PROVOKÁCIÓ?

2017. január 10.

A "turulos pízek" fitymálása?

Ködösítés? Trehányság?

 

Tari István az MNT 22. ülésén
2016. december 29.

MONDVACSINÁLTAN

2017. január 5.

Túl nagyok már a bajok!

Tari István az MNT 22. ülésén
2016. december 29.

A KAMPÁNY ÉVE VOLT

2017. január 5.

Aránytalanul magnövekedett utazási költségekkel

Tari István az MNT 22. ülésén
2016. december 29.

SZÉGYENTELJES A SZERB ÁLLAMI MAGATARTÁS!

2017. január 3.

A délvidéki magyarság megalázása

Ugyanannyi illetné meg az itteni magyarságot, mint amennyit a koszovói szerbség kap Szerbiától!

Tari István az MNT 22. ülésén
2016. december 29.

TÁVIRATI STÍLUSBAN

2017. január 3.

Öndicsérettől bűzlő beszámoló

Tari István az MNT 22. ülésén
2016. december 29.

A költségvetést és a kétéves jelentést vitatta meg a Magyar Nemzeti Tanács

2016. december 29. [16:09] 

A számadás és tervezés jegyében zajlott a Magyar Nemzeti Tanács 22. rendes ülése – összegezte Hajnal Jenő, az MNT elnöke az év utolsó ülésének anyagát, aminek egyik pontjaként megvitatták a kisebbségi önkormányzat eddigi kétéves munkáját, illetve jóváhagyták több tájékoztatási és kulturális intézmény pénzügyi és munkatervét, valamint több oktatási intézményben megvalósuló személycsere véleményezését. Az MNT jövő évi költségvetése több mint 1,1 milliárd dinár – mutatott rá a testület elnöke. 

A tanács kétéves munkájának beszámolóját Hajnal Jenő ismertette a tanács évzáró ülésén. A jelenlegi összetételű nemzeti tanács homlokterében a tartalmai fejlesztések és a területi stratégiák elfogadása és megvalósítása állt – hangsúlyozta az elnök. Hajnal szerint az MNT-nek sikerült eleget tennie azoknak a feladatoknak, amelyeket a Magyar Összefogás választási ígéretében megfogalmazott és megvalósított a közösség fogyása ellenére is. 

Az elnök az oktatás újragondolását és fejlesztést emelte ki, így a magyar nyelvű közoktatás fenntartását, az Európa Kollégium létrehozását, a nagy múltú művelődési rendezvények támogatását, a Szentháromság és a Kossuth-szobor felállítását, a média felkarolását és megsegítését. Hajnal Jenő külön hangsúlyozta a maradéki magyar nyelvű oktatás újraindításának jelentőségét. 

Az MNT elnöke kifejtette, hogy a magyar oktatás és felsőoktatás fejlesztésén túl különféle kezdeményezések is létrejöttek, mint amilyen a szakképzés fejlesztési koncepciója, a tucatnyi szakműhely Adán, Magyarkanizsán, Szabadkán és Zentán, emellett áttörést értek el a gyógy- és fejlesztő pedagógia terén a Pető-módszerrel, valamint hosszú évek küzdelme után 370 magyar diák költözhetett be idén az Európa Kollégiumba. Fontos szerepet játszott az MNT a versenyképes magyar értelmiség kinevelésében, nagy segítségre volt mindebben az oktatási konzultációs testület munkája – emelte ki Hajnal Jenő. Az MNT elnöke kiemelte továbbá a művelődési hálózat létrejöttét, a kirándulások megszervezését és a fesztiválok infrastrukturális fejlesztését és más beruházásokat. 

Hajnal Jenő elmondta, hogy részt vettek a kisebbségi akcióterv kidolgozásában, amely szavatolja a számonkérhetőséget, a munkacsoportban pedig jelen voltak a nemzeti tanácsok képviselői, így személyesen az MNT elnöke is. A tanács felvette a kapcsolatot a legrelevánsabb szakemberekkel, a nemzeti tanács elnökeként ellátogatott Brüsszelbe és Strasbourgba, de megerősítette a kapcsolatot az anyaországgal is – számolt be az elmúlt két évről a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

A Magyar Nemzeti Tanács kétéves munkájáról szóló beszámolóját Tari István szerint az ellenzéki vélemények elhallgatása határozza meg. Az ellenzéki képviselő szerint nem reagálnak megfelelően a hivatalos nyelvhasználat folyamatos megsértésére. A beszámolóban 58 nyelvhasználati panaszról számolnak be, amely a hivatalba érkezett, a dokumentumban csupán egyetlen olyan esetről van szó, amelyben leírják a panaszra tett válaszlépéseket, és azt, hogy az adóhivatal elismerte a mulasztást – Tari István nehezményezte, hogy a panaszok sorsáról nem számol be a tanács. Szilágyi Miklós (MÖ), a nyelvhasználati bizottság elnöke szerint a panaszokkal, nem a bizottság, hanem a hivatal foglalkozik. 

Zsoldos Ferenc (MM) bírálta a Végrehajtó Bizottság szinte kizárólagos döntési hatáskörét. Az előterjesztések több mint 90 százalékát a VB által elfogadott döntések jóváhagyása képezte az elmúlt időszakban – összegezte az ellenzéki képviselő, aki szerint mindez háttérbe szorítja a bizottságok és a konzultatív testületek munkáját, amelyeket még csak össze sem hívott a tanács.

Az MNT hivatalának megtizedelésével az első olyan magyar intézmény lett, amely magyar embereket tett az utcára, hagyott egzisztencia nélkül, ezzel olyan modellt teremtve, amely sajnálatosan azóta is tovább él az általa alapított intézményekben – idézte a nyolc ellenzéki képviselő által aláírt kritikát Joó-Horti Lívia. Az intézmények többsége követi ezt a rossz modellt, és elbocsát minden olyan személyt, aki máshogyan mer gondolkodni vagy cselekedni – emelte ki a tanácstag. Az ellenzéki képviselő ugyanakkor pozitívnak ítélte az oktatás terén elért eredményeket és egyes stratégiák folytatását. 

Jerasz Anikó elmondta, hogy kétszer is összehívták a különböző konzultatív testületi tagokat, először a magyartanárokat, majd az osztálytanítókat hívták meg egy konzultációra, valamint elutasította azon vádakat is, miszerint a bizottság üléseit sem hívják össze rendszeresen, elmondása szerint az ülések száma elegendő a döntéshozatalhoz.

Németh Ernő (MÖ) a tájékoztatási bizottság elnöke sérelmezte, hogy a Magyar Szóval kapcsolatban felmerült problémák kérdésében a hívására nem jelentek meg a bizottság tagjai, majd elmondta a Szabadkai Rádió privatizálásával kapcsolatos döntések sorozatát, illetve javasolta a rádió folytatását, ami felváltaná a jelenlegi Szabadkai Magyar Rádió műsorát. 

Tari (VMDK) emlékeztetett arra, hogy a Végrehajtó Bizottság az elmúlt periódusban megbukott, továbbá pozitív változásként értékelte, hogy a korábbi művelődési tanácsos, aki szerinte súlyos károkat okozott a tanács munkájában, nincs már jelen. 

A tanács idei költségvetését is módosították az ülésen, mivel több támogatási eszköz most érkezett meg, ezért az ebből megvalósításra kerülő programok jövőre kerülnek megvalósításra – magyarázta Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke.

Tari István elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar államtól kapott 560 millió forgalmi adója dupla annyi, mint amennyit a szerb állam ad a magyar nemzeti tanácsnak, továbbá sokallja, hogy az utazási költségek másfélszeresére nőttek a szerbiai kampány évében. Hajnal szerint a kampánynak semmi köze a megnövekedett útiköltségekben, de az elmúlt években most volt a legtöbb alkalmi rendezvény, így ezzel arányosan növekedtek az útiköltségre kifizetett összegek.

Az MNT jövő évi munkatervének ismertetésében elhangzott, hogy 2017-ben is kiemelt prioritás marad magyar bölcsődei és óvodai csoport indítása, a Vackor program, az iskolakezdést támogató csomagok kiosztása, az iskolabusz- és a napközis program, a felsőoktatási ösztöndíjazás, a magyar nyelvű fejlesztőpedagógia, az alapítói és társalapítói jogok átvétele az előzőleg kezdeményezett 20 magyarul is oktató általános iskola, illetve a szabadkai középiskolai diákotthon esetében. Szórványóvodai központ kialakítását tervezik továbbá Nyugat-Bácskában, a Szerémségben, Észak- és Közép-Bánságban egy-egy, a Dél-Bánságban pedig két helyszínnel, emellett a tervek között szerepel számos EU-konform játszótér létrehozása és ún. „magyar sarkok” létrehozása a tömbmagyarság területén – mondta Hajnal Jenő. Számos nagyobb felújítást és modernizálást is támogat a tanács anyaországi segítséggel, illetve számos vendégtanár érkezik a Makovecz Program keretében, az MTTK például 30 millió forintból gazdálkodhat. A felsőoktatási képzőközpontot is jövőre tervezik megvásárolni, Hajnal szerint átgondolatlan volt az ezzel kapcsolatban megfogalmazott kritika, amelyet Vajdasági több felsőoktatási képviselő fogalmazott meg az elmúlt néhány hét folyamán. Hajnal Jenő szerint ésszerű a magyar médiaházat a Magyar Házban létrehozni, illetve 25 millió dinárból felújítják a Forum Ház tetőszerkezetét. 

A Tanács 2017. évi bevételeinek összegét 1 117 678 315 dinárra tervezik. Jerasz Anikó elmondta, hogy ha a köztársasági vagy a tartományi költségvetésből nem a tavalyihoz hasonló összeg érkezik, akkor módosítaniuk kell a most elfogadásra kerülő költségvetést.

Zsoldos szerint az az 515 milliós összeg, amely átkerült az előző évi költségvetésből, és ami a 60 százaléka a teljes tavalyi keretösszegnek, túl sok, és azt is jelenti, hogy csupán 40 százaléka valósult meg az MNT tavalyi terveinek. Mivel az anyaországi támogatások csak ezekben a napokban érkeznek meg, ezért kénytelenek a tervezett kiadásokat a jövő évre átvinni – érveltek a hatalmi lista képviselői. 

Az ülés elején elvetették Tari István (VMDK) sürgősségi indítványának napirendre tűzését a kisebbségi nyelvhasználatot folyamatosan megsértő nyugdíjbiztosítóval kapcsolatos állásfoglalásról, amit megelőzően heves vita alakult ki az ügyrenddel kapcsolatban. Végül mégis szót kapott az ellenzéki képviselő, aki szerint a nyugdíjbiztosító megalázza a délvidéki magyarságot azzal, hogy kötelezi a magyarországi bizonylatok lefordítására azokat, akik olyan területen élnek, ahol hivatalos nyelv a magyar. A félévenkénti bizonylatok lefordítása óriási terhet ró azokra, akiknek Magyarországon tanulnak a családtagjaik. Amennyiben a Magyar Nemzeti Tanács pert indítana a kisebbségi nyelvhasználat megsértése ügyében, úgy minden érintett problémája megoldódhatna – indokolt Tari. Szilágyi Miklós (Magyar Összefogás) szerint a sürgősségi indítványt és annak indoklását írásban kell benyújtani, ezért Tari azzal, hogy az indítványt szóban is indokolta ügyrendsértést követett el, amit a tanács többségi szavazással megerősített. Végül, bár a sürgősségi beadványt megszavazták, mégsem tűzték napirendre a nyugdíjbiztosítóval kapcsolatos indítvány megtárgyalását. 

Az ülésen elfogadták továbbá a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2016-os pénzügyi és munkatervének módosítását, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. (kb. 389 millió), a Hét Nap Lapkiadó Kft. (36,5 millió), a Pannónia Alapítvány (153 millió), az újvidéki székhelyű Európa Kollégium (95,5 millió), a Zentai Történelmi Levéltár (18 millió), a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ (30 millió), a Zentai Magyar Kamaraszínház (22,4 millió), a magyarkanizsai József Attila Könyvtár (1,5 millió), a CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény (38 millió), a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár (15 millió), Topolya Község Múzeuma (9 millió), valamint a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház (25 millió) 2017. évi munka- és pénzügyi tervének jóváhagyását, illetve több oktatási és művelődési intézmény vezetői személycseréjének jóváhagyását fogadták el a kisebbségi önkormányzat képviselői.

Basity Gréta

Forrás: Vajdaság Ma - Délvidéki hírportál

Fotók: VMDK

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél