Miért írt Páll levelet az adatvédelmi biztoshoz

Interjú a VMDK elnökével

- Rodoljub Šabić szerbiai adatvédelmi biztos a minap immár másodízben figyelmeztetett arra, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek választói névjegyzékének elkészítésekor szavatolni kell a személyi adatok teljes védelmét. Közleményében egyértelművé tette, hogy a nemzeti tanácsi választások megszervezése és lebonyolítása az emberi jogi és kisebbségi minisztériumnak, valamint a helyi önkormányzatoknak az illetékessége. Hozzátette, hogy csak az illetékes állami szerveknek van felhatalmazásuk foglalkozni az adatok feldolgozásával. Törvénytelen, hogy bárki más – a segítség nyújtásának indokával – feldolgozza a személyi adatokat, összegyűjtse és kialakítsa a dokumentációt a választói vagy más névjegyzékről, mert ez az adatvédelmi törvény értelmében bűncselekménynek számít, ami büntetendő - hangsúlyozta az adatvédelmi megbízott írásos közleményében. Ennek közzétételére azt követően került sor, hogy Páll Sándor a VMDK elnöke és Csonka Áron, az Adai Községi Képviselő Testület VMDK-s elnöke levelet intéztek az illetékesekhez. Mi állt ezekben a levelekben?

 

- Örömmel fogadtam Rodoljub Šabić adatvédelmi biztos közleményét. Reagálása azt jelenti, hogy fogékony azokra a problémákra, amelyekre a hozzá intézett február 5-ei levelemben rámutattam. Arról van szó, hogy az adatbiztos hivatott ellenőrizni a polgárokról való adatgyűjtést. Levelem megírására azt követően került sor, hogy Csonka Áron, az adai képviselő testület elnöke először levélben fordult a kisebbségi minisztériumhoz és figyelmeztette a minisztert, hogy itt gondok vannak. Megkeresésére a miniszter kitérő és semmitmondó választ adott. Csonka Áron rámutatott a magyar választói névjegyzék összeállításával kapcsolatos adatgyűjtési problémára. Konkrétan arra, hogy az emberek felhatalmazott polgárok előtt nyilatkoznak nemzetiségi hovatartozásukról és így kerülnek fel a listára. Leveléhez mellékelt egy kérdőívet is, amely azt bizonyítja, hogy az alapvető bejelentkezési papír mellett volt még egy kérdőív, amelyen nagyon érzékeny adatokat kértek az emberektől. Ilyeneket, hogy telefonszám, iskolai végzettség, szokások, stb. Miután a VMDK-ban az ügyről többször tárgyaltunk, úgy gondoltuk, hogy a kisebbségi miniszternél történt sikertelen próbálkozás után az adatvédelmi biztoshoz fordulunk, mivel ő hivatott ellenőrizni, vizsgálatot és ha kell, akkor büntető eljárást indítani azok ellen, akik indokolatlanul, visszaélve a polgárok jóhiszeműségével adatokat gyűjtenek.

- A törvény e tekintetben miként rendelkezik?

- A törvény egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a polgárnak magának kell feliratkoznia a kisebbségi listára. Tudjuk mindannyian, hogy ez nem így történt. Számunkra ez elfogadhatatlan. A lista felállítása állami feladat kellene, hogy legyen. Itt nem lehet beiktatni sem pártokat, sem civil szervezeteket, hogy gyűjtsék az adatokat és a polgárokat arra biztassák, hogy a listára feliratkozzanak, illetve, hogy az ily módon begyűjtött adatokat feldolgozzák és ezzel a saját adatbázisukat gazdagítsák. Mi úgy gondoljuk, hogy itt egy csomó törvényellenesség történt, és az ily módon felállított lista nem felel meg a törvényes elvárásoknak. Ezt panaszoltam én el, amire figyelmeztetésként reagált Rodoljub Šabić. Már csak az a kérdés, hogy mikor indít vizsgálatot, mert én arra kértem, hogy kezdjen vizsgálatot ez ügyben. Tehát a listákkal való manipulálással és a névsor összeállításával kapcsolatosan egy sor gond jelentkezik. A levélben arra is figyelmeztettem a biztos urat, hogy Szlovéniában és Horvátországban a lista felállításának a módját már kitalálták, így nekünk nem kell kitalálni a spanyol viaszt. Több lépcsőben, oly módon kell felállítani ezt a listát, ahogyan ezt már az Európa-kompatibilis országokban megtették. A mi törvényeinkben több olyan hiányosság van, amely visszaélésekre ad módot és alkalmat. Mi ezeket a visszaéléseket szeretnénk kiküszöbölni, és azt meggátolni, hogy több mint százezer emberről illetéktelen kezekbe kerüljön sok különféle adat.

- Mi a VMDK célja ezzel a tiltakozással, amit lehet, hogy egyesek merényletszerű, vagy feljelentésszerű lépésként könyvelnek majd el? Gondolok itt azokra, akik azt hangoztatják, hogy a kisebbségi nemzeti tanácsok megválasztása felé vezető úton a lehető legjobb irányban halad Szerbia.

- Mi azt gondoljuk, hogy a nemzeti tanács felállítása fontos és szükséges. Annak működésére szükség van. De azoknak az embereknek az adatai, akik majd választópolgárok listájára kerülnek, azok bizony titkos adatok és az adatvédelmi törvény hatálya alá esnek. Magyarán mi azt akarjuk, hogy a lista felállítása állami feladat legyen, tehát, hogy az önkormányzatok és az állami szervek állítsák fel ezt a listát. A polgár az állami szervek megbízottjai előtt nyilatkozzon nemzeti hovatartozásáról, ne pedig a pártmegbízottak előtt, akik felkeresik őt az otthonában és esetenként zaklatják őket és pártpropagandát folytatnak. Ez a folyamat törvényes keretek közt kell, hogy folyjon. A nemzeti tanácsokról szóló törvény nem szavatolja az adatok titkosságát és hozzáférhetetlenségét illetéktelenek számára. Mi azt hangsúlyozzuk, hogy a törvényt e miatt módosítani kell és másként kell felállítani a kisebbségek nemzeti választói névjegyzékét. Itt „merényletről" nem lehet szó. Mi első naptól ezt mondjuk. Ez a mi ádáz és kemény harcunk az állammal szemben, és azok ellen, akik hübelebalázs módjára művelik ezeket a dolgokat. Most végre az állami illetékesek közül valaki fogékony volt arra a problémára, amire mi felhívtuk a figyelmet. Čiplić kisebbségi miniszter úr többször sumákolt, hogy rosszul halad ez a munka, meg hogy nincsenek problémák. Bojan Pajtić tartományi kormányfő arra biztatta az embereket, hogy íratkozzanak fel erre a listára. A dél-szerbiai albánok esetében is láttuk, hogy problémák vannak ezzel. Olyan lista kell, amely szavatolja a rajta szereplők adatainak a titkosságát, másrészt az általánosságot és azt, hogy ne kerülhessen illetéktelen kezekbe. Most az fog történni, hogy azok, akik föliratkoztak, azok majd megbízhatóak lesznek, akik nem voltak hajlandóak erre, azok nem lesznek megbízhatóak. A következő választásokon majd a funkciók leosztásánál a számítógépben egyszerűen leellenőrzik, hogy ki melyik oldalon van, és ez a munkahelyek odaítélésénél szelekciós alapként szolgálhat.Ez elfogadhatatlan. Hangsúlyozom, a legális és a legitim nemzeti tanács fontos, de az ilyen populista összeírás elfogadhatatlan, mert az ilyen névjegyzék alapján megválasztandó MNT nem lesz legális, se legitim.

- A VMDK, a VMDP, az MPSZ és számos magyar civil szervezet azt szeretnék elérni, hogy teljes legyen a magyar választói névjegyzék, hogy erre a vajdasági magyaroknak ne csak a fele, vagy a háromnegyede kerüljön fel, hanem minden itt élő felnőtt nemzettársunk élhessen szavazati jogával a MNT közelgő megválasztása alkalmával. Hogy ez megvalósulhasson, módosítani kellene a nemzeti tanácsokról szóló törvényt. Ha ez nem következik be, a VMDK részt vesz-e a megmérettetésben?

- Mi úgy gondoljuk, hogy értelmetlen abban a folyamatban részt venni, ami mellőzi a demokratikus mércéket. Én érzem azt a veszélyt, amire sokan felhívják a figyelmet, hogy ebben az esetben a VMSZ majd elszalad a zsákmánnyal, és mindent elvisz. Tegye. Ha így lesz és e miatt az MNT ismét egypárti lesz, akkor bebizonyosodik az, hogy a nagy csinnadratta ellenére ugyanott vagyunk, ahol voltunk, hogy nincs előrelépés a kisebbségi jogok vonatkozásában.

- Miközben ez az interjú készült, jött a meglepetésszerű hír Szabadkáról, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség nem kíván önálló listát állítani a kisebbségi nemzeti tanácsi választások előtt. Pásztor István pártelnök közös lista létrehozását javasolja a többi itteni magyar párttal, a civil szférával, a történelmi egyházakkal és a magyar értelmiséggel. Azt hiszem, erre senki nem számított. Ehhez mit szól Páll Sándor?

- A mi panaszunk célja az, hogy a törvényt megváltoztassuk, hogy jobb legyen. Ha mi most összeállunk, attól még a rossz törvény nem lesz jobb. Ennek a kezdeményezésnek semmi köze a demokráciához. Az MNT-t és szerveit többes jelöléssel és titkos szavazással kellene megválasztani, törvényes keretek között. Pásztor úrral kapcsolatban emlékeztetnék rá, hogy nemrég azt mondta, hogy többé nincs együttműködés a magyar pártok között, meg hogy mi árulók vagyunk. Ebben a pillanatban együttműködést kínál fel. Most akkor az a kérdés, hogy mikor mondott igazat. Minket a névjegyzék érdekel és annak a törvényes felállítása, nem pedig az, hogy a zöld asztal mellett kiegyezzünk. Végül is minek volt akkor szükség a névjegyzékre, ha most zöldasztal mellett akarnak megállapodni? Úgy gondolom, hogy most nagy gondokkal küszködik Pásztor úr, ezért el akarják játszani az integráló szerepet, hogy majd most ők hozzák össze az MNT-t úgy, hogy mindenki benne legyen versengés nélkül. Én úgy gondolom, hogy ez egy újabb trükk a túlélés kísérletében. Ezért némi szkepszissel fogadom a hírt, de állunk elébe. Nézzük meg, hogy ebből mi lesz. Mondom ezt annak ellenére, hogy nagyon rossz a tapasztalatunk a VMSZ-szel, mert a többi magyar párt eliminálására törekedtek, nem tartották be a koalíciós megállapodást. Ettől függetlenül, nézzük meg, hogy mit akarnak.

Ternovácz István

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél