Míg van magyar tudományos diákkör itt a Délvidéken, addig remény is van

2017. november 27.

Megtiszteltetés volt a 16. VMTDK fiatal kutatói előtt felszólalni. Köszönet ezért a szervezőknek és egyben gratulálok is a sikeres rendezvényhez!

Megnyitó:

"Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy itt, a magyar felsőoktatás déli bástyáján, Újvidéken találkozunk és éreztetjük, érezzük, a magyar nyelv, tudás, tudomány, és a magyar létbe való hit még él, sőt virágzik e vidéken! Fontos ez, hisz ismerjük a bölcseletet a történelmi körforgásról, miszerint a szegénység, nyomor, hősöket szül, a hősök virágkorokat teremtenek, a virágkorok gyengeséget, a gyengeség pedig ismét szegénységet, és mi most bizony e körforgásban nem a virágkornál tartunk, hanem épp ellenkezőleg.

Szükségünk van azokra a hősökre, kik kivezetnek ebből bennünket, kik megteremtik a virágkort e szegénység helyén, - itt persze nem csak az anyagi szegénységre gondolva, hanem az erkölcsi mélypontra is, miben jelenleg társadalmunk hever. Mi reméljük, sőt őszintén hisszük, hogy a hősök, kikre most szükségünk van, nem a katonák, a harcosok közül kell, hogy kikerüljenek, hanem közületek, alkotó, tanult, építő fiatalok közül, kik újjá képesek építeni azt, mit az elmúlt évszázadnak sikerült lerombolnia. Azt az emberi erkölcsöt, becsületet és életbe való hitet.

Schweidel József vértanúnk szavai térnek vissza és nyernek érvényt ma is, mi szerint „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.“ Ez az új emberiségbe való hit erősödik meg, mikor az ember ilyen rendezvényen vehet részt, mikor az ember Önök közt, köztetek lehet.

Ma, mikor a délvidéket a kilencvenes évek kötele szorongatja, mikor magyar osztályokat zárnak be alattomosan, mikor sokan elvitatják a délvidéki magyar egyetem létjogosultságát, elvitatva ezzel a délvidéki magyar értelmiség képességét és alkalmasságát, hogy képes lenne saját, önálló egyetemet alapítani és azt fenntartani.

Mikor a magyar nyelv használatát itt Újvidéken is egyesek korlátok közé szorítják, szükség van rátok, a tudásotokra, a rátermettségeitekre! Mikor azt halljuk, hogy a délvidéki önálló magyar egyetem kérdése nem aktuális, mert jelenleg nincsenek meg még a személyi feltételei sem a működtetéséhez, mikor azt halljuk nincsenek magyar tanítók, tanárok, tudományok doktorai, kik e feladatokat el tudnák látni, szétnézünk itt és látjuk, érezzük: nincs igazuk!

Nincs igazuk és ez erőt ad, hisz míg vagytok Ti, míg van magyar tudományos diákkör itt a Délvidéken, addig remény is van. Látjuk, hogy az érték nem csak a pénzben, anyagiakban fejezhető ki, az érték nem a múlandó, hanem az örök.

Ha futunk a magunk havi kétezer eurója után, valószínű mind egy bécsi virsligyárban fogjuk végezni a gyártósor mellett, hisz itt sem a kétkezi, sem a szellemi munka egyhamar nem fog annyi pénzben mérhető értéket a kezünkbe adni, de ha meglátjuk, belátjuk, mi az igazi érték - még akkor is ha virslire mindig lesz kereslet és étvágy, tudásra, értelemre viszont nem biztos - akkor is, tudni fogjuk, van remény ezen a vidéken magyarként.

Építhetünk egy szebb, élhetőbb Délvidéket is, magyarként! Ehhez a munkához, ehhez a jobb világ teremtéshez kívánok nagyon sok szerencsét, kitartást, erőt, és a mai nap legyen ennek az előszobája, kezdete. Mindenkinek sikeres és eredményes munkát kívánok!"  

Sörfőző Andor

Mesterséges 7%

2017. november 17.

A VAT 9 havi költségvetési jelentéséből kiolvasható, hogy a tartományi költségvetés kevés saját bevétellel rendelkezik, mesterséges úton duzzasztják a köztársasági átutalásokat ami miatt nincs meg az alkotmánnyal szavatolt 7%!

Csonka Áron, tartományi képviselő (VMDK)

Forrás: Pannon RTV

Mi köze Vajdaságnak Hilandarhoz?

2017. november 17.

Vajdasági pénzekből építik a Hilandart és a Vranje melléki kolostorok ikonosztázát. Ez derül ki a VAT 9 havi pénzügyi jelentéséből.

Csonka Áron, tartományi képviselő (VMDK)

Forrás: Vajdasági Rtv

A környezetszennyezés mielőbbi megszüntetését szorgalmazza a VMDK és a Magyar Mozgalom Topolya és Bajsa területén

2017.09.08.

A témával kapcsolatban sajtótájékoztatót tartott Mengyán Pletikosić Ildikó, az MM topolyai önkormányzati képviselője valamint Csonka Áron a VMDK elnöke.

A Krivaja folyó szennyezése az elmúlt években elviselhetetlenné vált. Az MM és a VMDK önkormányzati frakciója a következő községi képviselő-testületi ülésen beadványban szorgalmazza, hogy a képviselő-testület kérje a 2015-ben meghozott kormányrendelet felülvizsgálatát, amely szerintük alkotmányellenes, azáltal, hogy 2025-ig szabott határt a szennyezőknek a szennyvíztisztítójuk kiépítésére – mondta Mengyán Pletikosić. Ildikó. Csonka Áron beszámolt arról, hogy a tartományi képviselőház 14. ülésén a tartományi illetékeseknek is felvetette a lég- és vízszennyezéssel kapcsolatos problémákat.

Csonka Áron, elnök, VMDK: „Összeláncolva az önkormányzati és a tartományi képviseletet az MM és a VMDK részéről felvetettük ezeket a problémákat ezeken a fórumokon, követelve azt, hogy konkrét lépéseket tegyenek a probléma megoldására és magyarázzák meg, hogy szerintük, hogyan történhet meg az, hogy továbbra is szennyezik a folyót büntetlenül és csak egy ilyen kormányrendelettel takaróznak, amely szerint 2025-ig kellene kiépíteni valamilyen szennyvíztisztító berendezést, és addig pedig az ő tolmácsolásuk szerint, akkor szabadon lehet szennyezni a környezetet, szennyezni a folyót.”

Forrás: Pannon RTV

CSONKA: A VMSZ PRESZTÍZSKÉRDÉST CSINÁLT A VMDK MÓDOSÍTÓ JAVASLATÁBÓL

Egyfajta presztízsharc alakult ki a VMDK és a VMSZ között, ezért nem támogatta az utóbbi a VMDK beadványát, amely biztosította volna, a magyarok és más nemzeti közösségek egyenlő nyelvhasználati jogát a tartományi parlamentben – értékelte Csonka Áron a párt elnöke és tartományi parlamenti képviselője. Csonka zentai sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy frakciója a parlament májusi 15-i ülésén adott át egy módosító javaslatot, amelyben követelték, hogy a tartományi parlamentben és a bizottságokban teljes mértékű és egyenrangú nyelvhasználat valósuljon meg.

A parlament ügyrendi szabályzata lehetőséget ad arra, hogy a képviselők a hivatalosan is használatban lévő kisebbségi nyelveken is felszólaljanak az üléseken, s ezeken a nyelveken írásban is beadjanak indítványokat, viszont ez a kommunikáció az ellenkező irányban nem működik. Az ügyrend értelmében csak a napirendi pontok megnevezését és az ülés összehívásáról szóló értesítést kapták meg magyar nyelven, a napirendi pontok kísérőanyagait viszont nem. Vagyis csak részlegesen valósult meg az egyenrangú nyelvhasználat.

Csonka elmondta, hogy politikusaink egy-egy külföldi delegáció előtt előszeretettel hangoztatják azt, hogy tartományunkban a legfejlettebb az egyenrangú nyelvhasználat, s hat hivatalos nyelv van használatban, ezzel szemben a gyakorlatban ezt a jogot nem tudjuk megvalósítani. Csonka ennek az orvoslásaként adta be módosító javaslatát.

A nemzetek egyenrangúságával foglalkozó parlamenti bizottság ülésén nyolcan jelentek meg, hajszál híján voltak határozatképesek, távolmaradt Erdély Lenke, a bizottság VMSZ-es tagja is. Szakállas Zsolt oktatási és nemzeti közösségi titkárhelyettes az egészről úgy vélekedett, hogy a jogi szempontokat figyelembe véve teljes mértékben igaza van a módosítás beterjesztőjének, azonban a képviselőház fordítószolgálata jelen pillanatban nincs felkészülve e feladat ellátására, s egyébként is egy ilyen javaslat elfogadása a képviselőház munkájának a blokádját is jelentheti.

„Szakállas azt is megjegyezte, hogy ilyesmi még az Európai Unióban sincs, s szerinte ott se fordítanak le mindent az összes hivatalos nyelvre – mesélte a VMDK elnöke, s megjegyezte, hogy ez nem igaz, s lényegében már ekkor érződött a politikai akarat hiánya. A bizottsági szavazáson a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a VMSZ képviselői tartózkodtak, ellenben a Szerb Radikális Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga jelenlévő képviselői támogatták a VMDK javaslatát.

„A SZHP listáján, a vajdasági parlamentbe bejutott kisebbségi képviselők is tartózkodtak, amit képtelen vagyok megérteni, hiszen az ő érdeküket is szolgálta volna a javaslat elfogadása” – jegyezte meg a VMDK elnöke.

A parlament ülésén Pásztor István házelnök arra kérte meg a VMDK képviselőjét, hogy vonja vissza a javaslatot és a továbbiakban politikai konzultációk keretében vitassák meg, hogy miképpen, s milyen formában kerüljön az napirendre. Csonka erre nem volt hajlandó, mivel több, mint száz nap telt el a módosító indítványuk átadásától, s a hatalmi koalíció képviselőinek elegendő idejük lett volna ezt megvitatni.

„Szerintem egyfajta presztízsharc alakult ki a VMDK és a VMSZ között, hiszen az utóbbi vajdasági magyar párt már 2000 óta hatalmon van a képviselőházban, s egyszer sem jutott eszébe, hogy ilyen irányban megváltoztassa az ügyrendet, s csupán a beadvány ellehetetlenítése miatt kifogásolták ezt, mivel a módosítást egy ellenzékben lévő párt képviselője kezdeményezte, aki ráadásul egy másik vajdasági magyar párt tagja” – jegyezte meg Csonka.

A VMDK módosító javaslatát a parlament ülésén a Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, az Elég Volt, az Alternatíva a Vajdaságért VMDK – Magyar Mozgalom, Új Szerbia és a Szerb Radikális Párt képviselői támogatták, Az SZHP, az SZSZP és a VMSZ képviselői viszont tartózkodtak, vagyis lényegében nem támogatták a javaslatot.

Csonka szerint már csak azért is aggasztó az SZHP, a szocialisták és a VMSZ képviselőinek a tartózkodása, mert lényegében ez egy kötelező törvényes kategória, a tartomány statútumában is szerepel és Szerbia alkotmánya is szavatolja ezeket a jogokat, de más szerbiai törvények és az ország által ratifikált nemzetközi egyezmények is.

A VMDK elnöke elmondta, hogy a történtek ellenére nem tartják lezártnak a témát és a továbbiakban is arra törekednek, hogy biztosítsák ezeket a jogokat.

Makai Ákos

Forrás: Szabad Magyar Szó | 2017. szeptember 4. 19:02