A VOLT MŰVELŐDÉSI TANÁCSOS ALKALMATLANSÁGÁRÓL

A tyúkól nyári szagáról

Az MNT 2017. június 23-án megtartott üléséről
Tari István
tag, Magyar Nemzeti Tanács (VMDK) 
Filmforrás: Pannon RTV

MIRŐL VAN SZÓ?

2017. június 29.

A szolgalelkűség habzásáról.

A mellébeszélésről, a méltóság megőrzéséről, a döntések eljelentéktelenítéséről, a sérült önbecsülésről...

AZ ALPÁRISÁGRÓL

2017. június 29.

Délvidéki sajátosság a mosdatlan szájú megnyilatkozások túltengése.

A VMDK 2017. JÚNIUS 25. ÓBECSEI KONGRESSZUSÁNAK ZÁRÓNYILATKOZATA

Zárónyilatkozat

I.

Figyelembe véve a délvidéki magyarság demográfiai és gazdasági helyzetét, az egyre fokozódó elvándorlást, valamint kiszolgáltatottságát az állami szerveknek, megállapítható, hogy a kis lépéses, mindenáron hatalomban lenni politizálás mint politikai modell csődöt vallott és a továbbiakban nem alkalmazható. A nemzeti érdekek aprópénzre és egyéni kiváltságokra való felváltása, a délvidéki magyar közösség életében jelen lévő zsarnokság, szándékos és mesterséges megosztottság, kiszorítósdi csak fokozták közösségünk önfelszámolását.

Ezért komoly és alapos változásokra van szükség a délvidéki magyar politizálásban. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerint az elkövetkező esztendők meghatározóak lesznek a délvidéki magyarság jövőjére nézve.

EU integrációs útja miatt Szerbia alkotmánymódosítás előtt áll, és ebből kifolyólag számos törvényt újra kell gondolnia. Annak érdekében, hogy a délvidéki magyarság nyílt és megoldatlan helyzete rendezésre kerüljön a VMDK-nak állandó nyomásgyakorlást kell kifejtenie a szerbiai/vajdasági döntéshozókra. Ehhez növelnünk kell politikai befolyásunkat, a meglévő politikai partnereket meg kell tartanunk, illetve nemzeti érdekeink megvalósítása mentén új kapcsolatokat kell építenünk.

II.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, mint a délvidéki magyarság legnagyobb hagyományokkal rendelkező és az autonómia igényét legkövetkezetesebben képviselő politikai pártja, kiértékelvén a két kongresszus közötti időszakot, különös tekintettel a Kárpát-medencében zajló közjogi értelemben vett nemzetegyesítési és geopolitikai folyamatokat, a Belgrád és Pristina közötti egyezményt, valamint a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény alkotmánypróbáját, illetve a törvény közelgő megváltoztatását és az azt követő nemzeti tanácsi választásokat, a VMDK szerveinek, tisztségviselőinek, tagságának, szimpatizánsainak, szavazóinak az előttünk álló időszakban a következőkre kell összpontosítania:

1. A VMDK követeli, hogy Szerbia a soron következő alkotmánymódosításánál rögzítse a délvidéki magyarság számára az őshonos nemzeti közösség státusát és ismerje el az abból eredő jogokat.

2. A VMDK továbbra is az vallja, hogy csak a tényleges és teljes körű délvidéki magyar autonómia szavatolhatja a délvidéki magyarság megmaradását és további fejlődését.

3. A VMDK időszerűnek tartja a délvidéki magyar területi autonómia igényének újbóli beemelését a politikai közbeszédbe, szükségesnek tartjuk a délvidéki magyar pártok építő jellegű eszmecserére felkérő összehívását, azzal a nem titkolt céllal, hogy az újonnan kialakult szerbiai politikai helyzetben régi elképzeléseinket ismét megvitatva és továbbfejlesztve – új egyetértést kialakítva! – letegyük magyar területi autonómiánkra vonatkozó követeléseinket a belgrádi (és budapesti) politikai elit asztalára. Céljaink legitimitását a szerb–albán kiegyezés is erősíti, hiszen mi is csak azt a területi autonómiát követeljük, amit a szerb állam követel a koszovói szerbség számára.

4. A VMDK teljes mértékben kártékonynak tartja azt a politikát, amely a magyar többségű önkormányzatok átadását és kiszolgáltatottságát okozta. Ez a délvidéki magyarság fellegvárainak leépítéséhez vezetett, délvidéki magyar kulturális, tájékoztatási, egészségügyi, igazságszolgáltatási, oktatási intézmények, gazdasági szubjektumok részleges vagy teljes megszűnését eredményezve. Ezért a VMDK egyik fő célkitűzése kell, hogy legyen ezen folyamatok leállítása és a magyar többségű önkormányzatok visszaszerzése.

5. Tekintettel Szerbia EU integrációs folyamatára, követelnünk kell Szerbia valós decentralizációját, valós régiósítását és a szubszidiaritás elvén működő települési önkormányzatok rendszerének bevezetését. A pénz ott legyen költve, ahol azt megteremtik!

6. Követelni kell Szerbia mindenkori kormányától, hogy a decentralizációs folyamatokban, a gazdasági, földrajzi és egyéb követelmények mellett vegye figyelembe az etnikai elv alkalmazását is. A délvidéki magyarság tömbben élő része egy közigazgatási egységben, régióban legyen. Kezdeti lépésként követeljük Ada, Zenta, Magyarkanizsa községek visszatérését a Szabadka központú régióhoz.

7. A szerbiai kormánytól követeljük olyan munkahelyteremtő intézkedések megtételét, amelyek csökkentik a munkanélküliséget a délvidéki magyarság körében, szavatolják a részarányos foglalkoztatást az állami szektorban, biztosítják a tisztességes keresetet és megélhetést, növelik a gyermekvállalás lehetőségét, valamint a fiatal és képzett lakosoknak a szülőföldön való maradását.

8. A VMDK ugyan támogatja a Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítását, beleértve a pénzügyi, törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi jogkörét is. Azonban, a VMDK azon az állásponton van, hogy a VAT önkormányzatisága nem helyettesítheti a Délvidéki Magyar Autonómiát, hiszen a jelenlegi formában a VAT-nak nincsenek meg azok a mechanizmusai, amelyek hatékony módon rendezhetnék nemzeti közösségünk nyílt és megoldatlan ügyeit, fékezhetnék az asszimilációt.

9. A VMDK szükségesnek tartja a VAT pénzelését szabályozó törvény mielőbbi meghozatalát, az alkotmány által szavatolt minimális 7 %  és 3/7-es rendelkezésének mindenkori betartását.

10. A VMDK szükségesnek tartja a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény többszörösen beígért, de nem teljesített módosítását, hiszen az nem állta ki az alkotmánybírósági próbát, az eddigi gyakorlati alkalmazásánál pedig számos gyengeség mutatkozott meg. Követeljük ezen megoldások kiigazítását és a törvény kirakat-jellegének beszüntetését.

11.  Szorgalmazzuk, hogy a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény módosítására irányuló megbeszéléseink során olyan széleskörű magyar–magyar egyetértést alakítsunk ki, amely szavatolná a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény hatékonyságát, az igazi személyi elvű autonómia kiteljesedését. A Nemzeti Tanácsok ne csak véleményezési, hanem döntéshozatali jogokkal rendelkezzenek, a döntéseinek végrehajtásához rendelt, szerbiai költségvetésből származó közpénzekkel együtt.

12.  Követelnünk kell az MNT választási rendszerének megváltoztatását úgy, hogy a területi képviselet és a hiteles egyéni jelöltek is kifejezésre juthassanak.

13. A VMDK álláspontja szerint a MNT minden délvidéki magyar érdek képviseleti szerve kell, hogy legyen. Tevékenysége nem merülhet ki abban, hogy egy bizonyos szűk kör politikai és gazdasági érdekeinek kiszolgálója legyen. A VMDK-nak meg kell tennie mindent az ilyen állapot beszüntetésére.   

14.  Követeljük a sajtó szabadságát és a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatás biztosítását.

15. A VMDK nem tartja teljeskörűnek a kisebbségi akciótervben foglaltakat, ezért erőfeszítéseket teszünk annak kiegészítésére. Azonban addig is követeljük a mindenkori szerbiai kormánytól, hogy maradéktalanul tegyen eleget azoknak az ajánlatoknak, amelyek a kisebbségi akciótervben szerepelnek és javíthatnak a kisebbségi jogok érvényesítésében, amelyekről tájékoztatni fogjuk a délvidéki magyarságot.

16. A VMDK követeli, hogy Szerbia a soron következő alkotmánymódosításnál ismerje el a politikai autonómiára való jogot és azt építse be a szerb alkotmányba, valamint a választási törvénybe a nemzeti kisebbségeknek/őshonos nemzeti közösségeknek előlátott szavatolt parlamenti helyek intézményét, az arányos részvételt a döntéshozatali intézményekben, a közigazgatási és igazságügyi szervekben, a közvállatokban, valamint a belügyi hatóságokban – minden szinten.

17. A VMDK követeli a beszüntetett magyar érdekeltségű községi bíróságok visszaállítását. A bíróságok és ügyészségek dolgozóinak nemzeti összetételére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát és a nemzetiségiek arányos foglalkoztatásának biztosítását a tartományi és községi közigazgatási és igazságügyi szervekben (beleértve a közjegyzőket is), közvállalatokban és hivatalokban, valamint a magyar nyelv hivatalos használatának biztosítását ezekben a szervekben, valamint egy új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát.

18. A VMDK üdvözli a magyar–szerb történelmi megbékélési folyamatot, azonban azon a véleményen van, hogy a megbékélés csak akkor lehet őszinte és teljeskörű ha a szerbiai parlament végrehajtja a kollektív bűnösség elvének törlését a 2011. október 6-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényből. Továbbá, a VMDK követeli, hogy a szerbiai politikai vezetők kérjenek bocsánatot az 1944/45-ös délvidéki magyarirtásért, tegyék lehetővé az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogát. Tegye lehetővé a második világháború áldozatainak (beleértve a katonai áldozatokat is) emlékmű emelését minden helységben, ahol tömegsír van, a még titkos dossziék és levéltárak megnyitását, segítse az említett események kutatását, valamint tegye lehetővé a besúgók névsorához való hozzáférést és indítson eljárást az atrocitások életben lévő elkövetői ellen. Mindezt nemzetközi fórumok előtt is követelje.

19. A VMDK indítványozni fogja egy független történészekből álló kutató csoport létrehozását, amely valódi és alapos munkát fog végezni a délvidéki magyarság múltjának feltárására és hiteles bemutatására.

20. A VMDK indítványozza a Délvidéki Magyar Kutatóközpont létrehozását, ahol állandó kiállítás formájában be lennének mutatva a délvidéki magyarságot ért atrocitások, illetve folyamatosan dolgoznának az 1944/45-ös események rendszerezésén.

21.  A VMDK követeli, hogy állami irányítással ne kerüljön sor a többnyire Nyugat-Európából kitoloncoltaknak a nemzeti kisebbségek által lakott területekre való költöztetésére, mivel az még jobban megbontaná a lakosság etnikai arányait és rontaná a közbiztonságot.

22. A VMDK követeli, hogy délvidéki magyar településeken, községekbe, városokban, illetve azok közvetlen közelében ne alakítsanak ki migránsokat befogadó központokat, a meglévőket pedig zárják be.

23. A VMDK követeli a szerb kormánytól, hogy végre biztosítsa az etnikai alapú incidensek hatékony kivizsgálását és a vonatkozó jogszabályoknak az elkövetők elleni következetes alkalmazását, mindennemű hovatartozástól függetlenül.

24. A VMDK üdvözli a szerbiai büntetőtörvénykönyv módosítását miszerint a kis értékű lopások felső értékhatára 15 ezer dinárról 5000 dinárra csökkent. Azonban ez az intézkedés nem elegendő a megélhetési bűnözés visszaszorítására. A VMDK a továbbiakban is követelni fogja a „zéró” tolerancia elvének bevezetését, és a szabálysértési büntetések közmunkán keresztüli letöltését.

25. A VMDK követeli a szerb államtól azt, hogy teremtse meg a törvényes és jogi kereteket és anyagi feltételeket a polgárőrség megszervezéséhez, annak működtetéséhez.

26. A VMDK felkéri Magyarország mindenkori kormányát, hogy az átláthatóság érdekében a délvidéki magyarságnak szánt gazdasági, oktatási, civil és egyéb anyagi támogatások elbírálását és folyósítását  ne bízza rá egyetlen politikai pártra sem, hanem emelje be ezt a tevékenységet a külképviseletek hatáskörébe.

27. Lehetőségeink szerint, hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy Magyarországon ismét olyan nemzeti kormány alakuljon, amely felvállalja közösségünk megmaradásának szempontjából vitathatatlanul jogos és szükségszerű önkormányzatiságának képviseletét, illetve Szerbia EU csatlakozása során, számon kéri a belgrádi politikai elittől a koppenhágai kritériumok alkalmazását és azok betartását, akár a vétó jogának alkalmazását is kilátásba helyezvén.

28. A VMDK követeli a szerbiai kormánytól a teljes körű magyar oktatási rendszer létrehozását az óvodától az egyetemig, a magyar lakosság érdekei alapján, figyelembe véve a szülők állásfoglalását. Magyar tannyelvű csoportok beindítását az Újvidéki Egyetemen, szabad anyanyelvi felvételit minden szakon.                                                                                                       
29. A szerb, mint nem anyanyelv oktatásának átszervezését, a tankönyvek korszerűsítését és a nemzeti közösségeket megbélyegző és kettős mércén alapuló tartalmak törlését. Valamint, követeljük a szerb államtól azt, hogy az oktatási rendszerének reformjában a kisebbségi nyelven történő oktatásban alkalmazza a pozitív diszkriminációt, különös tekintettel a kis létszámú osztályokra és az ott tanító pedagógusokra, figyelembe véve a megszerzett és megvalósított jogok alkotmány által rögzített szabályait.

Óbecse, 2017. 06. 25.

Tisztújító közgyűlést tartott a VMDK

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége 2017. június 25-én, Óbecsén a városháza dísztermében megtartotta tisztújító közgyűlését. A közgyűlés küldöttjeinek szavazattöbbségével a VMDK élére Csonka Áront választották, alelnököknek Tari Istvánt, Horvát Ódry Mártát és Hangya Istvánt. A közgyűlés döntést hozott a VMDK Tanácsának és a VMDK Ellenőrző Bizottságának összetételéről is.

Az elkövetkező négy évben a VMDK Tanácsát (az elnök és alelnökök mellett) Sörfőző Andor, Kelemen Adrienn, Berze József, Keszég Kornél, Tarr András, Makó József, Sörfőző Károly, Elvegyi Ákos, Cára József, Adankó Magdolna, Gordán József, Drapos Zoltán, Pesti Ildikó, Polyák Ferenc, Szladek László, Borbély Tivadar, Kiss Ervin képezik.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai Horvát Nándor, Tápai József és Somorai Zsuzsanna lettek.

A VMDK közgyűlése egyhangúan elfogadta a VMDK elnökének jelentését és a politikai irányelveket tartalmazó zárónyilatkozatot. Ezzel a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége hivatalosan is elkezdte az előkészületeket a soron következő választási kihívásokra.

A teljes és egyenrangú kisebbségi nyelvhasználatért a Vajdaságban

Kezdeményezés a VAT Képviselőház ügyrendjének módosítására

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ( VMDK) meglátása szerint szükség van a Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőház ügyrendjének módosítására mert a jelenlegi rendelkezések korlátozott nyelvhasználatot engedélyeznek.

A tartományi képviselőknek ugyan joguk van az ülés során szóbeli felszólalásra, valamint az írásbeli beadványok átadására kisebbségi nyelveken, de kisebbségi nyelven - külön képviselői kérelem alapján - csak az ülés összehívását és a napirendi pontok megnevezését kaphatják el.

A képviselőház ügyrendje egyszerűen nem irányozza elő azt a lehetőséget, hogy írásos formában kisebbségi nyelven (román, ruszin, szlovák, horvát, magyar) hozzá lehessen férni az ülés napirendjén szereplő anyagokhoz.

A képviselőházi bizottságok esetében ez a jog tovább csorbul, hiszen ott még az összehívást és a napirendi pontok megnevezését sem állítják ki kisebbségi nyelveken.

A VMDK véleménye szerint a képviselőház ügyrendje ezen rendelkezései korlátozzák a teljes és egyenrangú nyelvhasználat gyakorlati alkalmazását és ezért mielőbb módosítani kell őket. 

Ennek érdekében a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége tartományi képviselője Csonka Áron 2017. 05.15-én határozat javaslattal fordult a vajdasági képviselőház elnökéhez azzal a céllal, hogy a soron következő VAT parlamenti ülésén napirenden szerepeljen a kérdéses szakaszok módosítása.

A VMDK politikai programja szerint anyanyelvünk teljes körű és egyenrangú használata olyan alapelv amiért folyamatosan küzdeni kell, mert ott ahol ez a jog megadatott, ott egyéb minket megillető jogokat is érvényre tudunk juttatni.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége őszintén reméli, hogy a VAT-ban lévő hatalmi többség ezúttal a gyakorlatban is kimutatja a pozitív törvények és az európai értékek melletti elkötelezettségét és megszavazza a javasolt módosításokat.

Óbecse, 2017. június 7.
VMDK Press