Elfogadták az MNT új oktatásfejlesztési stratégiáját: Középpontba kerül a pedagógus

2015. december 22. [20:37]

Hasznosnak és eredményesnek nevezte a hosszúra nyúlt vitát a nemzeti tanács elnöke

Elfogadták az MNT új oktatásfejlesztési stratégiáját: Középpontba kerül a pedagógusHajnal Jenő és Nyilas Leonov Anita az MNT keddi ülésén
Elfogadta oktatásfejlesztési stratégiáját a Magyar Nemzeti Tanács. Az új stratégia a 2016 és 2020 közötti időszakban megvalósításra kerülő legfontosabb oktatási célkitűzéseket tartalmazza, összhangban a 2012-ben elfogadott országos oktatásügyi akciótervvel. Az MNT elnöke, Hajnal Jenő szerint a jelen stratégia a valós munkaerő-piaci igényeknek megfelelve olyan intézményhálózat kialakítását teszi lehetővé, amely megfelel az Európai Unió elvárásainak is, a megszerzett tudás segítségével versenyképessé teszi a vajdasági magyar fiatalokat. A vajdasági magyar közösség számára az anyanyelvoktatás áll az első helyen, így a stratégia fókuszában is a szövegértés, a beszéd- és íráskészség fejlesztése áll ‒ mutatott rá az MNT elnöke.

Hosszúra nyúlt az oktatásfejlesztési stratégia vitája, a tanácsnokok többsége méltatta a dokumentumban lefektetetteket, Joó Horti Lívia nehezményezte, hogy sem időhatárokat, sem költségvetést, sem pedig felelősöket nem tartalmaz az anyag, Zsoldos Ferenc szerint mérőszámok nélkül nem igazolható az, hogy sikerült-e megvalósítani a stratégiát, így nem ellenőrizhető az elvégzett munka, emellett a dokumentum szerkesztését is áttekinthetetlennek nevezte.

Perpauer Attila, a nemzeti tanács Oktatási Bizottságának elnöke ismertette az MNT stratégiáját, amely a népszámlálási adatokra és az iskolák magyar tannyelvű tagozatainak létszámára építkezik. Rámutatott: a demográfiai adatokkal összhangban, sajnos, a magyar nyelven tanuló iskolások létszámát tekintve is folyamatos csökkenés tapasztalható. A remények szerint a stratégia a szülőföldön való megmaradást, a szerbiai továbbtanulást serkenti majd. Újdonságnak számít a konzultatív testületek létrehozása, szintén újdonság lesz a kiemelt kulturális intézmények bevonása a vajdasági magyar közoktatásba: a könyvtárakkal, a színházakkal való intézményi együttműködés megvalósítása, az ifjúsági programokba való bekapcsolódás ‒ hangsúlyozta Perpauer Attila. Központba kerül a pedagógus, emelte még ki az Oktatási Bizottság elnöke. A pedagógusfejlesztő központ, a tehetségpontok, a humánerőforrás-kataszter és a jelenleg kialakítás alatt álló pedagógusportál segíti majd a tervek szerint a jövőben a tanügyi dolgozók munkáját.

Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke szerint a stratégia alapos helyzetelemzésből indult ki, figyelembe vette a szerb oktatáspolitikai célkitűzéseket, illetve a hatályos törvényeket. A művelődésre helyezi a hangsúlyt, valamint a magyar anyanyelvű diákok minél hatékonyabb társadalmi integrációját helyezi előtérbe. A szerb nyelvet tanító pedagógusoknak már januártól továbbképzéseket szerveznek, hogy az iskolai nyelvoktatás mielőbb kommunikációalapú és valós tudást adó műhellyé alakulhasson ‒ hangsúlyozta Jerasz Anikó.

Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének képviselője szerint a stratégia helyett inkább cselekvési tervet kellene írni, amelyben konkrét programok szerepelnek, illetve a jelenlegi testület mandátumához kellene igazítani a végrehajtási időt, az öt éves keret helyett. Az ellenzéki képviselő nehezményezte, hogy a stratégiában a Nyugat-Bánát elnevezés szerepel, holott a vajdasági magyarság egyik legnagyobb tragédiája az, hogy a Bánságot feldarabolták. Hajnal Jenő szerint a körzetek hivatalos neve szerepel a dokumentumban. Tari továbbá kifogásolta, hogy a vajdasági magyarság múltjának tragédiái nem kerültek be az elvándorlás és a népességcsökkenés okaként a dokumentumban. A nemzeti tanácsot vezető Magyar Összefogás listavezetője és az ellenzéki VMDK-s képviselő is egyetértett abban, hogy az iskolanevek megváltozását még számos esetben szorgalmaznia kell a tanácsnak.

Kecskés Endre (Magyar Összefogás) képviselő kiemelte a cserkészmozgalmak szerepét az új oktatásfejlesztési stratégiában. Náray Éva, a Kulturális Bizottság elnöke pedig a közművelődési intézmények megújult szerepét hangsúlyozta, amely segítségével közvetlenül segíthetik majd az iskolák munkáját. Ladisity Melinda MNT-tag a pedagógusok továbbképzésének fontosságát emelte ki felszólalásában.

Joó Horti Lívia szerint minden stratégia alapja, hogy meghatározza az időhatárokat, költségeket és felelősöket, amit ez az anyag nem tesz meg. Vitaindítónak javasolta a most felterjesztett dokumentumot. Amint fogalmazott: ez az anyag nem stratégia, csapán helyzetelemzés, amelyet a célok át- átszőnek, illetve amelyben sokkal több szó esik a kultúráról, mint a közoktatásról. Joó Horti megengedhetetlennek nevezte azt, hogy ez az anyag közvita nélkül kerüljön a Magyar Nemzeti Tanács elé, javasolta, hogy tekintsék csupán vitaindítónak, és bocsássák közvitára az érintett területeken.

Zsoldos Ferenc szerint mérőszámok nélkül nem igazolható az, hogy sikerült-e megvalósítani a stratégiát, úgy ellenőrizhető az elvégzett munka, emellett a dokumentum szerkesztését is áttekinthetetlennek nevezte. Zsoldos egyetértett a stratégia céljaival, csupán a konkrétumokat hiányolja. Öt közoktatási fejlesztési régiót határoz meg a stratégia, Zsoldos szerint szakmailag megalapozatlan Nyugat-Bácskához csatolni Kishegyest és Topolyát, hiszen egészen más oktatási problémák merülnek fel ezekben a régiókban. A felsőoktatásról szóló fejezetből hiányzik az ösztöndíjprogram ‒ nehezményezte a képviselő.

Petkovics Márta, a Végrehajtó Bizottság tagja szerint a vajdasági magyar pedagógustársadalmat kell megerősíteni, ebbe az irányba tesznek most konkrét lépéseket, az adatbázis létrehozása folyik most. Nem bőbeszédű ez a stratégia, már előkészítették az oktatási munkatervet, amely hónapokra lebontva tartalmazza a konkrét lépéseket. A pedagógusok visszajelzései alapján jó úton halad a mostani nemzeti tanács ‒ emelte ki Petkovics Márta.

Tari István szerint szertelenül fogalmaz a stratégia szerzője. Az elpolitizált iskolaprogram veszélybe sodorja a közösséget: ahol megszűnik az iskola, ott megszűnik a falu, mondta Tari a második felszólalásában.

Hajnal Jenő szerint fontos és hasznos volt a vita, a hozzászólók többsége szerint elfogadható stratégiáról van szó, mondta az MNT elnöke. A szerbiai oktatásügyi stratégia tükrében megfogalmazott számadatok nem lennének reálisak a kisebbségi oktatásban, a hivatalos stratégián kell számon kérni, azt is, ami a vajdasági magyarságra vonatkozik, az anyaország támogatásával viszont a nemzeti tanács még hatékonyabbá teheti a magyar nyelvű közoktatást és egyetemi oktatást, illetve a most kialakított szakkollégiumi rendszert.

A tanács végül 20 igen és 7 tartózkodás mellett megszavazta a stratégiát. A nemzeti tanács egyhangúlag támogatta a Nyelvhasználati Bizottság, illetve a Végrehajtó Bizottság azon döntéseit, miszerint nem javasolják hat esetben az újvidéki utcanevek módosítását, ugyanis a délszláv háborúban érintett személyek neveit terjesztette fel a székvárosi bizottság.

Az idén még egyszer összeül a nemzeti tanács, a karácsonyi ünnepeket követően soron következő ülésen a költségvetés és a jövő évi pénzügyi meg munkatervek kerülnek megvitatásra.

Basity Gréta

Forrás: Vajdaság Ma

Fotó: VMDK

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél