A VMDK 2017. JÚNIUS 25. ÓBECSEI KONGRESSZUSÁNAK ZÁRÓNYILATKOZATA

  

Zárónyilatkozat

 

I.

Figyelembe véve a délvidéki magyarság demográfiai és gazdasági helyzetét, az egyre fokozódó elvándorlást, valamint kiszolgáltatottságát az állami szerveknek, megállapítható, hogy a kis lépéses, mindenáron hatalomban lenni politizálás mint politikai modell csődöt vallott és a továbbiakban nem alkalmazható. A nemzeti érdekek aprópénzre és egyéni kiváltságokra való felváltása, a délvidéki magyar közösség életében jelen lévő zsarnokság, szándékos és mesterséges megosztottság, kiszorítósdi csak fokozták közösségünk önfelszámolását.

Ezért komoly és alapos változásokra van szükség a délvidéki magyar politizálásban. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerint az elkövetkező esztendők meghatározóak lesznek a délvidéki magyarság jövőjére nézve.

EU integrációs útja miatt Szerbia alkotmánymódosítás előtt áll, és ebből kifolyólag számos törvényt újra kell gondolnia. Annak érdekében, hogy a délvidéki magyarság nyílt és megoldatlan helyzete rendezésre kerüljön a VMDK-nak állandó nyomásgyakorlást kell kifejtenie a szerbiai/vajdasági döntéshozókra. Ehhez növelnünk kell politikai befolyásunkat, a meglévő politikai partnereket meg kell tartanunk, illetve nemzeti érdekeink megvalósítása mentén új kapcsolatokat kell építenünk.

 

II.

 

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, mint a délvidéki magyarság legnagyobb hagyományokkal rendelkező és az autonómia igényét legkövetkezetesebben képviselő politikai pártja, kiértékelvén a két kongresszus közötti időszakot, különös tekintettel a Kárpát-medencében zajló közjogi értelemben vett nemzetegyesítési és geopolitikai folyamatokat, a Belgrád és Pristina közötti egyezményt, valamint a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény alkotmánypróbáját, illetve a törvény közelgő megváltoztatását és az azt követő nemzeti tanácsi választásokat, a VMDK szerveinek, tisztségviselőinek, tagságának, szimpatizánsainak, szavazóinak az előttünk álló időszakban a következőkre kell összpontosítania:

 

  1. A VMDK követeli, hogy Szerbia a soron következő alkotmánymódosításánál rögzítse a délvidéki magyarság számára az őshonos nemzeti közösség státusát és ismerje el az abból eredő jogokat.

  2. A VMDK továbbra is az vallja, hogy csak a tényleges és teljes körű délvidéki magyar autonómia szavatolhatja a délvidéki magyarság megmaradását és további fejlődését.

  3. A VMDK időszerűnek tartja a délvidéki magyar területi autonómia igényének újbóli beemelését a politikai közbeszédbe, szükségesnek tartjuk a délvidéki magyar pártok építő jellegű eszmecserére felkérő összehívását, azzal a nem titkolt céllal, hogy az újonnan kialakult szerbiai politikai helyzetben régi elképzeléseinket ismét megvitatva és továbbfejlesztve – új egyetértést kialakítva! – letegyük magyar területi autonómiánkra vonatkozó követeléseinket a belgrádi (és budapesti) politikai elit asztalára. Céljaink legitimitását a szerb–albán kiegyezés is erősíti, hiszen mi is csak azt a területi autonómiát követeljük, amit a szerb állam követel a koszovói szerbség számára.

  4. A VMDK teljes mértékben kártékonynak tartja azt a politikát, amely a magyar többségű önkormányzatok átadását és kiszolgáltatottságát okozta. Ez a délvidéki magyarság fellegvárainak leépítéséhez vezetett, délvidéki magyar kulturális, tájékoztatási, egészségügyi, igazságszolgáltatási, oktatási intézmények, gazdasági szubjektumok részleges vagy teljes megszűnését eredményezve. Ezért a VMDK egyik fő célkitűzése kell, hogy legyen ezen folyamatok leállítása és a magyar többségű önkormányzatok visszaszerzése.

