EMLÉKÉBŐL ERŐT MERÍTÜNK

 

Páll Sándor  (1954–2010)

 

 

          Tíz éve, 2010. július 7-én, távozott az élők sorából Páll Sándor, aki a délvidéki magyarság legbátrabb és legellentmondásosabb politikusa volt.

          Hozott magával valamit a hetvenes évek ifjoncainak vagányságából, polgárpukkasztó magatartásából, hisz azok közé a fiatalok közé tartozott, akik lemezlovasként − vidékünkön is − új szakmát csináltak maguknak.

          Hírnevét makacsságával, szívós kitartásával a háborús évek elején alapozta meg a belgrádi parlamentben, ahol törvénymódosítási javaslataival, folyamatos viszontválaszaival, csípős megjegyzéseivel, a háborús kormányt ostorozó, a szerb honatyákat nyelvük helyes használatára okító magatartásával, a nemzetkisebbségi pártpolitizálás új, addig nem tapasztalt magatartásmintáit kialakítva, pártjának, az akkor még egyetlen és egységes magyar szervezetnek: a VMDK-nak legnépszerűbb politikusa lett.

         Később is, 1996-tól, a szervezet elnökeként, következetesen kiállt a VMDK, a délvidéki magyarság – 1992-ben egységesen elfogadott – területi autonómiájára vonatkozó, elképzelése mellett.

          Nem csak az egyetemen, a képviselőházban, a jó zsíros bácskai földeken is otthon érezte magát. Gyakran szántás közben, traktora fülkéjében fogalmazta meg legújabb elképzeléseit, az általa vezetett érdekvédelmi szervezet közleményeit.

          Honatyaként, önkormányzati tisztségviselőként, képviselőként is tisztában volt azzal: csak az vállalhat politikai szerepet, aki botrányképes. Nem riadva vissza a botrányoktól sem, mi több: a botrányok által ráirányuló figyelem fénykörében a közpénzek átlátható költése mellett kardoskodott, ádáz harcot folytatva a bürokrata beidegződések ellen, a magyarságot cinikusan elnyomó, kizsákmányolva kiszorító balkáni taktikázások, kisszerű árulásokkal tarkított huzavonák ellen.

          Emlékezetes marad a hadurakkal, a háború népirtó hiénáival a nyilvánosság előtt folytatott kíméletlen vitája. A délvidéki magyarság akkor zárta őt szívébe.

          Nevéhez fűződik Óbecse és a környező települések utcái új elnevezésének kialakítása, ahogyan a magyarság zászlajának óbecsei városházára való kifüggesztése  is.

          Helytörténészként, művelődéstörténészként, tanárként, a szerb–magyar irodalmi kapcsolatok teljesen kétnyelvű kutatójaként publikált írásaival, könyveivel a hely jó szellemét és a két szomszédos nép közötti igazi megbékélés ügyét szolgálta.

          Emlékéből erőt merít a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége.

 

 

 

30 évvel ezelőtt alakult meg

2020. április 2.

Nincs történelmi VMDK!

 

        Még akkor sincs, ha egyesek állandóan TÖR-TÉNEL-MI-nek mondják, írják, ha egyesek állandóan ezt hangoztatják, sulykolják, ha egyesek gépies ismétléssel állandóan ezt a mellébeszélést, hazugságot szeretnék elterjeszteni, az emberekkel elfogadtatni.

        Kik találták ki, kik is emlegetik, szajkózzák ‒ és nem véletlenül! ‒ teljes erőből a TÖRTÉNELMI VMDK-t?

        Azok a volt vezetői, akiket a VMDK közgyűlése titkos szavazással, és döntő többséggel leváltott. Akiknek vezetéséből nem kért a tagság többsége. Akik állandóan, azóta is, vezetőnek képzelik magukat!

        A VMDK titkos szavazással leváltott vezetői, leváltásuk után nevezték el fölfuvalkodottan, önértékelési zavarokkal küszködve, történelmi pártnak azt a pártot, mely megalakulása óta folyamatosan működik, mely 1990 óta, bejegyzése óta, egy pillanatra sem szűnt meg.

        A megszűnt pártokat nevezték, elég pontatlanul, történelmi pártoknak, ám ezt a helytelenül elterjedt elnevezést nem véletlenül népszerűsítették, és népszerűsítik még ma is teljes gőzzel azok, akik új pártokat alapítva, árulásukat ködösítve leginkább attól a küzdelemtől menekültek volna, menekülnek még ma is, mely küzdelem a délvidéki magyarság területi autonómiájának kiharcolását tűzte zászlajára. Ráadásul elsőként a Kárpát-medencében élő őslakos magyar közösségek közül.

        Nincs történelmi VMDK!

        Csak VMDK van, mely 30 évvel ezelőtt alakult meg Doroszlón.

 

30 éves a VMDK!

 2020. március 31-én 30 éves a VMDK!

 

 

A Seb-Agrar „Ügy”

2020. február 12.

 

Nyílt levél Juhász Bálint Úrnak, a Prosperitati Alapitvány újból kinevezett ügyvivőjének

 

( Sebastian Sirmer, a Seb-Agrar tulajdonos-igazgatója és Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvivője)

 

A vajdasági magyar sajtó (Pannon RTV, Újvidéki RTV, Magyar Szó, Vajdaság Ma) a Prosperitati Alapítvány 2020. január 31-ei sajtótájékoztatójáról szóló beszámolóikban agyonhallgatták az Ön egy, a Seb-Agrar céggel kapcsolatos újságírói kérdésre adott válaszát. Kivétel ez alól csak a Szabad Magyar Szó volt, amely már korábban is rákérdezett a Seb-Agrárral kapcsolatban felmerülő gondok kapcsán az Ön pártbeli főnökére, aki megnyugtatásként a 2019.december 19-ei sajtótájékoztatóján annyit mondott, hogy „rajta vannak az ügyön”!

Nos, ez az ÜGY a több száz vajdasági magyar mezőgazdasági termelő családjának az egzisztenciáját igen érzékenyen érinti, ugyanis a Seb-Agrar ennek a több száz termelőnek már 100 napja tartozik az átadott mezőgazdasági termények árával (napraforgó, szója, kukorica), amelynek az átadására a Prosperitati Alapítvány által létrehozott integrátori rendszer keretében került sor.

A tisztánlátás érdekében szükségesnek tartom az alábbi tények ismertetését:

1.A Prosperitati Alapítvány annak ismeretében döntött 2017.október 6-án (https://www.prosperitati.rs/sites/default/files/dokumentumok/eredmenyek/h01-palyazati_ertesito_2.dontes.pdf) arról, hogy a Seb-Agrar integrátor lehet, hogy tudatában volt annak, hogy az említett cég mint KFT (Korlátolt Felelősségű Társaság) mindössze csak 500 euró alaptőkével lett bejegyezve.

2. A Prosperitati Alapítvány tudatában volt annak a ténynek is, hogy a Seb-Agrar ingatlanjaira teljes mértékben jelzálogok vannak bejegyezve, illetve voltak már akkor is, amikor a termelőket az integrátori szerződések aláírására kötelezték ezzel a cégel. (Adatok hozzáférhetőek a Kateszter honlapján)

3. A Prosperitati Alapítvány szervezője és aktív részese volt a Seb-Agrar kampányának, amelynek során a pályázni szándékozó termelőknek fűt-fát ígérgetve édesgették őket a Seb-Agrarral való integrátori szerződés aláírására.

4. A Seb-Agrar saját bevallása szerint 510 integrátori szerződést írt alá a Prosperitati Alapítvány integrátori rendszerének keretében az Alapítvány pályázatán résztvevő nyertes termelőkkel. (https://www.magyarszo.rs/hu/3877/hetvege/195416/M%C3%A1rciusban-indul-a-pr%C3%B3ba%C3%BCzem.htm)

5. A Seb-Agrar tulajdonos-igazgatója már hónapok óta nem érhető el a termelők számára még telefonon sem.

6. A Seb-Agrar hivatalos telefonján egy kedves hölgy már több mint 100 napja a pénzük után érdeklődő gazdáknak papagáj módjára csak azt ismétli, hogy néhány napon belül indulnak a kifizetések.

7. A Seb-Agrar hivatalos honlapján az utolsó változás/bejegyzés 2019. október 24-én volt. Egy, a mezőgazdasági termelésszervezésével, a mezőgazdasági termények felvásárlással foglalkozó cég esetében ez szintén nem szokványos, főként akkor nem, ha az még a Prosperitati Alapítvány egyik termelési integrátora is egyben.(http://www.sebagrar.rs/hu/)

8. A Seb-Agrar tulajdonos-igazgatója személyes Facebook-profilján a pénzükre váró termelők intelligenciáját is sértő bejegyzések, közlemények formájában próbál magyarázkodni a késés miatt. Természetesen ígéreteket is pufogtat a kifizetések időpontjával kapcsolatban, amelyeket azonban nem tart be, sőt már minden általa ígért határidőt elmulasztottak, túlléptek. Nos, ez sem igazán szokványos a komoly gazdasági folyamatokban. 

 

9. Érdekes mozzanat, hogy a Seb –Agrar tulajdonos-igazgatója már  korábban is szívesen barátkozott és töltötte szabadidejét a VMSZ magasrangú képviselőivel és tisztségviselőivel.

 

 

10. Másik érdekes mozzanat, hogy az integrációs szerződések aláírását követően a Seb-Agrar Zentáról áthelyezte a cég székhelyét Pacsérra, Fremond Árpád szülőfalujába. Az sem szokványos, hogy a cég pacséri székhelyén csak egy bolti elárusító dolgozik, a cég vezetése, könyvelése, tulajdonosa nem tartózkodik a cég székhelyén.

11. A következő kuriózum, hogy az integrációs szerződésbe foglalt kötelező áruátvételt a Seb-Agrar részére többnyire úgynevezett alintegrátorok (?) végezték.

12. A termények átadását követően a Seb-Agrar az akkor aktuálisnak nevezett napi áron végezte az elszámolásokat: a kukoricát 14,00 din/kg, a szóját 35,00 din/kg, a napraforgót 30,00 din/kg áron vette meg(?) a termelőktől.

13. A mai napon, 2020.02.11-én a terményárak a következőek: kukorica 16,30 din/kg, szója 42,60 din/kg , napraforgó 41,00 din/kg.

14. Az integrációs szerződés szerint a termelőnek joga van/lesz a késedelmi kamatra, amely azonban az átvétel napján elszámolt és a jelenlegi terményárak közti különbségnek csak az elenyésző töredéke lenne.

15. A Seb-Agrar nem tette lehetővé, hogy a termelők csak raktározásra adják át az integrációs szerződésben vállalt termény-kötelezettségeiket.

16. Azokon a helyeken, ahol a Seb-Agrar az alintegrátorokon keresztül tartotta a kapcsolatot a termelőkkel nem biztosította sem a termeléshez szükséges alapanyagokat, sem más kísérő szolgáltatásokat, amelyek viszont ugyancsak az integrátori szerződés részét képezik.

A tények makacs dolgok.

A felsoroltak alapján nem is óhajtok a közvélemény számára semmilyen következtetéseket levonni, az érintett termelőket és a közvéleményt is nagykorúnak tartom.

Mindezek tükrében viszont azt szeretném javasolni, hogy amikor a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője és Igazgató Bizottsága megoldást keres az előállt helyzetre, vegye fontolóra a következőket:

1. Szükséges lenne az egész integrátori rendszer átértékelése és az aktuális integrátori szerződések hatályon kívül helyezése. A jelenlegi szerbiai gazdasági, politikai, jogbiztonsági rendszer komoly válságban van. Ilyen körülmények között az integrátori rendszer számtalan más szereplője is válságba kerülhet.

2. A termelők bizalma az integrátorokkal szemben a Seb-Agrar-ügy apropóján alaposan megingott.

3. Az integrátori szerződések több pontban is hátrányosak a termelők számára. Okulva az elmúlt 30 év tapasztalataiból, egyetlen termelő sem adja oda önként az áruját senkinek sem olyan kifizetési feltételek mellett, amilyenek az integrátori szerződésben szerepelnek. Ez alkalommal is csak a pályázatban kiírt feltételrendszer követelménye miatt tették ezt meg.

4. Az integrátori rendszer minden más szempontból is nagyon törékeny, túl sok az alintegrátor, akik szintén válsághelyzetekbe kerülhetnek, akár még önhibájukon kívül is.

5. Az Alapítvány a pályázati támogatásában részesült termelőknek az egész folyamat során teljes körű jogbiztonságot kell, hogy biztosítson, ugyanolyan mértékben és módon, mint ahogyan azt tette a saját érdekeinek védelmében és az integrátorok érdekeinek a megvédése céljából.

6. Az integrátori rendszer megszüntetése által a Prosperitati Alapitvány nagyban hozzájárulna a szabad piaci versengés feltételeinek a megteremtéséhez, a termelők szabad termelői és piacpartneri viszonyainak a megvalósításához.

Elvegyi Ákos

VMDK – MM

tartományi parlamenti képviselő

 

 

Aggályos a választási törvény

2020. február 11.

A Szerb Haladó Párt kedvenc kisebbségi pártjainak erősítését, és a többi kisebbségi párt ellehetetlenítését okozhatja a választási törvény legutóbbi módosítása, ez pedig Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint antidemokratikus. A pártelnökkel Tőke János beszélgetett.

Share Music - Podcast Hosting -

Forrás: A Szabad Magyar Szó hírportál PODCAST csatornája

VMDK - TV

BELÉPÉSI NYILATKOZAT

Hívjon bennünket

My status

Hírlevél