VMDK - Home

Képmutatás - avagy a meghunyászkodás diszkrét bája

Töprengve néztem újra és újra az MNT minapi ülésének azt a részét, amely a Zombor környéki falusi könyvtárakkal kapcsolatos állásfoglalással foglalkozott. Megrökönyödtem azon a képmutató magatartáson, amit az MNT elnöke tanúsított a témakör kapcsán. Először megszavaztatta a beterjesztett napirendi pont sürgősségét( ELŐTERJESZTÉS - Állásfoglalás a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban történt felmondások és a Zombor Városához tartozó falvakban eddig működő fiókkönyvtárak leépítése ügyébe) , majd újabb szavazás következett, és a szavazógépezete elvetette a sürgősségi napirendi pont napirendre tűzését és megvitatását! Ezzel a (Hajnal) csavarral az elnök úr precedenst teremtett. A képviselőtestületek, parlamentek gyakorlatában emlékeim szerint ilyen nem fordult még elő (ja, most jut eszembe, végül is az MNT csak egy civil szervezet(?), és csak mi nevezzük időnként naivan a délvidéki magyar közösség parlamentjének)!

Elképedve hallgattam az elnök úr eszmefuttatását és indoklását, hogy miért is nem kell, a sürgősség elfogadása ellenére sem, napirendre tűzni a témát és a javasolt határozatot, esetleg valamilyen ajánlást elfogadni a történtekkel kapcsolatban. Újra végigolvastam a beterjesztett javaslatot és mindazokat a sajtóban megjelent megnyilvánulásokat a VMDK részéről, amelyek a témával foglalkoztak. Sehol sem akadtam olyan elemekre, amelyekre az elnök úr hivatkozott, konkrétan hogy a felmondásokat, leépítéseket kizárólag magyar ellenes akcióként próbálnánk beállítani. Sajnálattal hallottam tőle ugyanazokat a mondatokat, amelyekkel a Zombori Városi Könyvtár igazgatója is (teljesen elferdítve mindazt, amit kimondtunk, leírtunk, magyarán csúsztatva) megpróbálja magyarázni és védeni az előállt helyzetet. Mi azt mondtuk, hogy a történtek a falvak elsorvasztásához, valamint a kultúránk, az amatőr művelődési életünk ellehetetlenítéséhez vezetnek. Elmondtuk azt is, hogy a tíz elbocsátott könyvtáros közül öten magyarok! Ez csak a valós tények megállapítása volt! A magyar közösség érdekvédelmét felvállaló szervezetként ezt nem kellett volna, nem lett volna szabad hangoztatnunk, kimondanunk? Szerintünk meg igenis ki kellett mondanunk, különös tekintettel az állam által felvállalt részarányos foglalkoztatással kapcsolatos kötelezettségek tükrében!

A tények agyonhallgatása, a téma szőnyeg alá való söprése, a meghunyászkodás az előállt helyzetben célravezetőbb? Az MNT elnöke és hatalmi többsége szerint: igen!

Szerintünk meg nem!

Emlékeztetni szeretném az elnök urat, hogy a sürgősségi beadványt az ügyrenddel összhangban 72 órával, vagyis 3 nappal az ülés kezdete előtt átadtuk. Amennyiben a beterjesztés sürgősségével egyetértett, és csak a beadványban javasolt határozattal kapcsolatban voltak aggályai, illetve elfogadhatatlanok voltak az ön számára, akkor ön az MNT elnökeként, vagy az MNT Végrehajtó Bizottsága (akinek a hatáskörébe tartozik a beadványok véleményezése is) miért nem javasoltak az MNTnek a téma kapcsán elfogadásra másik határozat vagy állásfoglalásjavaslatot? Az ügyrend szerint erre való a 72 óra, amely a rendelkezésükre állt. De hát értem én elnök úr óckodását a téma boncolgatásától, hiszen a vitában sok mindenre fény derülhetett volna, és abban az esetben elkerülhetetlen lett volna a számonkérés, hisz a VMSZHaladó hatalmi koalíció döntése áll mindaz mögött, ami a Zombor környéki falusi könyvtárakkal – könyvtárosokkal történt és történik. A történetben pedig a VMSZ helyi politikusain kívül érintett a VMSZ tartományi képviselője is , aki a Könyvtár Igazgató Bizottságának a tagja, és nem mellékéssen a VMSZ Tanácsának és Elnökségének a tagja is. (P.Ilona)

Nevetségesnek és képmutatónak tartom azt az okfejtést (is), hogy így, az MNT által elfogadott tiltakozó határozat nélkül, könnyebben tud majd az elnök úr egyezkedni (?) a zombori hatalmi szervekkel a könyvtárak, elbocsátott könyvtárosok ügyében. Sajnos pont ez a meghunyászkodó magatartás juttatta a történetet ehhez a végkifejlethez ez év áprilisa és szeptembere között. Egy MNT által támogatott tiltakozó határozat, és a követeléseinket világosan megfogalmazó MNTdöntés tenné igazán legitimmé és hatékonnyá az elnök úr esetleges jövőbeni lépéseit. Mint tudjuk, a zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár az MNT kiemelt fontosságú intézményeinek listáján szerepel. Nem meghunyászkodva kell a polgármesteri hivatal ajtaján kopogtatni (és nem nyerni bebocsáttatást), hanem testületi döntésekkel a kezében, amelyekre az MNT Alapszabálya teljes körű felhatalmazást, jogot és lehetőséget is ad. Elnök úr ezt ön elmulasztotta, sőt meggátolta! Minden más csak képmutatás, és az MNT elnökének meghunyászkodása és mellébeszélése csak fokozza a VMSZ által elkövetett bűnben az egész MNTtöbbségnek, de főként elnökének cinkosságát.

A meghunyászkodásban nem lehetünk partnereik, és ha Ön(ök) szerint erről szól a Magyar Összefogás , akkor a helyzet reménytelen! Szerintünk nem könyöradományokra és nagylelkű gesztusokra van szükségünk, hanem jogaink elismerésére és nemzeti önazonosságunk tiszteletben tartására a mindenkori hatalom részéről!

Tanácsnoki kérdések

Az MNT ügyrendje 63. szakasza alapján

Hajnal Jenő az MNT elnökeként, 2016. szeptember 2-án, közleményt adott ki, amely megjelent az MNT honlapján, majd a Vajdaság Ma hírportál is közzétette: Az MNT elnöke elfogadhatatlannak tartja a zombori könyvtárban történteket címmel.

Első kérdésem a közleményben olvasható, idézett mondatból adódik: „Épp ezért képmutatónak tartom azt a magatartást és felháborodást, amely most épp azok részéről fogalmazódik meg, akik nagyon is jól tudták már hónapokkal ezelőtt, hogy nehéz lesz, ha nem lehetetlen megoldást találni erre a kényszerhelyzetre…”

● Kiknek a magatartását és felháborodását minősíti az MNT elnöke képmutatónak?

Az MNT elnöke által kiadott közlemény megjelenéséig a botrányos, nyugat-bácskai magyarellenes történésekről csak egy újságírói megnyilatkozás adott hírt a Vajdaság Ma hírportálon: http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20546/Zombor-Felmondtak-tiz-konyvtarosnak.html

● Azoknak a magatartását és felháborodását minősíti az MNT elnöke képmutatónak, akik magyar könyvtárosként fölöslegessé váltak, akik felmondást kaptak, akik nyilatkoztak róla, akik ezt a ̶ nyugat-bácskai magyarság ellen is! ̶ elkövetett merényletet a nyilvánosság elé tárták?

● Ki és mi gátolta meg az MNT elnökét abban, hogy ezt a botrányos, magyarellenes, munkahelyi felmondásokkal manipuláló, létszámleépítés ürügyén a nyugat-bácskai magyar művelődési életnek durván és szándékosan ártó magatartást még idejében, a felmondások kikézbesítése előtt, tiltakozásának hangot adva, a nyilvánosság elé tárja?

● Egyeztetett-e az MNT elnöke a zombori könyvtár igazgató bizottságának ̶ MNT által javasolt és kinevezett! ̶ tagjával (aki nem mellesleg: a nagyobbik magyar párt tartományi képviselője!) az igazgató bizottság, 2016. augusztus 8-án meghozott, botrányos döntésével kapcsolatban?

● Ki fogadta áprilisban, a fölöslegesnek nyilvánított magyar falusi könyvtárosok ügyében, az MNT elnökét?

● Zombor város döntéshozóival (polgármesterével, testületi elnökével) egyeztetett-e az MNT elnöke a fölöslegesnek nyilvánított magyar falusi könyvtárosok ügyében?

● Miről egyeztetett az MNT elnöke a zombori könyvtár igazgatójával, akinek a nyilatkozatából (http://www.vajma.info/cikk/vajdasag/20554/Zombor-Nem-lesz-fonnakadas-a-konyvek-kolcsonzeseben.html ) olyan következtetés vonható le, hogy az MNT elnöke jóváhagyta a falusi könyvtárosok munkanélkülivé nyilvánítását?

● Az MNT elnöke valóban azoktól várja az elfogadható és tartós megoldásra vonatkozó javaslatot, akik az előállt helyzetet létrehozták?

● Az MNT elnöke szerint, valóban ennyiben kellene kimerülnie a Magyar Nemzeti Tanács érdekvédő és érdekérvényesítő szerepének?

Tari István

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT A Magyar Nemzeti Tanács 20. rendes ülésére

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT

A Magyar Nemzeti Tanács 20. rendes ülésére

Az MNT ügyrendjének 33. szakasza alapján a következő módosítást indítványozom:

Az MNT huszadik rendes ülésének 2. napirendi pontja alatt elfogadásra javasolt: Állásfoglalás a Magyarország Köztársasági Elnöke által 2016. október 2-ára kitűzött országos népszavazással kapcsolatban, beterjesztett záradék következő módosítását javaslom:

A záradék 3. szakasza módosuljon a záradék 6. szakaszává, és a záradék 3., 4., 5. szakaszát a következő szakaszok képezzék:

3. szakasz

A Magyar Nemzeti Tanács felszólítja az erre illetékes szerbiai állami szerveket, hogy a migránsokat azonnal telepítsék ki Szabadkáról és Horgosról. Akadályozzák meg a migránsok Szerbián keresztüli akadálytalan átutazásának a lehetőségét és a migránsok magyarországi határszakaszba való bejutását. A Magyar Nemzeti Tanács felszólítja a szerbiai állami szerveket a szabadkai befogadó központ további bővítési szándékának a felülvizsgálására! Követeljük a migránsok által okozott károk azonnali megtérítését!

4. szakasz

A Magyar Nemzeti Tanács felszólítja a szerbiai hatóságokat, hagyják abba az alacsony intenzitású, ám folyamatosan zajló, Nyugat-Európából kitoloncolt, elsősorban koszovói romák betelepítését délvidéki magyar falvainkba, városainkba, ami eddig is az etnikai arányok erőszakos megváltoztatásához vezetett!

5. szakasz

A Magyar Nemzeti Tanács felkéri Magyarország kormányát, hogy folyamatosan kísérje fölfokozott figyelemmel a délvidéki magyarok által lakott települések helyzetét, különös tekintettel a kialakult migránshullámra, és szükség esetén idejében és kellő erélyességgel lépjen fel a szerbiai hatóságoknál a délvidéki magyarság érdekében!

ELŐTERJESZTÉS - Állásfoglalás a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban történt felmondások és a Zombor Városához tartozó falvakban eddig működő fiókkönyvtárak leépítése ügyében

ELŐTERJESZTÉS ̶ SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

Napirendipont-javaslat a Magyar Nemzeti Tanács

20. rendes ülésére

Az MNT ügyrendjének 29., 30. és 31. szakasza alapján a Magyar Nemzeti Tanács soron következő 20. rendes ülésére a következő napirendi pont megvitatását javaslom:

Állásfoglalás a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban történt felmondások és a Zombor Városához tartozó falvakban eddig működő fiókkönyvtárak leépítése ügyében

Határozatjavaslat:

1. A Magyar Nemzeti Tanács elfogadhatatlannak tartja azt az ésszerűsítési folyamatokra hivatkozó döntést, amelynek következtében a Zomborhoz tartozó 14 falusi településen a fiókkönyvtárak a jövőben csak részmunkaidőben állnak a falvakban élők rendelkezésére (mintegy 40 000 emberről van szó), akik között számottevő a magyar közösséghez tartozók lélekszáma.

2. A Magyar Nemzeti Tanács elfogadhatatlannak tartja a falvak kulturális-művelődési életterének ilyen módon történő korlátozását – leépítését, különös tekintettel magyar közösségünk szerzett kisebbségi jogainak a csorbítására is.

3. A Magyar Nemzeti Tanács elfogadhatatlannak tartja azt a cinikusan magyarellenes megoldást is, melynek következtében a felmondásban részesült tíz személy közül öten a magyar nemzetkisebbséghez tartoznak, akikre nem vonatkozik az alapító állami szerv által vállalt törvényes kötelezettség, mely a részarányos foglalkoztatás gyakorlati megvalósítását tűzte zászlajára!

4. A Magyar Nemzeti Tanács felszólítja Zombor Város Képviselő-testületét, hogy soron következő ülésén, azonnali hatállyal módosítsa a Városi Képviselő-testület 37. ülésén (2016. 02. 05-én) meghozott döntését: ODLUKA O MAKSIMALNOM BROJU ZAPOSLENIH U SISTEMU JAVNOG SEKTORA GRADA SOMBORA ZA 2015.GODINU, amely Zombor város közalkalmazottai létszámának 2015. évi csökkentésére vonatkozik, amely döntés jogi alapul szolgált a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtár igazgatójának és Igazgató Bizottságának az ésszerűsítés ilyen módon történő végrehajtására.

5. A Magyar Nemzeti Tanács felszólítja Zombor Város Képviselő-testületét hogy azonnali hatállyal távolítsa el tisztségéből az MNT által is kiemelt jelentőségű intézmény igazgatóját, tekintetbe véve ezen határozat 1., 2., és 3. pontjába foglaltakat, valamint az igazgató tömegtájékoztatási eszközeinkben való szereplését, megnyilvánulásait, kommunikációját az adott témakör kapcsán.

6. A Magyar Nemzeti Tanács azonnali hatállyal kezdeményezi Pelt Ilona felmentését, aki a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtár igazgató bizottságának tagja, akit a Magyar Nemzeti Tanács javasolt e tisztség betöltésére. Bebizonyosodott, hogy a szóban forgó személy, az igazgató bizottság tagjaként, képtelen volt vállalt feladatának ellátására, melynek következtében súlyosan megsérült a nyugat-bácskai magyarság nemzeti érdeke, melynek részleteiről a Tanácsot sem tájékoztatta idejében és megfelelő módon, hogy a Magyar Nemzeti Tanács, mint a magyar közösség legfőbb érdekérvényesítő szerve idejében és hatékony fellépésével megelőzze azokat a káros következményeket, melyek nemzeti közösségünk megmaradásának ártanak.

Indoklás:

A Magyar Nemzeti Tanács elnökének 2016. szeptember 2-án kiadott közleménye elégtelen megnyilatkozás a Nyugat-Bácskában élő magyar nemzetkisebbség érdekeinek védelmében.

A Magyar Nemzeti Tanácsnak a legerélyesebben és azonnal fel kell lépnie nemzeti sérelmeink orvoslása, nemzeti érdekeink érvényre juttatása ügyében.

Tari István