  5. Tekintettel Szerbia EU integrációs folyamatára, követelnünk kell Szerbia valós decentralizációját, valós régiósítását és a szubszidiaritás elvén működő települési önkormányzatok rendszerének bevezetését. A pénz ott legyen költve, ahol azt megteremtik!

  6. Követelni kell Szerbia mindenkori kormányától, hogy a decentralizációs folyamatokban, a gazdasági, földrajzi és egyéb követelmények mellett vegye figyelembe az etnikai elv alkalmazását is. A délvidéki magyarság tömbben élő része egy közigazgatási egységben, régióban legyen. Kezdeti lépésként követeljük Ada, Zenta, Magyarkanizsa községek visszatérését a Szabadka központú régióhoz.

  7. A szerbiai kormánytól követeljük olyan munkahelyteremtő intézkedések megtételét, amelyek csökkentik a munkanélküliséget a délvidéki magyarság körében, szavatolják a részarányos foglalkoztatást az állami szektorban, biztosítják a tisztességes keresetet és megélhetést, növelik a gyermekvállalás lehetőségét, valamint a fiatal és képzett lakosoknak a szülőföldön való maradását.

  8. A VMDK ugyan támogatja a Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítását, beleértve a pénzügyi, törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkörét is. Azonban, a VMDK azon az állásponton van, hogy a VAT önkormányzatisága nem helyettesítheti a Délvidéki Magyar Autonómiát, hiszen a jelenlegi formában a VAT-nak nincsenek meg azok a mechanizmusai, amelyek hatékony módon rendezhetnék nemzeti közösségünk nyílt és megoldatlan ügyeit, fékezhetnék az asszimilációt.

  9. A VMDK szükségesnek tartja a VAT pénzelését szabályozó törvény mielőbbi meghozatalát, az alkotmány által szavatolt minimális 7 %  és 3/7-es rendelkezésének mindenkori betartását.

  10. A VMDK szükségesnek tartja a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény többszörösen beígért, de nem teljesített módosítását, hiszen az nem állta ki az alkotmánybírósági próbát, az eddigi gyakorlati alkalmazásánál pedig számos gyengeség mutatkozott meg. Követeljük ezen megoldások kiigazítását és a törvény kirakat-jellegének beszüntetését.

  11.  Szorgalmazzuk, hogy a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény módosítására irányuló megbeszéléseink során olyan széleskörű magyar–magyar egyetértést alakítsunk ki, amely szavatolná a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény hatékonyságát, az igazi személyi elvű autonómia kiteljesedését. A Nemzeti Tanácsok ne csak véleményezési, hanem döntéshozatali jogokkal rendelkezzenek, a döntéseinek végrehajtásához rendelt, szerbiai költségvetésből származó közpénzekkel együtt.

  12.  Követelnünk kell az MNT választási rendszerének megváltoztatását úgy, hogy a területi képviselet és a hiteles egyéni jelöltek is kifejezésre juthassanak.

  13. A VMDK álláspontja szerint a MNT minden délvidéki magyar érdek képviseleti szerve kell, hogy legyen. Tevékenysége nem merülhet ki abban, hogy egy bizonyos szűk kör politikai és gazdasági érdekeinek kiszolgálója legyen. A VMDK-nak meg kell tennie mindent az ilyen állapot beszüntetésére.   

  14.  Követeljük a sajtó szabadságát és a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatás biztosítását.

  15. A VMDK nem tartja teljeskörűnek a kisebbségi akciótervben foglaltakat, ezért erőfeszítéseket teszünk annak kiegészítésére. Azonban addig is követeljük a mindenkori szerbiai kormánytól, hogy maradéktalanul tegyen eleget azoknak az ajánlatoknak, amelyek a kisebbségi akciótervben szerepelnek és javíthatnak a kisebbségi jogok érvényesítésében, amelyekről tájékoztatni fogjuk a délvidéki magyarságot.

  16. A VMDK követeli, hogy Szerbia a soron következő alkotmánymódosításnál ismerje el a politikai autonómiára való jogot és azt építse be a szerb alkotmányba, valamint a választási törvénybe a nemzeti kisebbségeknek/őshonos nemzeti közösségeknek előlátott szavatolt parlamenti helyek intézményét, az arányos részvételt a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint a belügyi hatóságokban – minden szinten.

  17. A VMDK követeli a beszüntetett magyar érdekeltségű községi bíróságok visszaállítását. A bíróságok és ügyészségek dolgozóinak nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát és a nemzetiségiek arányos foglalkoztatásának biztosítását a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi szervekben (beleértve a közjegyzőket is), közvállalatokban és hivatalokban, valamint a magyar nyelv hivatalos használatának biztosítását ezekben a szervekben, valamint egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát.

  18. A VMDK üdvözli a magyar–szerb történelmi megbékélési folyamatot, azonban azon a véleményen van, hogy a megbékélés csak akkor lehet őszinte és teljeskörű ha a szerbiai parlament végrehajtja a kollektív bűnösség elvének törlését a 2011. október 6-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényből. Továbbá, a VMDK követeli, hogy a szerbiai politikai vezetők kérjenek bocsánatot az 1944/45-ös délvidéki magyarirtásért, tegyék lehetővé az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát. Tegye lehetővé a második világháború áldozatainak (beleértve a katonai áldozatokat is) emlékmű emelését minden helységben, ahol tömegsír van, a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, segítse az említett események kutatását, valamint tegye lehetővé a besúgók névsorához való hozzáférést és indítson eljárást az atrocitások életben lévő elkövetői ellen. Mindezt nemzetközi fórumok előtt is követelje.

  19. A VMDK indítványozni fogja egy független történészekből álló kutató csoport létrehozását, amely valódi és alapos munkát fog végezni a délvidéki magyarság múltjának feltárására és hiteles bemutatására.

  20. A VMDK indítványozza a Délvidéki Magyar Kutatóközpont létrehozását, ahol állandó kiállítás formájában be lennének mutatva a délvidéki magyarságot ért atrocitások, illetve folyamatosan dolgoznának az 1944/45-ös események rendszerezésén.

  21.  A VMDK követeli, hogy állami irányítással ne kerüljön sor a többnyire Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre való költöztetésére, mivel az még jobban megbontaná a lakosság etnikai arányait és rontaná a közbiztonságot.

  22. A VMDK követeli, hogy délvidéki magyar településeken, községekbe, városokban, illetve azok közvetlen közelében ne alakítsanak ki migránsokat befogadó központokat, a meglévőket pedig zárják be.

  23. A VMDK követeli a szerb kormánytól, hogy végre biztosítsa az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását és a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását, mindennemű hovatartozástól függetlenül.

  24. A VMDK üdvözli a szerbiai büntetőtörvénykönyv módosítását miszerint a kis értékű lopások felső értékhatára 15 ezer dinárról 5000 dinárra csökkent. Azonban ez az intézkedés nem elegendő a megélhetési bűnözés visszaszorítására. A VMDK a továbbiakban is követelni fogja a „zéró” tolerancia elvének bevezetését, és a szabálysértési büntetések közmunkán keresztüli letöltését.

  25. A VMDK követeli a szerb államtól azt, hogy teremtse meg a törvényes és jogi kereteket és anyagi feltételeket a polgárőrség megszervezéséhez, annak működtetéséhez.

  26. A VMDK felkéri Magyarország mindenkori kormányát, hogy az átláthatóság érdekében a délvidéki magyarságnak szánt gazdasági, oktatási, civil és egyéb anyagi támogatások elbírálását és folyósítását  ne bízza rá egyetlen politikai pártra sem, hanem emelje be ezt a tevékenységet a külképviseletek hatáskörébe.

  27. Lehetőségeink szerint, hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy Magyarországon ismét olyan nemzeti kormány alakuljon, amely felvállalja közösségünk megmaradásának szempontjából vitathatatlanul jogos és szükségszerű önkormányzatiságának képviseletét, illetve Szerbia EU csatlakozása során, számon kéri a belgrádi politikai elittől a koppenhágai kritériumok alkalmazását és azok betartását, akár a vétó jogának alkalmazását is kilátásba helyezvén.

  28. A VMDK követeli a szerbiai kormánytól a teljes körű magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig, a magyar lakosság érdekei alapján, figyelembe véve a szülők állásfoglalását. Magyar tannyelvű csoportok beindítását az Újvidéki Egyetemen, szabad anyanyelvi felvételit minden szakon.                                                                                                       
  29. A szerb, mint nem anyanyelv oktatásának átszervezését, a tankönyvek korszerűsítését és a nemzeti közösségeket megbélyegző és kettős mércén alapuló tartalmak törlését. Valamint, követeljük a szerb államtól azt, hogy az oktatási rendszerének reformjában a kisebbségi nyelven történő oktatásban alkalmazza a pozitív diszkriminációt, különös tekintettel a kis létszámú osztályokra és az ott tanító pedagógusokra, figyelembe véve a megszerzett és megvalósított jogok alkotmány által rögzített szabályait.

Óbecse, 2017. 06. 25.

 

 

 

Tisztújító közgyűlést tartott a VMDK

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége 2017. június 25-én, Óbecsén a városháza dísztermében megtartotta tisztújító közgyűlését. A közgyűlés küldöttjeinek szavazattöbbségével a VMDK élére Csonka Áront választották, alelnököknek Tari Istvánt, Horvát Ódry Mártát és Hangya Istvánt. A közgyűlés döntést hozott a VMDK Tanácsának és a VMDK Ellenőrző Bizottságának összetételéről is.

Az elkövetkező négy évben a VMDK Tanácsát (az elnök és alelnökök mellett) Sörfőző Andor, Kelemen Adrienn, Berze József, Keszég Kornél, Tarr András, Makó József, Sörfőző Károly, Elvegyi Ákos, Cára József, Adankó Magdolna, Gordán József, Drapos Zoltán, Pesti Ildikó, Polyák Ferenc, Szladek László, Borbély Tivadar, Kiss Ervin képezik.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai Horvát Nándor, Tápai József és Somorai Zsuzsanna lettek.

A VMDK közgyűlése egyhangúan elfogadta a VMDK elnökének jelentését és a politikai irányelveket tartalmazó zárónyilatkozatot. Ezzel a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége hivatalosan is elkezdte az előkészületeket a soron következő választási kihívásokra.

A teljes és egyenrangú kisebbségi nyelvhasználatért a Vajdaságban

Kezdeményezés a VAT Képviselőház ügyrendjének módosítására

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ( VMDK) meglátása szerint szükség van a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőház ügyrendjének módosítására mert a jelenlegi rendelkezések korlátozott nyelvhasználatot engedélyeznek.


A tartományi képviselőknek ugyan joguk van az ülés során szóbeli felszólalásra, valamint az írásbeli beadványok átadására kisebbségi nyelveken, de kisebbségi nyelven - külön képviselői kérelem alapján - csak az ülés összehívását és a napirendi pontok megnevezését kaphatják el.

A képviselőház ügyrendje egyszerűen nem irányozza elő azt a lehetőséget, hogy írásos formában kisebbségi nyelven (román, ruszin, szlovák, horvát, magyar) hozzá lehessen férni az ülés napirendjén szereplő anyagokhoz.

A képviselőházi bizottságok esetében ez a jog tovább csorbul, hiszen ott még az összehívást és a napirendi pontok megnevezését sem állítják ki kisebbségi nyelveken.

A VMDK véleménye szerint a képviselőház ügyrendje ezen rendelkezései korlátozzák a teljes és egyenrangú nyelvhasználat gyakorlati alkalmazását és ezért mielőbb módosítani kell őket. 

Ennek érdekében a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége tartományi képviselője Csonka Áron 2017. 05.15-én határozat javaslattal fordult a vajdasági képviselőház elnökéhez azzal a céllal, hogy a soron következő VAT parlamenti ülésén napirenden szerepeljen a kérdéses szakaszok módosítása.

A VMDK politikai programja szerint anyanyelvünk teljes körű és egyenrangú használata olyan alapelv amiért folyamatosan küzdeni kell, mert ott ahol ez a jog megadatott, ott egyéb minket megillető jogokat is érvényre tudunk juttatni.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége őszintén reméli, hogy a VAT-ban lévő hatalmi többség ezúttal a gyakorlatban is kimutatja a pozitív törvények és az európai értékek melletti elkötelezettségét és megszavazza a javasolt módosításokat.

Óbecse, 2017. június 7.
VMDK Press

A VMDK vezetői találkoztak Dr Morvai Krisztinával

2017.04.21. 

Május közepén kerül az Európai Parlament elé David McAllister, az EP szerbiai jelentéstevőjének országjelentése. Ez a dokumentum, valamint Bozóki Antal árnyékjelentése adta az apropóját Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője vajdasági látogatásának.

A kisebbségi jogvédelemmel foglalkozó szakértők arra keresik a választ: hogyan érvényesülnek Vajdaságban a nemzeti közösségi jogok és mennyire felel meg a valóságnak a McAllister-jelentés? Ezekről a kérdésekről a delegáció tegnap este Óbecsén konzultált civilekkel és a VMDK vezetőivel.

Csonka Áron, elnök, VMDK: “Részünkről a legfontosabb kritika továbbra is a nemzeti tanácsokról szóló törvényre vonatkozik, hiszen az a mai napig nincsen meghozva, holott többször is bejelentették, hogy nemsokára meg fogják hozni, ez a kisebbségi akciótervben is benne van, de nincs határidő hozzákötve, és mi úgy gondoljuk, hogy egy bizonyos határidőt kellene szabni, nem pedig egy ilyen lágy megfogalmazást, hogy minél előbb.” 

Forrás: Pannon RTV

Bővült a tartományi képviselőház Alternatíva a Vajdaságért frakciója

2017. április 12. [13:20]

Új képviselőkkel bővült a tartományi képviselőház Alternatíva a Vajdaságért frakciója. Dr. Korhecz Tamás helyére Elvegyi Ákos, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének politikusa került, valamint még két független képviselő is csatlakozott a csoporthoz.

Mint Csonka Áron fogalmazott, Elvegyi Ákos beiktatása a VMDK és a Magyar Mozgalom közös döntése volt.

- Azt szeretnénk, hogy a politikai téren minél hatékonyabbak legyünk, így az a döntés született, hogy egy tapasztalt politikust iktatunk be a tartományi képviselőházba. Ez a csere kihatással lesz a mi képviselő csoportunkra is, hiszen a csoport, amely öt tagot számlált, a ház szabály értelmében dr. Korhecz Tamás távozásával technikailag megszűnt. Elvegyi Ákos beiktatásával viszont a frakció gyakorlatilag újból indul. Nemcsak indul, hanem bővül is, hiszen olyan jelzéseket kaptunk, hogy képviselőcsoportunkhoz mostanára már Borislav Novaković is csatlakozik, valamint a múlt ülésen kilépett képviselő asszony, Zlata Đerić is, aki eddig a hatalmi koalícióban volt. Ennek értelmében a képviselő frakció öt helyett hét tagú lesz, és továbbra is azt a szándékunkat jelzi, hogy komoly ellenzéki erő szeretnénk lenni a tartományi parlamentben, egy olyan ernyő, amely összegyűjti a különböző módon és világmeglátása alapján működő politikai pártok képviselőit, akiknek egy céljuk van, hogy egy élhetőbb és demokratikusabb társadalmat építsünk fel, hogy kiharcoljuk azt, hogy a tartománynak minél nagyobb fennhatóságai legyenek, de felerősödve folytatni fogjuk a harcot a kisebbségi jogok megvalósításáért is – tette hozzá Csonka.

A frakciót ezentúl Jelena Balasević vezeti majd, míg a helyettese Csonka Áron lesz.

A képviselőcsoportnak hét tagja van: Jelena Balašević, Csonka Áron, Elvegyi Ákos, Amir Bislimi, Arsen Kurjački, Borislav Novaković és Zlata Đerić.

Ádám Csilla

Forrás: VajdaságMa

 

 

2017.04.12.   

Elvegyi Ákos veszi át Korhecz Tamás tartományi képviselői helyét

 

Elvegyi Ákos veszi át Korhecz Tamás megüresedett helyét az MM-VMDK-Alternatíva a Vajdaságért koalíció tartományi képviselőjeként, a VMDK és a Magyar Mozgalom közös döntése alapján – mondta el ma Újvidéken Csonka Áron, a VMDK elnöke.

Az Alternatíva a Vajdaségért képviselői csoport politikai téren minél hatékonyabban szeretne részt venni az üléseken, ezért egy tapasztalt politikust iktattak be a képviselőházba – emelte ki sajtótájékoztatóján a tartmányi képviselő. Ez azt jelenti, hogy nem lesz többé MM-es politikus tartományi képviselő.

Forrás:Pannon Rtv

 

 

ČONKA: OMBUDSMAN BI MORAO DA SE BAVI PROBLEMIMA U RTV-U, NACIONALNIM SAVETIMA I MANJINSKIM MEDIJIMA

 

12 Apr 2017 

U Izveštaju Pokrajinskog zaštitnika građana ignorisani događaji koji su obeležili prethodnu godinu

 

 

 

Pokrajinski poslanik Aron Čonka iz poslaničke grupe “Mađarski pokret – DZVM – Nova Srbija, alternativa za Vojvodinu” kritikovao je Izveštaj Pokrajinskog zaštitnika građana – ombudsmana za 2016. godinu, koji je na dnevnom redu današnje sednice Skupštine Vojvodine, navodeći da su iz njega izostali važni problemi koji su obeležili prethodnu godinu u pokrajini.

 

“Reč je o stanju u Radio televiziji Vojvodine zbog čega su ljudi protestovali na ulicama Novog Sada, zatim pitanje funkcionisanja Nacionalnih saveta, kao i problemi sa lokalnim manjinskim medijima koji su u prethodnom periodu prestali da postoje zbog privatizacije. Ne vidimo to u izveštaju Ombudsmana i smatramo da bi u narednom periodu on morao da se više bavi tim pitanjima”, istakao je Čonka.

 

On je u izjavi novinarima u Skupštini Vojvodine naveo i da se još uvek vodi spor oko toga da li će na Pravnom fakultetu u Novom Sadu biti dozvoljeno polaganje prijemnog ispita na mađarskom jeziku za studente kojima je taj jezik maternji, iako je reč zagarantovanom pravu.

 

Forrás: (Autonomija)

 

A vég kezdetét bejelentő győzelem, azaz rövid elemzése a szerbiai elnökválasztásoknak

2017. április  4.

Kívülről nézve, azt lehetne mondani, Aleksandar Vučić sima győzelmet aratott. Hogy ez nem így van azt ő is tudja, mert elég savanyúra sikeredett a győzelmi mosoly. Szerbia többpárti történetében egy elnökválasztáson sem volt ilyen alacsony a kimenetel mint most, mindössze 54%-os. Ha ehhez hozzáadjuk azt a nyilvánvaló tényt, hogy Aleksandar Vučić mellett ott volt a teljes hatalmi koalíció ( SNS, SPS- Dačić, SDP-Rasim Ljajić, JS- Palma, PUPS-Krkobabić, PS-Vulin, SPO-Drašković, PSS-Karić, kisebbségi kormánypárt), valamint a médiaelőnyt, megfélemlítéseket, nyomásgyakorlást, szavazatvásárlást stb., akkor érthető az aggodalma.

Ugyan sikerült neki megszerezni a szavazatok 50 százalék + 1 szavazatot és győzni az első fordulóban, de ez az eredmény messze elmarad attól a kimeneteltől és szavazataránytól, amit a Vučić mögé felsorakozó koalíció kellett volna, hogy hozzon. Mert csak egy évvel ezelőtt a parlamenti választásokon az SNS, SPS, kisebbségi kormánypárti hatalmi koalíció a szavazók 60%-át maga mellett tudhatta. Ezt most nem tudta megismételni, valamint a nyakára kapott  három erős ellenzéki jelöltet ( Saša Janković, Saša Radulović, Vuk Jeremić) akik jó eséllyel pályáznak az SNS és Vučić leváltására.

Ráadásul már most látszik Vučić zavara, mert nem tud megfelelő jelöltet kinevezni miniszterelnöknek. Egyszerűen nincsen kádere, aki megfelelő módon működtetné a szerbiai kormányt. Szófogadókból akad jónéhány, de nincsen olyan, aki kordában tudná tartani a szerbiai kormány többi tagját, ami pedig potenciális veszélyforrás.

Ebből kiindulva várható, hogy az ország további hanyatlásnak indul és minél tovább lesznek hatalmon, annál inkább csökken a népszerűségük, míg az ellenzék egyenesen jön fölfelé. Tehát a végjáték elkezdődött, csak ki kell várni a végét!

Szíjjártó, de Orbán Viktor és a Prosperitati sem tudott segíteni a szabadkai párton

Magyar vonatkozásban ez a választás is megmutatta, hogy a kisebbségi kormánypárt népszerűsége egyre zuhan. Egyesek azt mondnák: csúnyán pofára estek! Pedig bevetettek mindent! Élő kampány Szíjjártóval, majd Orbán, Vučić, Pásztor fényképes szórólapokat osztogattak és plakátokat helyeztek ki a délvidéki magyar városkák főtereire, még a Prosperitati Alapítvány kapacitását is Vučić szolgálatába tették.

Ennek ellenére bekövetkezett az, amit a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) előre borítékolt!

A közös magyar jelölt elmaradása, a végtelen nyomulás egy népszerűtlen szerb jelölttel, a folyamatos zsarolások, nyomásgyakorlások, az otthoni és munkahelyi zaklatások, a szavazóhelyre való fuvarozás, telefonálgatások etc. azt idézték elő, hogy a délvidéki magyarok nagy hányada otthon maradt.

A magyar tömbben, de a szórványban is, átlagban 40 és 45 százalék között mozgott a szavazók aránya, ami jóval elmarad az országos átlagtól. Ha csak azt néznénk, hogyan oszlanak meg a szavazatok ezen százalékokon belül, akkor azok arra a téves következtetésre vinnének bennünket, hogy a magyarok körében is fölényes győzelmet aratott Vučić.

Azonban ha a mostani szavazatokat összevetjük azokkal a szavazatokkal, amit egy-egy magyar többségű településen külön-külön kaptak 2016-ban az önkormányzati, tartományi, parlamenti választásokon Vučić mostani támogatói,  elsősorban az SNS, SPS és a kisebbségi kormánypárt, akkor már egészen más képet kapunk!

Ebből az összehasonlításból már az derül ki, hogy a kisebbségi kormánypártnak megközelítőleg 20 és 25 ezer közöttire tehető azoknak a délvidéki magyaroknak a száma, akiket sikerült megszólítania, ami azt jelenti, hogy egy év alatt a támogatásuk a felére csökkent.

Ha ezt számokban fejeznénk ki, akkor az azt jelentené, hogy egy év alatt a Vajdaságban megszerzett 46000 szavazatot sikerült 25000 alá vinni.

A másik oldalon azt tapasztalhattuk, hogy ugyanazon közegben és ugyanezen elv alapján a VMDK-MM által támogatott jelölt több magyar szavazatot tudhat magáénak mint egy évvel ezelőtt!

 Hogy ez hogyan is működött, azt a teljesség igénye nélkül, két legérthetőbb példával támasztjuk alá:

Ada községben egy évvel ezelőtt a mostani polgármester – akkor még mint polgári csoport jelöltje – 5000 szavazatot ért el, a SNS 1300-at és a kisebbségi kormánypárt 1080-at. A VMDK-MM 2016-ban 534 szavazatot kapott.

A mostani elnökválasztáson Ada községben, ahol a polgári csoport átváltott az SNS-be és a szabadkai pártba, a községi elnök pedig haladó lett, az SNS, SPS, PUPS, Rasim Ljajić-féle koalíció (mindegyik jelen van Ada községben) 3000 szavazatot ért el, míg a VMDK-MM jelöltje 1700 szavazatot valósított meg.

Zenta község területén még érdekesebb eredmények születtek, hiszen ott a VMDK-MM által támogatott jelölt megverte Aleksandar Vučićot és az őt éltető hatalmi koalíciót, akik nem mellékesen hatalmi tényezők Zentán! A jelen eredmények fényében a községi vezetés legitimitása is megkérdőjelezhető.

Ezek az eredmények talán még jobbak is lehettek volna, ha a magyar községeket koordináló csapat nem csak saját magára gondol, hanem picivel jobb együttműködést alakít ki a VMDK-val és meghallgatja a VMDK javaslatait. 

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél