ÖNMAGUNK ÁLTATÁSÁRÓL

2016. március 1.

 Az MNT többsége hallgatólagosan támogatja azt a jelenlegi kormányzati politikát, melyben az egyik magyar párt bűnrészességet vállal.

 

Tari István az MNT 15. ülésén
2016. február 26.
Filmforrás: Pannon RTV

CSAK LÁTVÁNYOS MELLÉBESZÉLÉSEK!

2016. március 1.

 Igazi tervezés helyett csak látványos mellébeszélések vannak...

 

 Tari István az MNT 15. ülésén
2016. február 26.
Filmforrás: Pannon RTV

ÜGYRENDÜNK FOLYAMATOS MEGSÉRTÉSE

2016. március 1.

Ügyrendünk folyamatos megsértése következtében megsérült a másik, érintett fél szóláshoz való, demokratikus joga is!

Tari István az MNT 15. ülésén
2016. február 26.
Filmforrás: Pannon RTV

A Magyar Nemzeti Tanács 15. ülése • visszhang

2016. február 29.

MEGBUKOTT AZ MNT

 
 „Elképesztő”
 
A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 15. ülését[1] – a Pannon TV-nek a sajtóban megjelent műsora szerint – két és fél órásra tervezték, mégis majdnem a kétszer annyi ideig, vagyis 4 óra 50 percig tartott. Ez (is) arra utal, hogy az ülés, számos napirendi ponttal kapcsolatban, eléggé viharosra sikeredett.
 
A TV közvetítésből nem lehetett ugyan pontosan megállapítani, hogy az ülésen az MNT 31, 32 vagy 33 tagja volt-e jelen, de a szavazás szempontjából ez nem is lényeges, mivel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Magyar Összefogás (MÖ) listájához tartozók még mindig túlnyomó többségben vannak a testületben.
Jó Horti Lívia (MÖ) az ülésen elmondta, hogy a MÖ „hat képviselőjét (akik csatlakoztak a Magyar Mozgalomhoz – B. A.) „kizárták a munkából, nem hívták meg őket a frakcióülésekre”. Erre Talpai Sándor (MÖ) azzal válaszolt, hogy a hat képviselő „önmagát zárta ki” a frakcióból, majd pontosított, hogy „esetleg csak elfelejtették meghívni őket” az ülésekre. Így az MNT döntései leginkább a MÖ 23 jelenlévő tagjának (vagyis a „szavazógépezet”) támogatásával kerültek elfogadásra.  
Az ülésről egy tudósítás jelent meg az elektronikus,[2] egy pedig a nyomtatott sajtóban.[3] Valójában azonban egyikből sem világlik ki, hogy az MNT-ben milyen komoly ellentétek feszülnek a testület munkamódszereivel, az ülések előszítésével és vezetésével, a magyar közösséget érintő fontos kérdések napirendre tűzésével, illetve azok megvitatásának elutasításával, az ülés elé terjesztett anyagok és döntések minőségével és nem utolsó sorban az „eredmények” értékelésével kapcsolatban. Hiányzanak az MNT munkájával kapcsolatos elemző-bíráló és tényfeltáró írások, kommentárok is, ami ugyancsak a sajtó jelenlegi állapotát tükrözi.  
 
 

Az elnöklő Hajnal Jenő, az MNT elnöke Bővíz László (MÖ) képviselő, a Nagybecskereki Egyházmegye vagyonkezelője napirend előtti tájékoztatójáról a magyarság számára fontos bánsági katolikus templomok állapotáról „nem nyitott vitát”.
A beszámoló Tari István (VMDK – Csonka Áron) kezdeményezésére került az MNT elé, de Hajnal neki sem engedélyezte a témával kapcsolatos felszólalást. Így aztán a széles nyilvánosság előtt elhangzott egy „tájékozató”, amiről nem tudni, hogy mennyire helytálló.
 
            Hajnal Jenő ugyancsak az ülés kezdetén szavazásra bocsátotta Tari István záradékjavaslatát, hogy sürgősségi eljárás keretében vitassa meg A vajdasági magyar közösség alapérdekeinek képviseletéről (Szerbia EU-s csatlakozási folyamata alatt) c. dokumentumot.[4] A javaslatot a testület szavazattöbbséggel (25 ellenkezéssel, 4 tartózkodással) elutasította. (Miért kellett erről újból szavazni, hiszen a tanács a 14. ülésen egyszer már elutasította, hogy sürgősségi eljárással vitassa meg ezt a témát?)
Ezek után Tari „ügyrendsértést állapított meg”, mivel – felszólalása szerint – az MNT-nek, a sürgősségi eljárás elutasítása után (a 14. ülésen), a következő, vagyis a 15. ülésen kötelezően a napirendjére kellett volna tűzni ezt a dokumentumot. 
A tanács 26 szavazattal 1 tartózkodással elutasította az ügyrendsértést majd – 23 szavazattal, egy tartózkodás ellenében – Tarinak azt az „előterjesztését” is, hogy a dokumentumot a tanács rendes eljárásban tűzze a napirendre.
Valójában ez az esemény volt az MNT 15. ülésének egyik legfontosabb pillanata, ami elkerülte az újságírók figyelmét. Az MNT még a vitát is elutasította a négy magyar párt  (a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Polgári Szövetség, a
Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt), valamint 11 civil szervezet és több magánszemély által elfogadott/támogatott dokumentumot arról, hogy mi kerüljön be a kisebbségi akciótervbe, amit a szerb kormánynak – Európai Uniós követelménykért – rövidesen el elkell(ene) fogadni.
Ezzel a döntéssel az MNT és Hajnal Jenő végleg bebizonyították, hogy nem a vajdasági magyarok érdekeit képviseli. Valójában megbukott az MNT, mivel elutasította, hogy arról tárgyaljon, ami a legfontosabb feladata.
Bizonyára ez lett volna az utolsó alkalom, hogy az MNT javaslatot tegyen a szerb kormánynak, hogy a vajdasági magyarok helyzetének javítás érdekében mi kerüljön be az akciótervbe, amely „utolsónak mondott változatát a szakértői bizottság vezetője Brüsszelben a tagállamok képviselőinek már büszkén bemutatott”.[5] Így majd csak akkor szerzünk tudomást az akcióterv tartalmáról, amikor azt a szerb kormány már elfogadta…
 
Miután a testület tagjai megszavazták a napirendi pontok összevonását, vagyis a tanács és végrehajtó testületének a 2015. évi munkájáról, valamint a pánzügyekről szóló beszámoló megvitatását, Tari István elsőként szólat fel:
– Tisztelt Ház! Elnök úr!
Én még mindig egyébként meg vagyok döbbenve, attól a magtartástól, amit az elnök úr ma produkál. Elképesztő. Elképesztő az, hogy többször említi egyik tagtársam a nevemet és a személyes érintettség okán nem szólhatok. Ez most történt meg először. És én azt gondolom, hogy ez a magatartás abba az értelmiségellenes magatartásba tartozik, amely mostanában egyre erőteljesebben nyilvánul meg a mi közösségünkben. Tehát, az, hogy nem tudunk vitatkozni, és az, hogy amikor fontos dolgokról kellene vitatkoznunk, akkor hatalmi szóval, tehát elnöki magatartással akadályozzuk meg azt, hogy egyik-másik tagtársunk elmondja a véleményét, az elképesztő.
Nem véletlenül nyújtottam be záradékokat, és itt úgy vitatkoztak azokról a záradékokról, hogy nem szólhattam hozzá.
Ezeket a napirendi pontokat, amelyek fontos napirendi pontok, összevonva tárgyaljuk, pont azért, mert rengeteg dolgot el lehetett volna mondani mindegyikről külön-külön. Ha én mindegyikhez hozzá szeretnék szólni, akkor itt 20 percig beszélhetnék csak. Ami eleve arra vonatkozik, hogy el akarják lehetetleníteni a tanácsnokokat és el akarják lehetetleni azokat is, akik szeretnének figyelni – mondta Tari, illusztrálva ezzel is a tanácsban uralkodó állapotokat.  
 
Az MNT 15. ülésének másik lényegi mozzanata volt, amikor napirendre került a Magyar Szó és a Hét Nap Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületeibe javasolt személyek listája, „amely ellen már napokkal korábban többen is tiltakoztak”. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) külön közleményben arra szólított fel, hogy a MNT 15-ik rendes ülésén „ne szavazza meg azokat a kádermegoldásokat, amelyek a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtására irányulnak”.[6]
            A kinevezési listán a VMSZ tisztségviselőkként ismert személyek is vannak, akinek eddig nem sok közük volt a sajtóhoz és akik – Joó Horti Lívia értékelése szerint – „ahhoz járulhatnak hozzá, hogy az MNT alapította médiumok valóban párközlönnyé épüljenek le”. A Magyar Mozgalom (MM) társelnöke „robbanáshoz közelinek nevezte a médiában uralkodó helyzetet” és „józanságra intette a döntéshozókat. Zsoldos Ferencpedig kiemelte, hogy a Magyar Szó hasábjain „valamiféle párhuzamos valóság jelenik meg”.
Náray Éva (MÖ) – emlékeztette a MM-hoz tartózó képviselőket néhány évvel korábbi kijelentésére, miszerint Pressburger Csaba, a Magyar Szó korábbi főszerkesztőjének leváltásakor azt mondta, hogy a Duna vize sem fogja lemosni azt, hogy politikai döntést hozott ezzel az MNT, akkor azonban a testület mostani tagjai kivétel nélkül rászavaztak a leváltására. Utalva ezzel az MM tagjainak pálfordulására.
A tiltakozások ellenére az MNT „szavazógépezete” azonban változtatás nélkül elfogadta két lap testületeibe javasolt személyeket.
 
Az MNT 15. ülésének TV-közvetítése alapján arra a megállapításra juthatott a néző, hogy az testületben növekszik a feszültség. Az eddigi négytagú ellenzékhez (VMDK-Csonka Áron lista kettő, a Magyar Liga – Új Magyar Alternatíva és a Másként Magyarságunkért lista egy-egy képviselője) fellépéseivel csatlakozott a VMSZ Magyar Összefogás listájából kivált hat képviselő is.
            A két tábor között olyan ellentétek vannak, amelyek nem egyeztethetők össze. Ezt Zsoldos Ferenc az MNT-nek (most) a Magyar Mozgalomhoz tartozó tagja találóan így fogalmazta meg: „A Délvidéken pillanatnyilag értékháború zajlik. Nem emberek és értékek között, hanem két szervezési modell között. Van egy centralizált, az embereket felülről irányító és szolgaként kezelő rendszer és egy másik, amely az embert emberkét próbálja kezelni”.
Kétségtelen, hogy ennek a két „modellnek” a küzdelméből győztesen nem a centralizált fog kikerülni. Ehhez azonban a kritikus tömeg további növekedésére, vagy új választásokra lenne szükség. A MÖ listához nem tartozó képviselőknek el kellene gondolkozni az MNT-ből való kivonulás lehetőségén is.
A TV-közvetésből az is látszott, hogy az MNT vezető káderei nem jó irányba vezetik a testületet. Olyan döntéseket hoz(at)nak, amelyek nem a vajdasági magyarok érdekeit szolgálják. Mint ahogy az is, hogy az MNT-nek – a VMSZ listája alapján – olyan pártkatonák is a tagjai lettek, akik (finoman fogalmazva) nem nőttek fel a feladathoz. Ugyanez vonatkozik a szakszolgálatra is.
Mindebből azt a tanulságot lehet levonni, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosításakor (vagy új törvény meghozatalakor) lehetővé kell tenni, hogy a választópolgárok konkrét személyekre/személyekről és ne listákról szavazzanak. Ezt az elvet kellene belefoglalni a választási törvénybe is.
Elő kellene venni a nemzeti tanács önkormányzati szinten való létrehozását szorgalmazó korábbi javaslatot is, miszerint nemzeti tanácsot kell alakítani minden községben, amelyben a legutóbbi népszámlálás adatai szerint valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek száma meghaladta a 15%-ot. Azokban a községekben, ahol valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek száma nem éri el ezt a százalékot, nemzeti kisebbségi megbízottat kell választani.
Az MNT legutóbbi ülése is igazolta, hogy a pártlista alapján választott nemzeti tanács nem felel meg az elvárásoknak. Ezen sürgősen változtatni kell! Mindannyiunk érdekében…
 
Újvidék, 2016. február 29.
                                                                                                          BOZÓKI Antal


[1] Az MNT 15. ülésének felvétele itt tekinthető meg: http://www.vmdk.org.rs/, vagyhttps://www.youtube.com/watch?v=cwtfdliedSQ
[2] Basity Gréta: Hajnal: Az MNT elmúlt évének középpontjában a tartalmi fejlesztések álltak.http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/19763/Hajnal-Az-MNT-elmult-evenek-kozeppontjaban-a-tartalmi-fejlesztesek-alltak.html, 2016. február 26. [22:32]
[3] P. E.: Vitaszikrák az MNT-ben. Magyar Szó, 2016. február 27, 1. és 5., vagyhttp://www.magyarszo.com/hu/2983/kozelet_politika/141887/Vitaszikr%C3%A1k-az-MNT-ben.htm
[5] Varjú Márta: A magyar kormány döntése beigazolódott a terepen. Magyar Szó, 2016. február 13. 1. és 4.
[6] A Magyar Nemzeti Tanács a délvidéki magyar sajtó teljes elfojtására készül.http://www.vmdk.org.rs/hirmodo, 2016. február 26.
Forrás: Bozóki Antal (hon)lapja

A Magyar Nemzeti Tanács 15. ülése • videó

2016. február 27.

A Magyar Nemzeti Tanács tizenötödik rendes ülése.

2016. február 26.
Forrás: Pannon RTV

A Magyar Nemzeti Tanács 15. ülése • sajtóvisszhang

Vitaszikrák az MNT-ben
A nemzeti tanács elfogadta a tavalyi évi munkabeszámolóját
P.E.
2016. február 27., 08:13 >> 2016. február 27., 16:58

Pénteki tizenötödik rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács egyebek mellett a tavalyi évi zárszámadást, a tavalyi pénzügyi beszámolót, az idei költségvetés módosítását, az MNT, a Végrehajtó Bizottság és a Hivatal tavalyi munkajelentéseit tűzte napirendre, illetve fogadta el. A Magyar Szó és a Hét Nap Lapkiadó Kft.-k Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületeinek új összetételét is megválasztották. A leghevesebb vitát a tanács munkabeszámolója és a TJGYT-tagok megválasztása váltotta ki. Szó volt felelősségről, elnyomásról, kizárásról, a szabadság eltiprásáról.

Molnár Edvárd felvétele

Mielőtt megkezdték volna a napirendi pontok megvitatását, a képviselők meghallgatták Bővíz László(Magyar Összefogás) képviselőtársuk, a Nagybecskereki Egyházmegye vagyonkezelőjének beszámolóját a magyarság számára fontos bánsági katolikus templomok állapotáról. A jelentés Tari István (VMDK–Csonka Áron) egy korábbi beadványa nyomán készült el.

Bővíz értékelése szerint Tari egy szakmailag megkérdőjelezhető, pontatlan és csúsztatásokkal teli tanulmányra alapozta beadványát. Mint azt Bővíz megjegyezte, bár napjainkban divatos különböző listákat emlegetni, semmiféle bontáslista nem létezik, legalábbis nem a bánsági, a magyar közösség számára fontos templomok vonatkozásában. Több olyan templomra is kitért, amelyek a szóban forgó tanulmány szerint lebontás előtt állnak. Bővíz elmondása szerint ezek mindegyikében vagy már elkezdődöttek a felújítási munkálatok, vagy hamarosan elkezdődnek.

Fotó: VMDK

Bővebben: A Magyar Nemzeti Tanács 15. ülése • sajtóvisszhang

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél