukat követően jelentkező megújult kisebbségpolitikai anomáliák azonban megmutatták, hogy az őshonos nemzeti közösségeket érintő kulcskérdéseket már a csatlakozási folyamat során feltétlenül rendezni kell. A 2016 márciusában a belgrádi kormány által elfogadott felemás szerbiai kisebbségvédelmi akcióterv betartatását következetesen számon kell kérni a mindenkori kormányzattól. Elcsépelt bölcsesség, hogy Szerbiában a kisebbségi jogok alkotmányos garanciái többé-kevésbé elfogadhatóak, de végrehajtásuk, alkalmazásuk és védelmük számos esetben bántóan hiányos. Vállaljuk, hogy egyéni és kollektív jogainkat szakszerűen és megalkuvás nélkül védelmezzük minden törvényes eszközzel. Ebben a folyamatban kiemelt fontossága van a szerb–magyar történelmi megbékélésnek. Fontos lépések történtek, de az események szakmai feltárása és feldolgozása érthetetlenül lelassult, csakúgy, mint a kárpótlás és a teljes rehabilitáció folyamata. Ezek számonkérése is része kell, legyen az EU-s közeledésnek.

A 2015-ös évtől az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésével a szerbiai társadalom számára is megnyíltak azok az uniós források, amelyek egyrészt az ország felzárkózását segítik elő az uniós színvonalhoz, másrészt pedig központi forrásként minden uniós intézmény előtt nyitva állnak. Szerbia számára az előttünk álló hét évben IPA előcsatlakozási forrásként évi több mint 200 millió euró áll rendelkezésre, ezen kívül az egyéb közvetlen brüsszeli forrásokból szinte korlátlan módon lehet partnerségben támogatásokat kapni jól kidolgozott projektumötletekre.

Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy a vajdasági magyarság számarányához mérten kisebb mértékben tudta kihasználni az elérhető forrásokat. Az új, 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban most nyílnak meg a nagyobb pályázati rendszerek, amelyekre felkészülve jelentős fejlesztési forrásokhoz juthat a közösség.

Koalíciónk kész arra, hogy olyan, a pályázati munkát támogató, koordináló és a szükséges humán erőforrást biztosító rendszereket építsen fel közösségszerte, amellyel mindönkormányzataink, mind civil szervezeteink, mind pedig a vállalkozók és ezen belül elsősorban a mezőgazdasági termelők hozzájutnak az őket megillető uniós forrásokhoz, ezzel is elősegítve az egyén és a közösség szülőföldön való megmaradását és fejlődését.

2016.03.30.

Magyar Mozgalom, VMDK

Választások 2016: Az MM és a VMDK minden szinten átadja listáit

Dr. Korhecz Tamás: Április 24-én két magyar lista verseng majd a választók bizalmáért

A Szerbiai Közigazgatási Bíróság szerdán közzétett döntése pontot tett annak a választási pernek a végére, amelynek tárgya az volt, hogy elindulhat-e Óbecsén Magyar mozgalom néven az MM és a VMDK közös listája, hangzott el a két szervezet közös szabadkai sajtótájékoztatóján, amelyet dr. Korhecz Tamás a Magyar Mozgalom társelnöke és Csonka Áron a VMDK elnöke tartottak.

Korhecz szerint az ügy lényege az volt, hogy a VMSZ politikai és közigazgatási eszközökkel és közbenjárással igyekezett lehetetlenné tenni az MM és a VMDK közös listájának elindítását.

„Azt kifogásolták, hogy a lista nevében szerepel a Magyar Mozgalom neve is. Ezen keresztül igyekeztek elérni, hogy az összegyűjtött támogatói aláírások ellenére sem indulhassunk el. Miután a VMSZ sikeresen kijárta, hogy az óbecsei választási bizottság megmásítva saját korábbi döntését gyakorlatilag ne engedélyezze indulásunkat, bírósági jogorvoslatért folyamodtunk, amit a Közigazgatási Bíróság elfogadott és megsemmisítette a választási bizottság döntését. Ezzel ismét kihirdetésre került óbecsei listánk" – magyarázta Korhecz.

A Magyar Mozgalom társelnöke szerint precedens értékű döntésről van szó, ugyanis ez a jogvita nem csupán az óbecsei választásokról szólt, a lényege az volt, hogy a VMSZ politikai és közigazgatási eszközökkel igyekezett ellehetetleníteni minden magyarlakta önkormányzatban a két szervezet közös listájának elindítását. Ha a bíróság ugyanis nem adott volna helyt a jogorvoslatnak, az eddig összegyűjtött mintegy 15 ezer aláírás kárba veszett volna, így pedig a legtöbb helyen az MM és a VMDK nem tudott volna listát állítani – mondta el.

„Ez a precedens értékű bírósági ítélet után elképzelhetetlen, hogy jogi úton meggátolják listáink indulását, így köztársasági, tartományi és önkormányzati szinteken is ezen névkombináció különféle változataival indulunk. Az aláírásgyűjtés ugyanis minden nehézség ellenére folyamatosan zajlik, listáinkat minden szinten át fogjuk adni, így immár végérvényessé vált, hogy április 24-én két magyar lista verseng majd a választók bizalmáért" – mondta.

Korhecz alkotmányjogászként arra is kitért, hogy a szerbiai többpártiság 25 éve alatt ritkaságszámba megy, sőt talán először fordul elő, hogy egy politikai erő riválisának indulását igyekszik ellehetetleníteni. Még Szerbiában se gyakorlat az, hogy az ellenfél indulását elgáncsolják, állapította meg, hozzátéve, a zöld asztal helyett a választók döntik el, kit juttatnak képviselethez.

Csonka Áron arról beszélt, hogy a VMDK számára kétszeresen kiemelt nap ez, hiszen 25 évvel ezelőtt a párt ezen a napon alakult, a jogi döntésnek köszönhetően pedig ismét újjáéledtek és részt vehetnek a politikai folyamatokban.

„Azzal az elképzeléssel indultunk neki a választásoknak, hogy mindazt, ami a korábbi időszakban a magyar viszonylatban jellemző volt, a kirekesztést, a megbélyegzést és az elnyomást helyrehozzuk és egyensúlyt alakítsunk ki. A bírósági döntés nyomán lehetővé vált ez, hiszen így lesz egy világos alternatíva" – mondta.

A VMDK elnöke precedens értékűnek tartja azt is, hogy egy politikai vezető interjújában felszólítást adjon a politikai ellenfelek fizikai eltakarítására. Csonka szerint ez nyilvános felszólítás lincselésre, egy veszélyes módja annak, hogy politikai előnyhöz jusson.

Kiemelte, a történtek megerősítették és elszántabbá tették őket, a szövetséget pedig jobban összekovácsolta, a döntés következtében pedig az elkövetkező napokban mindenhol átadják választási listáikat.

2016.03.31.

Basity Gréta (VajdaságMa)

Mégis érvényes az MM-VMDK óbecsei jelöltlistája

Közigazgatási Bíróság az MM-VMDK javára döntött, megsemmisítve a választási bizottság korábbi döntését, miszerint érvénytelen a „Magyar mozgalom - hogy változtassunk! – Dr. Korhecz Tamás – VMDK" elnevezésű óbecsei önkormányzati jelöltlista.

Mai döntésével a Közigazgatási Bíróság megsemmisítette az Óbecsei Választási Bizottság fent említett döntését.

Az MM-VMDK szerint a listájuk elleni beadvány készítője "kijárta" Belgrádban, hogy a Köztársasági Választási Bizottság utasítsa az Óbecsei Választási Bizottságot a már kihirdetett lista megsemmisítésére.

A fellebbezésre azért került sor, mert a községi választási bizottság helyt adott annak a kifogásnak, amit Molnár Viktor, a VMSZ községi szervezetének az elnöke nyújtott be, és megsemmisítette a két nappal korábban kihirdetett jelöltlistát.

Marko Božović, az óbecsei választási bizottság elnöke a bizottság döntését azzal indokolta, hogy a VMDK és a Horvátok Demokratikus Közössége koalíció választási listájának a megnevezése a Magyar mozgalom nevének a feltüntetésével valóban megtévesztheti a szavazópolgárokat.

(2016. március 30.)

www.vajma.info

Az MM-VMDK átadta listáját Óbecsén

Hétfőn este adta át óbecsei önkormányzati listáját a Magyar Mozgalom és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a lista kihirdetésére tegnap délután került sor. A Magyar Mozgalom – hogy változtassunk! – Dr. Korhecz Tamás – VMDK elnevezésű lista az óbecsei önkormányzati választáson az 5. sorszám alatt szerepelhet majd. A koalíciónak 568 érvényes aláírása volt, listájukon 16 jelölt szerepel. A koalíció listavezetője Tari István. Felvételünkön: Burnát Zoltán és Balzam Zoltán átadja a koalíciós listát a községi választási bizottságnak.

 

2016.03.22.

www.magyarszo.com

Március 15-ei megemlékezéseinkről 2016-ban

Magyarittabén

 Bácskossuthfalván

Nemesmiliticsen

Szabadkán

Palicson

Adán

 

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél