A kollégium, amely megtart

A szerb kormányon a sor, hogy elfogadja a külön kisebbségi akciótervet
Sz-cs , P.E.
2016. január 30., 08:45

Pénteken tizennegyedik rendes ülését tartotta a Magyar Nemzeti Tanács. A korábbi gyakorlattal ellenben a tanács nem Szabadkán, a Magyar Házban, hanem Újvidéken, az Európa Kollégiumban ülésezett. Mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnökének elmondása szerint az idén még legalább két-három alkalommal tervezi más-más településen megtartani az ülést. Mindegyik helyszínt a legidőszerűbb napirendi pontok témája fogja megszabni. Ezzel az elhatározással összhangban a pénteki ülésen az Európa Kollégium két napirendi pont erejéig is téma tárgya volt.

Fotó: Dávid Csilla

Az ülés az Európa Kollégium idei évi pénzügyi tervének és munkatervének megvitatásával, illetve elfogadásával kezdődött. Mindkét beterjesztést egyhangúlag fogadta el a tanács.

Snejder-Sára Ildikó, a kollégium igazgatója röviden ismertette mindkét tervet. Az intézmény az idén mintegy 91,52 millió dinárból gazdálkodhat. Az összeg java részét – 84,34 százalékot – Magyarország kormánya biztosítja.
– Mindenféleképpen folytatni kívánjuk a tavalyi évben megfogalmazott irányelveket, annak ellenére is, hogy a kollégium mindössze négy hónapja működik. Ebben az évben a szakkollégiumi tevékenységre fektetnénk a hangsúlyt. E téren eddig a közösségépítési szempontokat helyeztük előtérbe, ettől az évtől viszont a szakmai programok is jelentős teret kapnak, vagyis konkretizáljuk azokat a szakköröket, amelyek a diákok szakmai tudásának fejlődését szolgálják. A munkatervben és a költségvetési tervben az épület fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközök, illetve projektumok is helyet kaptak, valamint az intézmény technikai felszereltségének és gépparkjának bővítésére előirányzott terveket is megfogalmaztuk – taglalta az igazgatónő.

Fotó: VMDK

A folytatásban felszólaló Hajnal Jenő kifejtette: felettébb elégedett az Európa Kollégium terveivel, látszik ugyanis, hogy azok a tavaly év végén elfogadott oktatásfejlesztési stratégiában megfogalmazottak szellemében készültek.
Mgr. Hajnal Jenő (Magyar Összefogás) az Európa Kollégium pénzügyi és munkatervének vitája során aláhúzta: fontos, hogy az épület ne csupán egy egyszerű diákszálló, hanem a felhasználható és kamatoztatható szaktudás megszerzésének egyik alapja is legyen. Megjegyezte, ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, nemcsak a megfelelő szakemberek alkalmazása szükséges, hanem médiaközponttal és gépparkkal is rendelkeznie kell az intézménynek.
Végül az MNT elnöke rámutatott, a kollégiumnak segítő kézként kell támogatnia az Újvidéken tanuló fiatalokat – akik gyakran szerb nyelven tanulnak –, hogy korszerű ismeretekre tegyenek szert szakterületeiken, és ezeket az ismereteket mindkét nyelven gond nélkül hasznosítsák a későbbiekben. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy szülőföldjükön maradjanak, nyomatékosította Hajnal.

Fotó: VMDK

Tari István (VMDK–Csonka Áron) áttekinthetőnek és példásnak nevezte a pénzügyi tervet, viszont túlságosan magasnak találta a reklámra és propagandára előirányzott összeget. Tari abbéli félelmének adott hangot, hogy egy ekkora összeg – 600 ezer dinár – akár politikai célokat is szolgálhat, mivel az ország választások előtt áll.
Linka B. Gabriella (MÖ) megfogalmazása szerint az Európa Kollégium nemcsak életteret ad a diákoknak, hanem szellemiséget és műveltséget is. Ehhez hasonló az álláspontja Paskó Csabának (MÖ), a Végrehajtó Bizottság tagjának: „Az Európa Kollégium a nemzet megőrzését segíti itt, a Délvidéken, Vajdaságban."

ÚJ SZABÁLYOK, ÚJ ÜNNEPEK

A továbbiakban az MNT támogatásainak eljárási rendjéről szóló határozat javaslata került napirendre.
Az eddig hatályos eljárási rendet még 2012-ben fogadta el az MNT, így a dokumentum már nem tükrözte a tanács belső szervezésében azóta beállt szerves változásokat, indokolt beterjesztőként Jerasz Anikó (MÖ), a Végrehajtó Bizottság elnöke, mondván, hogy a dokumentum nemcsak a változásokat, hanem az eddigi tapasztalatokat is figyelembe veszi. A támogatások célja a vajdasági magyarság szülőföldön való megmaradásának és boldogulásának támogatása, emelte ki Jerasz, kitérve arra, hogy az eljárási rend egyértelműen szabályozza, illetve meghatározza azokat a mércéket, amelyek alapján a különböző területeken elbírálják a pályázatokat.

Fotó: VMDK

Tari István három módosítási indítványt terjesztett be, amelyek indoklása szerint az esélyegyenlőség és az igazságosság megvalósulását hivatottak szolgálni. Mint kiemelte, fontos, hogy amikor a támogatások szétosztásáról van szó, akkor működőképes és igazságos határozatot dolgozzanak ki.
A módosító indítványok kapcsán felszólaló Hajnal nyomatékosította: a napirendre tűzött dokumentum éppen ezt az esélyegyenlőséget és igazságosságot támogatja.
Tari módosítási indítványait nem fogadta el a tanács, magát az eljárási rendről szóló határozatot viszony igen.

A vajdasági magyarság nemzeti jelképéről és ünnepeiről szóló határozatot módosítását is megszavazták a képviselők. A módosított dokumentum értelmében a jövőben november 13-a, a magyar nyelv napja és november 15-e, a magyar szórvány napja hivatalosan is a vajdasági magyarság egyik ünnepnapja.

Az ülés folytatásában oktatáshoz kapcsolódó beterjesztések szerepeltek napirenden: a szabadkai iskoláskor előtti intézmények hálózatának meghatározása, a kátyi Đura Jakšić Általános Iskola igazgatóválasztási eljárása, a sándoregyházi Moša Pijade Általános Iskola igazgatóválasztási eljárása, a szabadkai Zeneiskola iskolaszéki tagcseréje, a nagykikindai Fejős Klára Általános Iskola iskolaszéki tagcseréje, az antalfalvi Kolibri Iskoláskor Előtti Intézmény igazgatóbizottsági tagcseréje, a nagybecskereki Angelina Kojić Gina Középiskolai Diákotthon igazgatóbizottsági tagcseréje, a nagykikindai Nikola Vojvodic Középiskolai Diákotthon igazgatóbizottsági tagcseréje.

A továbbiakban a tanács megszavazta a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatóválasztási eljárása kapcsán hozott végrehajtó bizottsági döntést. Az MNT ezzel támogatta, hogy a levéltár élén Stevan Mačković történelemtanár, az eddigi igazgató maradjon. A döntéshez kapcsolódóan Jerasz Anikó megjegyezte: az igazgató beszél magyarul, és az MNT-nek kiválóak a kapcsolatai a levéltárral, ami javarészt az igazgatónak köszönhető.

A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatóbizottsági tagjának javaslatáról szóló záradékot, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2016. évi munka- és pénzügyi tervének, valamint a 2015. évi pénzügyi terve módosításának véleményezéséről szóló záradék módosítását és a magyarkanizsai CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény 2016. évi pénzügyi tervét is megszavazta a tanács.

RÉSZLETEK A KISEBBSÉGI AKCIÓTERVRŐL

Az utolsó napirendi pont megvitatását követően Hajnal Jenő beszámolt a tanács tagjainak az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. tárgyalási fejezetének akciótervéhez tartozó külön kisebbségi akciótervről, amelynek tervezetét a megbízott munkacsoport tavaly december utolsó napjaiban továbbította elfogadásra a szerb kormánynak.
– A munkacsoport, amelynek én is tagja voltam, tavaly áprilisában tartotta meg alakulóülését. A munkacsoport mintegy tíz ülést tartott. Az akcióterv 75 oldalas és 112 külön akciót tartalmaz. A dokumentum korábbi változatához képest a végső változat jobban tükrözi a vajdasági magyar közösség igényeit, jobb megoldásokat kínál fel problémáinak megoldására. Az MNT korábban két alkalommal szervezett zártkörű értekezletet a kisebbségi akcióterv témájában. Ezekre a találkozókra a legjobb szakembereket hívtuk meg, hogy megvitassák a lehetséges megoldásokat. A kormány eddig nem fogadta el az akciótervet. Ennek egyik oka az, hogy a tervezetet az Európa Tanács szakértői már most felülvizsgálják. A dokumentum tervezete több területen irányoz elő cselekvést: a nemzetiségi hovatartozásról szóló nyilatkozás lehetővé tételét és ennek az adatnak a nyilvántartását a születési anyakönyvi kivonatokban; a kisebbségi választási külön névjegyzék állandó frissítését; a gyűlöletbeszéd és más etnikai alapon elkövetett bűncselekmények kapcsán indított bírósági eljárások hatékonyságának növelését; a kisebbség nyelvén történő tájékoztatásra való jog biztosítását; a kulturális programok és projektumok finanszírozását; a nyelvhasználat hivatalossá tételét a településeken; a bírósági eljárások kisebbségi nyelven történő lefolytatását; fordító szolgálatok létrehozását; az elektronikus közigazgatás anyanyelven való alkalmazását; a bírósági hálózat átszervezését, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvén történő eljárások bevezetésére vagy megőrzésére; a kisebbségi nyelven történő oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztését; a szerbet mint nem anyanyelvet oktató tanárok képzését; az oklevelek honosítását – taglalta Hajnal.

Fotó: VMDK

Tari István sokadszorra megismételte abbéli véleményét, hogy Szerbia uniós csatlakozásának és a magyar közösség érdekérvényesítésének vonatkozásában ebben a folyamatban az MNT-nek kellene megfogalmaznia a hivatalos álláspontot, illetve a közösség alapérdekeit. A közösségre nézve nem a legelőnyösebb, ha Belgrádban dőlnek el a magyarság alapérdekei, emelte ki Tari.
Ezt a felszólalást követően Hajnal emlékeztetett: az EU keretben szabta meg, hogy mi kerülhet bele egy akciótervbe, és mi nem, és kit mikor lehet megszorongatni.

Forrás: Magyar Szó online

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél